Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

Maradván Méltóságos Uram Öchémnek tőkéletessen Ebergény L. m.p. * * * 1. Érsekújvár feladására való utalás (1710. szeptember 24.). Az őrség előbb visszalépett a Pálffyval megkötött egyezménytől, majd rosszabb feltételek mellett Siegbert Heister előtt volt kénytelen kapitulálni. 44. Nagy kalló, 1711. január 26. Gróf Pálffy János levele Károlyi Sándorhoz: Grabarics Jakabot tegnap válasszal visszaindította. Károlyi a császári hadaktól biztonságban mehet Lengyelországba Rákóczihoz (Eredeti. MOL P.396. Károlyi cs.lt. Ap 1 AcRa Series V. 1. es. Csak az aláírás sajátkezű-Külső címzés: Spectabiü et Magnifico Domino Alexandro Károlyi /Titulus/ Domino observaüssimo. Munkács, vei ibi ubi Ovális alakú, vörös viaszba nyomott gyûrûspecsét ) Spectabiles et Magnifiée Domine obligatissime. Salutem servitorumque meorum paratissimorum commendationem. Grabovicsot még az estve expediálván bőven válaszoló levelemmel, ma jó hajnalban meg is indult, elhiszem, sietni fog Kegyelmed után. Azomban szintén most veszem más rendbeli levelét Kegyelmednek de dato Munkács 24. currentis, mellybűl értem, hogy a Méltóságos Herceg után siet ugyan kegyelmed, de minthogy a Tiszán túl lévő ő Felsége hadai a Krajnára diversiot tettek, megütközött rajta, minemű securitással continuállya maga utazását, ezt egyebaránt nem más, hanem kegyelmetek késedelmessége okozta, mert a Méltóságos Herceg consensussábul jővén hozzám minap Kegyelmed, meg kellet volna ott helyben Munkácson várni a válasszal kegyelmedet, mindazáltal minthogy azon hadaknak nem vala tudtokra e mostani munkálódásom, abban meg ne ütkűzzék kegyelmed, hanem kegyelmed okos, értelmes úri ember lévén, s ezen földnek egész constitutióját tudván, könnyen elkerülheti azon hadakat, és ámbár szinte kezekbe akadna is kegyelmed, uj óbban is assecurálom, semmit ne tarcson, hiszen (sic) nálla vagyon kegyelmednél az én levelem, semmi bántódása sem lészen Kegyelmednek; mivel ha szintén mingyárt most írnék is az oda való commendirozó tisztnek, a praefigált terminusig (mellyet tegnapi levelem tenora szerént továbra nem is extendálhatok), kezéhez nem juthatna levelem s nem revocálhatnám, hanem csak kegyelmed accelerállya a dolgot, amint el is fogom várni, másként ha továb is kívánnya kegyelmetek az halogatást és üdő vontatást, uj óbban is protestálok Isten s világ előtt, hogy rajtam semmi sem múlt, és így marsban levén már Prajner s Hannover uraimék regimentyek, úgy a gyalog hadak is onnét fellyül erre felé nyomulván, mind a Tiszán túl, úgy mellettem lévő hadakkal is egyszersmind az operatiókhoz hozzá kezdünk, s az ártatlan keresztyén vér ontásnak oka nem leszek, aki által fog következni, adgyon rólla számot Isten előtt is. Várván azon levelemre is válasszát kegyelmednek. Caeterum permaneo Ejusdem Spectabilis et Magnificae Dominationis Vestrae servus paratissimus Comes Joannes Pálffi. Datum Kállo die 26. Januarii 1711. * * * 1. Nagykálló, 1711. január 25. Kiadva: Pulay, 253-256.; Pray, HI.533-537. 45. Munkács, 1711. január 29. II. Rákóczi Ferenc levele gróf Pálffy Jánoshoz: holnap elindul a vele való találkozásra, a teendő intézkedésekkel Károlyi Sándort bízta meg (Eredeti. OSzK Kt FH 1389/16. Pag. 257-258. Csak a befejező üdvözlő sorok és az aláírás Rákóczi sajátkezű írása. A mellékelt 256., 259. pag 19. századvégi másolat szerint a levél valamikor külön borítékban volt, amelynek címzése: Illustrissimo ac Excellentissimo Comiti Domino Joanni Pálfy ab Erdőd, Sacratissimae Caesareae Regiaeque Maiestatis Exercituum Generali Campi Marescrnllo, et per Regnum Hungáriáé Plenipotentiario mihi observando. Hátlapján pecsét) Méltóságos Gróff Uri kedves Attyámfia. Az Kegyelmed levelét illendő becsülettel vettem, melynek cikkelyeit vizsgálni nem kívánom, mivel maga is biztat Kegyelmed, hogy szemben lehetek Kegyelmeddel, melyre nézve én is inkább Kegyelmeddel e<.Ígyütt Imádom Istenemet, hogy annyi hadakozássok után is, magyar magyarral hazánk boldogulássárúl confer íüiatúnk, melly alkalmatossággra miként sietek, maga Károlyi úr referálhattya Kegyelmednek, a kire bíztam a szemben létünkrűl