Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)
Dokumentumok (1-94. sz.)
83. Szatmár, 1711. április 28. Haller Gábor levele Rákóczi Ferenchez: a Nemes Testőrcompánia itt várja a fejedelem érkezését. Külföldre nem hajlandók menni (Eredeti. MOL RSzL G. 15. I. 1. caps. H. Fasc. 242. Végig sajátkezű írássaL Külső címzés, külön borítékon: A Felséges Erdélyi és Magyar Országi Confoederalt Nemes Statusok Vezérlő Fejedelmének Alsó (sic!) Vadászi H.Rákóczi Ferenc érdemem felett való nagy jó Kegyelmes Uramnak ő Felségének nagy alázatossággal írnám. Ibi Ubi.) Szakmar 28. Április Anno 1711. Felséges Fejedelem, nekem érdemem felett való jó Kegyelmes Uram. Jól lehet Felségednek emlékezetiben, hogy midőn Felséged kiment volna az Országból, Felséged kegyelmesen méltóztatott parancsolni, hogy mindenekben az Méltóságos Generális Károlyi Sándor Uram ő Excellentiája parancsolattyához alkalmaztassuk magunkat mindenekben (sic!), az oltától fogva is Felségednek semmi némű parancsolattyát nem vehettem, s nem is vettem. Kire való nézve kellettet magamot töb itt maradott társaimmal együtt, Felséged kegyelmes parancsolattya szerint, az Méltóságos Generális Uram ő Excellentiája parancsolattyához alkalmasztattni, az mint hogy ő Excellentiája parancsolattyából ide is jűttűnk Szakmarra, az terminust is egészen kívántuk, remélvén, hogy Felséged Husztra vagy Munkácsra fog az alatt érkezni s Felségednek eleiben mehetünk, de Felségednek sokan hírét sem halván, nem tudtam hova folyamodnom, hanem kételenítettem ide jűni. Itt is mind addig vontattyuk vonyuk az dolgot, míg vonhattyuk s addig meg sem esküszünk, míg Felséged közinkben ki nem jün, kérjük alázatossan Felségedet, hitemtől engemet több társammal együtt absolválni méltóztassék, mivel más idegen nemzetbeli potentátott hogy szolgálhassak, több társammal együtt arra magunkat nem resolválhattyuk, s nem is lehett tőllűnk. Hogy pedig szívessen ne várnók Felségedett, s óhajtva ne óhajtanok Felséged közinkben való jűvetelit, az Isten bizonságunk lehett benne. Mely hozánk mutatót Felséged kegyelmességét Felségednek életem fottáig tőb társammal együtt megszolgálni el nem mulatom. Maradván Felségednek mindenkori legkissebbik alázatos szolgája, igaz híve Haller Gábor m.p. 84. Debrecen, 1711. április 29. Gróf Pálffy János levele Károlyi Sándornak a békekötéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről (Eredeti. MOL P.396. Károlyi cs.lt. Ap LAcRa Series V.3.cs. Csak az aláírás sajátkezű Külső címzés: Spectabili et Magnifico Domino Alexandra Károlyi (Titulus) Domino mihi observandissimo. Szatmár.) Spectabilis et Magnifiée Domine mihi observandissime. Kegyelmed levelét vettem, én mind ollyan suppositummal voltam, hogy közeleb gyön Kegyelmetek, úgymint Majtényra, mindazonáltal Kegyelmed kívánsága szerént oda küldöttem mind Locher, úgy General Graven Uraméket és Secretariusomat 1 is, Kegyelmedet pedig azonnal ide várom, és kérem az Istenért, siessen, mert a nagy éhség miatt éppen elvesznek lovaim, azonnal megindulok és éjei is megyek, s ha tecceni fog Kegyelmednek, azon tiszteket mind magával hozza azon tiszteket, (sic!) akik a Tiszán és Dunán által mennek, s itten passust adván útba igazítom, vagy ha ottan maradnak, Secretariusom általkűttem albákat, onnét is megindulhatnak. Olcsvára küldök 100 granatérost és 100 katonát, akik Bátorban vannak, csak tegyen provisiót nekiek Kegyelmed, hogy excessusokat ne tegyenek, azomban nem írtam Bereg Vármegyébe, hogy itten végben mentek a dolgok, ők is csendesedgyenek le, mert rajtok küldök és őszvevágatom őket. Domahidi s Kárándi uramék meg fogják mondani, micsoda hamis levelet írt légyen a cassaiaknak Rákóczi, akarván vélek a váras fentartását tovább is elhitetni. Kérem azomban az egész Confoederatiót, írjanak Munkácsra, hogy adgyák fel, másként a resolutiókbul is, akikre ő Felsége adott, a terminus elmúlván, kirekesztem, mert micsoda békesség volna, ha az erősségeket fel nem adnák, én azonnal keményebben fogok hozzá, és oka ne legyek, ha nonputaram következik, mert hostilitásokat fogok követni. Ezek mind Rádi (sic!) uram factiói, hogy addig tarcsák Munkácsot, míg az Herceg kijű, assecuralom pedig Kegyelmeteket, hogy ha szintén három hét múlva bejön is az Herceg, amint terminust adtam, mindenkor hitemre, parolámra fogadom, hogy gratiája meglészen, szép békesség volna bizony, amidőn széltiben kellene gázolniok az Országot, és hostilitásokat kellene nékem is követnem, amint úgy is lesz, ha ezen várak feladását effctusban nem vétetik Kegyelmetek. Iterato is kérem, mind ezen dologgal siessen Kegyelmed s mind pedig jőttést jőjön, mert eléb szükséges is szóllanom Kegyelmeddel, minekelőtte ehnennyek, s azután Cassa felé menvén, nem olly hamar leszen