H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Pohár fenék- és oldalfaltöredéke. Teljes egészében romlott üveg. Német típus, amennyiben az oldalfal kannelúrái felett nagyméretű cseppek helyezkednek el. Ilyen típust publikáltak Mainzból (Baumgartner 1987 76. Abb. 75.). Olvasógyöngy, középkék színben, méretei: átm.: 6 cm, mag.: 7 cm. A győri Káptalandomb egyetlen épületének üveg leletanyaga között feltűnően sok a német típus. Különösen akkor szembetűnő ez, ha összehasonlítjuk déldunántúli lelőhelyek itáliai típusú leleteivel. A város nagy kereskedő-forgalmáról tanúskodik már IV. Béla király 1260 évi vámszabályzata. Ebből értesülhetünk arról, milyen sokféle nemzetiségű kereskedő fordult meg itt. Arról rendelkezett, hogy minden német szekér (de curru Theotonico) után 4 dénár vámot kötelező fizetni. Ebből következik, hogy egy szekérrakományt nem tételesen, hanem egyben vámoltak el. Feltehetően ez lehetett a helyzet később is és ezért nem találkozunk vámtételként az üvegneműek megnevezésével. SOPRON - Város Széchenyi tér A Posta palota építésénél 1911-ben üvegleletek kerültek elő. A középkorban ez a terület a város déli falain kívül feküdt. A tér helyén akkor két halastó helyezkedett el, amelynek déli oldala mellett, a mai déli házsor helyén országút húzódott (Lange Zeile), aminek a mentén majorságok voltak. Ezekről csak a késői középkorból maradt kevés adat. Az előkerült üvegleletek különböző korúak. 14-16. századiak (Höllriegl 1934, 176-187.) Poharak, a velencei cseppes típusból. 2 pohárra való töredék. 14. század. Pohár. Ú.n. "Stangenglas" típusból. Zöld üveg, cseppekkel díszítve, áttört rácsos talppal. Német üveg, 16. sz. első fele (lásd még Győrnél). Kancsó ibolyakék üvegből (2. ábra). Lehetséges hogy velencei. 16. század első, vagy második fele. Palack, zöld üvegből. A tölcséres száj alatt rövid nyak, gömbölyű váll és csavarodó plasztikájú körtealakú test. Hasonló a buda-nyéki királyi vadászkastély leleteihez (Kat. XII. 10. típus, XIX. tábla 1-6. kép). Kora: 15. század vége (Holl 1959, 273.). Hasonló a Fabricius ház leletéhez (3. ábra). Edényfül, színtelen üvegből, hosszában sötétkék üvegfonálból készített cikk-cakk díszítéssel. A fülnek csak az egyik vége tapadt az edényre, ebből arra lehet következtetni, hogy maga az edény, amelyhez tartozott csésze volt. Jellegzetes középkori forma, amelyet fából, ezüstből, cserépből is készítettek. 1500 körül Németországban zöld üvegből, ú.n. "

Waldglas"-ból is készítették. Ezeket "Henkelbecher"-nek nevezték (Schmidt 1922, 145. Abb. 76.). Jobbára ezekből maradt példány. Utóbb ezeknek is előkerült korai 13/14. századi változata finom, itáliai üvegből, pl. Freising körzetében (Phoenix... 1988, 231-236., Abb. 223.). Leletünket is — amennyire egy ilyen kis részletből meg lehet ítélni — velencei üvegnek határozzuk meg. Serlegszár. Ú.n. "oroszlánmaszkos" típus. Velencei mintára készült a 16. század végén. Kotyogós üveg, vékony, két ágból csavart nyakkal, alacsony, kevéssé szétnyíló szájtölcsére van. Világoszöld üvegből készült. 16. század. Kotyogós üveg. Öt csőből csavart nyaka van, és a gömbölyű testből is maradt egy darabka, melyen diagonálisan csavarodó rovátkák láthatók. 16. század, vagy még későbbi. Lelőhely: Elökapu. Holl Imre (MTA Régészeti Kutatóintézet) 1966-67. évi ásatása (Holl 1973, 181-208.). Palack golyvás nyaka (7. ábra) (Holl 1973, 203. Abb. 26/20.). Pontosabb lelőhelye: a kaputorony előudvara, IV. szelvény 1/b. réteg. Lelőhelye szerint is 13. századi. Ennek a leletnek értelmezéséről és jelentőségéről is bővebbet a kettős-kónikus palackok kronológiájáról szóló fejezetben lehet találni. Palack. A kettős-kónikus típus vállgyűrűje. Ez a lelet is igen jelentős. Az előbbihez hasonlóan ez is a kapu előudvarán került elő az előbbi lelőhely közelében lévő VII. szelvény 3. rétegéből. Ez a réteg a városárok iszaprétege, amely felett a 13. századi városfalépítés kőfaragó-hulladékának rétege