Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)
Dokumentumok (1-94. sz.)
ra nem compareála s az ellenség penig semmi úton módon az suspensiót eltávoztatni nem akarván, minemő anxietásban és veszedelemben forgott légyen egész Nenxretünk állapottya az ő Felsége ha közénk nem is, de még csak az Hazába való be nem jövetele (miatt) 1 is, elítélheti Kegyelmed, mellyek között az Tekintetes Confoederatus Statusság mire lépet, és mint concludált az Méltóságos Generális Gróff Pálffi János Uram, mint az Felséges Császár Plenipotentiáriussával, nem kívántam Kegyelmedet descriptiójának előszámlálásával fárasztanom , másoktul is meg fogja Kegyelmed érthetni, hanem mindezekben sem voltunk Felséges Vezérlő Fejedelmünkrül feledékenyek, hanem emlékezetben forgattuk s elaboráltuk is, hogy ő Felsége ha három hét alat magát akár személye szerént, akár csak plenipotentiariussa által az Hazában megjelenik, (sic!) és az Felséges Császár kegyelmes amnystialis grátiáját (mellyet maga sollicitait ő Felsége levelében), homagiumának letételével amplectálni fogja, mindennemő beneficiumokkal, valamint akik itten jelen voltának mostan, ő Felsége is bírhatni fog s ugyan arra nézve is Munkácsnak, Ungvárnak és Husztnak feladása is azon terminusra talán halasztatik, nem külömben mindennemő hostilitások is azon üdő folyása alatt suspendáltattak. Kívántam azért Kegyelmed tudtára adnom pro sui directione, hogy mind alatta valóit, mint pedig másokat (hallom, hogy afféle véres szájú, praedálást, húzást, vonást szeretni követő kóborlók támadván máris Nemes Bereg Vármegyében, sok alkalmatlanságokat kezdenek cselekedni), megzabolázni, aféléket penig mind (sic!) Hazánk csendességének bontogatóit meg sem engedni, avagy büntetni igyekezzék, legkiváltképpen az hositlitásoktul supersedeállyon s legkissebbig is arra okott ne adgyon, másként lia mi taláUya ellenkező cselekedetiért követni Kegyelmedet s alatta valóit, magának tulajdoníthatni fogja, mert azt követvén, nem mint Felséges Fejedelem vitéze, hanem mint nyilván való Hazánk csendességének bontogatói, tolvajai fognak tractáltatni, kirül elvárom az Kegyelmed válaszát, és maradok Kegyelmednek jóakaró attyafia szolgája Károlyi Sándor. Szattmár die 29. Április Anno 1711. (Alul:) Oberster Zay András Urnák. * * * 1. E szó nyilván tollhibából kimaradt. 87. Szatmár, 1711. április 29. Szentpéteri Imre brigadéros továbbítja helyettesének, Pápai Pál vicecolonellusnak azt a parancsot, amelyet Károlyi Sándor a hazatérő katonaság elvonulásának megszervezéséről és módjáról adott ki (Két egykorú másolat. MOL RSzL G .27. V. 1. c. Külső címzés: Nemzetes és Vitézlő Pápai Pál Vice Colonellus Uramnak ő Kegyelmének.) Minemű ordert méltóztatott nékem adni Méltóságos Gróff Károlyi Sándor Uram ő Nagysága, Nemes Szattmár Vármegyének főispánnya. íme Kegyelmednek valóságos párját megküldöttem. Tekéntetes és Vitézlő Szent Péteri Imre Brigadérus Uramnak őkegyelmének praesentibus mtimáltatik, hogy mivel Isten őfölsége szent vezérléséből az Tekéntetes Confoederált Magyar és Erdély Országi Statusok egyenlő akarattya és consensussa mellet, és az Fölséges Római Császár és Koronás Király Urunk ő Fölsége kegyelmességéből Méltóságos Feld Marsall Generalis Gróff Pálffy János Plenipotentiája erejével folyamatot vet békességnek és megeggyezésnek punctumira lépvén, az töb hadakkal együtt Kegyelmed s Kegyelmed Tekintetes Brigádája alá concredált Nemes Regementek és Nemes Vármegyékből álló exulans fő és nemesi rendek is az ő Fölsége hívségére hitit s kötelességét letették. Annak okáért ezen orderem vételével az accludált marsussa 1 szerént és kezében adatott Méltóságos fellyeb emlétet Generalis Feld Marchall és Plenipotentiárius Uram ő Excellentiája úri pássusa mellet Tekintetes Brigádája alá bízattatott Nemes Regementeket megindítván, szép csuportossan úttyát continuállya az Tisza felé, holot is az midőn Kallót meghalladgya, maga corpussát szakasza két felé, úgy hogy maga az Borsod, Heves, Pest, Gömör, Nógrád, Kis és Nagy Hont, Torna, Abaúj és Sáros vármegyékből álló hadakkal és bujdosó rendekkel egész Lucig, egy csoporton menvén, mihelt Isten áltól viszi Kegyelmedet az Tiszán, legottan az emlétet Nemes Vármegyékre szakadozzék meg, és minden Nemes Vármegyébűl valóknak főtisztyeik(nek) ezen orderem erejével maga ordereit adván Kegyelmed, és kinek kinek passust is, azzal bocsátossa útra. az felsőb Nemes Vármegyékből s districtusokbul valókat penig, úgy mint Dunántúl valókat, Vágón és Tiszán túl valókat, mind hadi rendeket, az exulánsokat Tekintetes Nemzetes Vitézlő Beleznay János Óbester Uram comendója alá bízván, hasonlóképpen azoknak is mint (sic!) maga orderet, mind részekre sonáló passusokat kiadván, Csege felé bocsássa, olly dispositióval, hogy az Tiszán minek utánna által fognak menni, az medig együtt akarnak járni, edgyütt járjanak, az hol pedig elválnak, mind az két karbéliek magokat ahoz alkalmaztassák, hogy:
