Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

2. Dilucidatio: ez volt Rákóczi 1711. március 27-én kelt iratának címe, amelyben Pálffy békepontjainak részletes megmagyarázását kérte. Az iratot Károlyi Sándor hozta magával Sztrijből. 3. Hogy t.i. a várost megegyezési készségük jeléül át kellene adni a császáriaknak.. 4. I.Péter orosz cárról van szó. 5. A császár egyéni kegyelemkérésre és átállításra felszólító kiáltványa. 6. Gróf Bercsényi Miklós. 7. Báró Sennyei István, a Confoederatio titkára, tábornok. 66. Hely nélkül, 1711. április 5. Károlyi Sándor levélfogalmazványa gróf Bercsényi Miklóshoz a Confoederatio nevében: Rákóczi helyett térjen haza, hogy a béketárgyalásokat irányítsa (Eredeti, fogalmazat. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Series V. 3. es. Végig sajátkezű írással.) die 5. Április Bercsényinek való levél. Eleitül fogva tapasztalván Excellentiádnak Hazájához való igaz szeretetit és annak igaz ügye mellet fogót fegyverünkéi való atyáskodását. Ámbár már alkalmas üdőtül fogva külső országokon levő potentátok ellőtt való kormányozására dolgainknak Excellentiád közülünk eltávozot is, mind az által onnat is szíves fáradozása által való jó reménségel és dolgainknak kívánatos végének elérésével naponként consoláltatván, azalat mindenektül elhagyatatván, és csak egyedül Méltóságos Generalis Marschallus Károlyi Sándor Urunk ő Excellentiája maradván velünk, már harmadszori Lengyel Országra való járásával és utazásával miként periclitáltattunk fő és igazgató nélkül, Excellentiád bölcsön megítélheti, s eddig való megmaradásunkat is az egy Isten nagy kegyelmének és gondviselésének tulajdoníthattyuk. Mert az ellenségnek csak legkisseb történhető indulásával és nevezet Méltóságos Generális absentiájában minemű confusioban keveredhettünk volna, az egy Isten tudgya. Minthogy pedig bizonyosan vagyon értésünkre maga kegyelmes pátensébül is Felséges Vezérlő Fejedelmünknek, hogy mindazon Hazánk s nemzetünk jovára célozó negotiatiokat maga válaira vette és hasznoson kormányozni méltóztatik, Excellentiádat ezen alázatos levelünk által hitire, lelkére, locumtenentialis kötelessségére és hivatallyára kérjük és kénszeréttyük is, méltóztassék eddig kisérettel(?) folytatót dolgainkat továb continuálni s közinkben jőni, hogy ha szintén mostani folyamodót dolgokban Excellentiád, vagy nevezet Mezei Generalis Marschallusunknak távozásának kelletik lenni is, lehessünk közöttünk oly, az ki által mindnyájunk boldogulása manuteneáltassék és confusiója (mely véletlen is megeshetik), eltávoztatódgyék. Mely hozzánk mutatandó attyáskodásának continuatiójával továb is consoláltatván, maradunk etc. * * * 1. Ezt Károlyi később, nyilván Pulay János kérésére írta rá. 67. Szatmár, 1711. április 6. Károlyi Sándor levele Rákóczihoz: részletesen beszámol a szatmári gyűlés lefolyásáról és beszámol a határozatokról, amelyekkel a jelen lévők lényegében elfogadták a béke megkötésének szükségességét és alapelveit (Eredeti. MOL RSzL G. 15.1. 1. Caps. H. Fasc. 240. Pontatlan kiadása: Pulay, 346-350. Latinul: Pray, BX 556-561. Tartalmi ismertetése: Lukinich, 99-101. Említés: Márki, II. 214. Részlet: Szalay, 51-53. Végig sajátkezű írással.) Szattmár die 6. Április 1711. Felséges Fejedelem. Az midőn szintén Felséged kegyelmes parancsolattyábul tegnapi napon nem csak az magyarországi és erdélyi vitézlő confoederatus rendnek; hanem felsőb nemes vármegyékbül álló böcsületes confoederatus exulans attyámfiainak is az Felséges Császár neve alatt általam tött Méltóságos Generalis Feld Marschalk Gróff Pálfi Uram, ugyan ő Felsége Plenipotentiariussa declaratióját, és Felséged az iránt tött dilucidatióját kötelességem szerént együtt Felséged kegyelmes intentiójával az hadak resolutiója iránt repraesentáltam volna, mai napon érkezek Tekintetes Nemzetes Vitézlő Comáromi György Vice Ispán Uram és Nemes Debrecen Várossának Fő Bírája megnevezet Felséges Császár Plenipotentiariussa finalis determinatiójával, mellyet kötelességem szerént magam kívánok vala Felségednek újobban alázatossan megvinnem és repraesentálnom, és azuttán az Tekintetes Confoederatio ellőtt publicálnom. De mivel unanimi voto kimentelemet prohibeálták, és az finalis resolutiónak is (még együtt levén), vélek való publicatióját Felséged távulléte miá kívánták, hitem s kötelességem szerént eltitkolnom nem lehetet, hanem megölDO