Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

52. Olcsva, 1711. február 13. Károlyi Sándor levele Rákóczihoz: különböző hírekről tudósítja (Eredeti. MOL RSzL G. 15.

1.1. Caps. H. Fasc. 239. Végig sajátkezű írással.) Ocsva 13. Februarii 1711. Felséges Fejedelem. Felséged kegyelmes válaszát alázatossan veszem, magam is elégségesnek találom Pálfinak írot válaszát Felségednek.

1 Ballyikanak írot levelét fogom Ebergényinek exprobrualni, noha tudom az lesz válaszom, hogy ha attune nekem szabad volt attentalnom Olasz Országba őtet, és miért nem nekik, mind az által hogy lássa talált hitét Izraelben és nem oly könnyen hallyunk, ugyan csak elküldöm. Isten hozná vagy az interruptiot vagy az békességet, mert belefáradok az had tartásába, talám az ki soha kuruc sem volt, mind azzálött s ide jött most, az ördög tugya. Az abára az passus jókor jött, ha én oda megyek, anélkül is elhozom, nem járok Török Uram uttán nagy főhajtással, . . 2 mint az Pápai Nemzetség. Ezzel maradok Felségednek alázatos szolgája Károlyi Sándor. * * * 1 Kiadva AR XII.576-577. Talán célzás Pápai János diplomáciai küldetésére a török portához. 53. Olcsva, 1711. február 14. Károlyi Sándor levele Rákóczihoz: tájékoztatja különböző intézkedéseiről (Eredeti. MOL RSzL G. 15.1.1. Caps. H. Fasc. 239. Végig sajátkezű ÍrássaL) Ocsva 14. Februarii 1711. Felséges Fejedelem. Mindeddig sem jővén se Pálfitul, se Ebergényitül válaszom, nem merek indulni, tartván attól, ha interruptio leszen, késső vételével confusiom fog okoztatni, másként ha ollyas talál óránként érkezni, azon igyekszem, hogy még Felségednek udvarolhassak. Ocskai, Semsei itten lévén, nem ítéltem idejét az dolognak. Azért töttem ad interim pro contento disposítiot rólok. Én az élés, száraz malmok szállításában Munkácsra nyughatatlan vagyok, s noha svecus uram nélkül ellehetnék, de az dolgok közelítésére nézve intimalnom kellett neki s úgy látom, vagy bolond, vagy parancsolattja vagyon, hogy tüllem ne fügjön, mert azt válaszolfya, hogy míg oberster nem parancsollya, addig nem cselekszik sémit is, ha ugy volna az dolog, mint rendi hozná, én is annak parancsolnék, de nescit quid loquit, megírtam neki, hogy míg az oberster parancsol, addig kövesse, mert meg kell lenni, ha Felséged el talál menni, töb is leszen ollyan. Azért ha csak vélek kell gyötrődnöm, talám nem ártana, ha Felséged universilater kiadná az parancsolatyokat, míg lesznek, obtemperallyanak, mert én privatus szolgámot sem szenvedhetem, ha nem halgát. Munkács fő a fejemben, ha az suspensio interrumpáltatik, ezen hidegekben ... senki sem néz előre. Vagj lehetek, vagj sem szemben Felségeddel, nem kell egészlen az alsó erősségben csak fundamentumát vetni, hanem felyeb is kellenne nézni. Mint hogj már feleségem resolválta az anyára nézve magát, bizony ugj kívánnám eltávozásommal hagjni, az mint neki is megmaradására lehetne. Noha tudom, Felséged bölcsön disponál, de plus vident oculi, quam oculus. Én penig maradok Felségednek alázatos szolgája Károlyi Sándor. Az töb hadaknak is jött oly levele, mint Balyikának. * * * 1. Egy szó a levélben a papír elrongyolódása miatt nem olvasható.