Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Az urnamezős kultúra fiatalabb szakasza — IV. fázis

AZ URNAMEZÖS KULTÚRA FIATALABB SZAKASZA - IV. FÁZIS Az urnamezős kultúra második periódusa területünkön a ferdén árkolt edények népének terjeszkedő törekvéseivel kapcsolódott össze. Feltehetően a Nyugat-Dunántúl és a szomszédos Nyugat-Szlovákia területéről kiinduló expanzió néhány állomását a korábbi fejezetekben már érintettük, amikor a burgenlandi halomsírok anyagairól szóltunk. Valószínű, hogy az Észak-Ausztria korai umamezős kibontakozását meghatározó, Leobersdorf típusú leletcsoportok fejlődését erőteljesen befolyásolták a ferde kannelurás kerámia, ill. az ezeket használó népelemek. Baierdorf, Gemeinlebarn sírjai, ezek mellékletanyaga világosan jelzi a két kerámia, sőt bronzművesség ötvöződésének folyamatát.

368 A Bécsi medencétől nyugatra és északra egyaránt elterjedő, új vonásokat magán viselő kultúra természetesen DélMorvaország területén is erőteljesen éreztette hatását.

369 Az önálló fejlődési fázist (régibb Velatice) képviselő Lednice típusú leletek szoros szálakkal fűződnek egyrészt az észak-ausztriai, burgenlandi Baierdorf-St. Margarethen, másrészt a délnyugat-szlovákiai, nyugat-magyarországi Íaka-Mosonszolnok jellegű lelőhelyek anyagához.

370 Miután e leletcsoportok legjellemzőbb kerámia típusa a ferdén árkolt edény eredete kétségtelenül a Kárpát-medencére utal, nem nehéz rekonstruálnunk azt az útvonalat, melyen keresztül e jellegzetes kerámia eljutott a fenti régiókba. Elsősorban a dél-alföldi Csórva csoport anyagának vizsgálatánál tapasztalhattuk, hogy a második fázis későbbi központjából, a belső Dunántúlról az első fázis idején valószínűleg a BD periódusnak már fejlettebb szakaszában erőteljes kirajzás indult meg délkelet felé. Ezt figyelembe véve a Közép-Európa nyugati perifériájában jelentkező, a fentiekkel kétségtelenül rokon elemeket sem keltezhetjük sokkal későbbre. A Baierdorf, és a Lednice csoport időrendi helyzetét tekintve is a BD végére való keltezés látszik leginkább elfogadhatónak.

371 A HA1 periódus, amely mint a legtöbb helyen a Dunántúlon is a régibb UK virágkora erőteljes konszolidációról tesz tanúbizonyságot a középső Duna-medencében. Ez a konszolidáció tulajdonképpen a ferdén árkolt kerámiát készítő elemek háttérbe szorulását jelentette a leginkább sima, alig díszített kerámiát használó Velatice kultúrában.

372 A HA1 periódus a Velatice kultúrának már fejlett szakasza, amelyet Észak-Ausztriában Grossmugl fázis néven ismernek, kerámiája ugyan még az előző korszak hagyományait őrzi, bronzai viszont már kétségtelenül az új, a fiatalabb UK fejlődési irányát jelzik.

373 A grossmugli és a velaticei sírmellékletek, a korszak bronztárgyai félreérthetetlenül a kurdi horizont kincsleleteinek hasonló darabjai idézik, s egyben ezek részbeni egykorúságát is bizonyítják. Az kétségtelen, hogy a dunántúli második fázis vége egybeesik a Grossmugl-Velatice kezdetével, s némi átfedés tapasztalható a túlnyomórészt a harmadik fázisra keltezhető kurdi horizont és a dél-morvaországi átmeneti ún. Klentnice I. fázis között. Ez utóbbi kezdete, még a HA2 periódusra esik s ez a dunántúli régibb és fiatalabb umamezős kultúra átmeneti szakaszával, valójában a harmadik fázissal párhuzamosítható.

374 Feltétlenül szót kell ejtenünk arról is, hogy a középső Duna-medence urnasíros fejlődése legkérdésesebb szakaszának, a régibb és fiatalabb korszak átmeneti fázisának eseményeire korábban került sor a Kárpát-medencében, mint bárhol másutt Közép-Európában. Bizonyos ellentmondások mutatkoznak e fejlődés megítélésében: Pl. a Dél-Morvaország területén a Velatice I. sír, a mindenki által jól ismert kerámiával, három bordás markolatú karddal, Friedrichsruhe típusú bronzcsészével még a régibb UK hagyatéka. Ugyanakkor a Velatice kultúrával genetikailag rokon váli kultúra dunántúli, valamint a szomszédos szlovákiai régióban való jelentkezése már a fiatalabb UK fejlődését vezeti be. Már ezen a helyen utalnunk kell arra a kérdésre, amely részben a kurdi kincsleletek elrejtését, részben a fiatalabb umamezős korszak kialakulását érintve a korszak történeti eseményeivel áll kapcsolatban.

375 Amint ezt korábban több ízben is felvetettük, a kurdi típusú kincsek újabb urnamezős beáramlás nyomán kerülhettek föld alá, s e feltételezés nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy a legkorábbi váli kultúrás, ill. a vele azonos délnyugat-szlovákiai hetényi (Chotin) csoport korai sírjaiban kurdi, pontosabban gyermelyi típusú bronzok voltak.

376 Ez természetesnek mondható, különösen annak ismeretében, hogy a következő, fiatalabb umamezős bronzművesség Sághegyen és Velemszentviden feltárt központjai a kurdi prototípusok nyomán kezdték gyártani termékeiket. A kurdi kincslelet horizont nem áll egyedül a Duna középső medencéjében, miután legalább ilyen erőteljes az észak-horvátországi hasonló korú kincsek csoportja, az észak-ausztriai Drassburg-Wöllersdorf típusú leletek köre, a nyugat-szlovákiai Martin cek és a rokon kincsek horizontja stb. Ennek ellenére nem kell feltétlenül mindenütt a dunántúlihoz hasonló történeti eseményeket keresnünk e kincsek mögött. Annyit mindenesetre biztosan tudunk, hogy a Közép-Európában mindenütt bekövetkező történeti korszakváltást a fiatalabb UK-nak a régitől való erőteljesen eltérő jellege kíséri. Ennek területenként különböző okai lehettek, amelynek taglalására itt nem térhetünk ki. Ugy tűnik a Kárpát-medence nyugati térségében valamivel előbb jelentkeznek az átfejlődés kezdeti jelei, mint ennek akár nyugati, akár északi szomszédságában. Ezen mit sem változtat a tény, hogy a Dunántúlon a korszakváltást éppen az utóbbi régiókból érkező népelemek idézték elő. A harmadik fázis ismertetésénél már ejtettünk szót a váli kultúra legkorábbi leletcsoportjairól. Amint ezt Patek Erzsébet kimutatta, a korai váli kultúra lelőhelyei a Dunakönyök térségében sűrűsödnek.

377 A kultúra teljes elterjedési területe egyelőre még nem világos, mindenesetre a Dunakönyökhöz csatlakozik Komárom és Győr-Sopron megye Duna menti szakasza is. A negyedik fázisban, amikor a leletek a váli kultúra teljes kibontakozását dokumentálják, elterjedése ennél jóval szélesebb körű. A már említett Duna menti sávjában már a legtöbb helyen megtalálhatók