Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Az urnamezős kultúra fiatalabb szakasza — IV. fázis

A régibb UK bronzainak ismertetésénél feltételesen soroltuk a fegyverek közé a keskeny pengéjű tokos vésőket, amely típus a fiatalabb UK leleteiből sem hiányzik. Többek között Sághegyről, a telepről és az egyik kincsből, Romándról, Velemről említhetjük.

412 Fegyverként való használata egyáltalán nem biztos, egyes darabok vágóélének ívelt kialakítása inkább famegmunkáló szerszámra utal. Használati, viseleti tárgyak, ékszerek A korszak kincsleleteinek talán leggyakoribb tartozékai a különféle munkaeszközök, mindenekelőtt a tokos balták és nyélnyújtványos sarlók. Szép számmal találunk ilyeneket a települési központok szórványai között is. A balták típusait tekintve a velemi és a sághegyi példák arra utalnak, hogy a fiatalabb umamezős bronzművesség egy ideig a módosított kurdi változatokat gyártotta. Ezek - részben - már a fiatalabb jellegű kurdi-gyermelyi kincsekben, mint pl. Keszőhidegkúton is megtalálhatók.

413 A bordázat mellett egy vagy több bütyökkel díszített baltákra a velemi település bronzai közül is emh'thetünk példákat.

414 A kurdi időszakból fennmaradt típusok mellett természetesen egyre nagyobb számban jelentkeznek a fiatalabb UK bronzművességének sajátos termékei, a széles vágóélű, a tokrésztől éles tagolással elváló pengéjű balták. A korábban megszokott V, Y és T bordázat helyett ívelt vagy félkörös bordák díszítik baltáink tokrészét.

415 A korszaknak legjellemzőbb típusa az ún. Passau változat, amelynél pseudo szárnyak, azaz két kettős, félköríves bordázat figyelhető meg a baltán.

416 A sarlók esetében jóval egyszerűbb helyzetünk, miután a kurdi időszakot követően egyetlen alapvető típust használtak. A pengéjén és nyelén kettős bordával díszített sarlót a nyélrészen lyuk tagolja (Sághegy, Velem, Balatonfenyves stb.).

417 Természetesen nem hiányoznak az idézett leletekből a korábbi időszak típusai sem, akár az egy vagy két bordás, egyszerűbb nyélnyújtványos, akár a több bordás változatokra gondoljunk.

418 A mezőgazdasági munkák két fent említett nélkülözhetetlen eszköze után a mindennapi élet egy másik megszokott használati tárgyát, a kést kell megemlítenünk. Az átmeneti korszak jellegzetes késeit, a Kelntnice és a Velemszentvid típusokat (II. sz. sághegyi, a romándi kincs, Velem stb.) csakhamar kiszorítják a Hadesdorf, a Wien-Leopoldsberg és a Stillfried változatok (a III. sághegyi kincs, a sághegyi telep, Velem stb.).

419 Külön figyelmet érdemel a romándi kincslelet tömör, tagolt markolatú kése, amely a Vadena típusok közé sorolható, s az eddiginél viszonylag későbbi keltezést enged meg.

420 Valószínűleg hasonló módon keltezhető az egyelőre csak szórványos darabokkal képviselt, ugyancsak tömör, antennás markolatú változat.

421 Elsősorban néhány fiatalabb váli kultúrás sírból ismerjük a korszak egy másik késtípusát, melynek tömör markolata karikában végződik [Budapest (III.) Vöröshadsereg u.].

422 Nagyjából hasonló kést említhetünk az első velemi kincsből.

423 A személyes használati tárgyak egy további darabja a borotva már változott formában jelentkezik új, későbronzkori környezetében. Kincsleletből és szórványokból egyaránt ismerjük a félholdas borotvákat. Nyugat-Magyarországon mindenekelőtt a Hembaumgarten típus vált általánossá [a III. sághegyi, a romándi kincs, Budapest (III.) Békásmegyer, Csákberény stb.].

424 A fiatalabb UK dunántúli leletegyütteseiben újabb típusú fibula vált általánossá: a szemüveg fíbulák az előző fázisokban csak igen szórványosan lehettek használatban, s ezek is elsősorban a kurdi horizont végét, Ül. a következő korszak elejét képviselő leletekben (Gyermely).

425 A velemi kincsleletekből, valamint a velemi és a sághegyi telep anyagából említhetünk Üyen darabokat, amelyek felsorolást szórványok (Monostorapáti) egészítenek ki.

426 A több, rendszerint négy pár korongból áüó sujtásos fíbulák a régibb UK típusainak továbbfejlesztett változatai (Velem).

427 Ugyancsak a viselet, ül. ruházat közvetlen tartozékai az övkapcsok. Feltétlenül figyelmet érdemlő jelenség, hogy a kurdi horizont egyedi darabjai után ebben a korszakban jelentkeznek a Dunántúlon először a nyugati urnamezős kultúra oly sajátos, kerek lemezből kialakított övkapcsai (Sághegy, Románd, Velem).

428 A korszak különféle ékszerei közül igen jó korhatározó darabok a lapos rúdból kialakított, nyitott végű karperecek, rendszerint karcolt, fenyőágmintás ornamentikával (Balatonfenyves, Sághegy, Velem, Somlóhegy stb.).

429 Természetesen az egyszerű díszített vagy díszítetlen huzalkarperec továbbra is kedvelt ékszerféleség volt. A velemi és a sághegyi telepek bronzanyagában tekintélyes helyet foglalnak el a különböző csüngődíszek. A korábbi időszakokban oly gyakori lándzsaalakú csüngők mellett egyszerű trapéz formájú lemezekkel, áttört, rendszerint korongalakú csüngőkkel találkozunk a leginkább. Egy kettős balta formáját utánzó típusból ítélve vüágos e csüngők kultikus jelentősége 430 Bizonyos, hogy a rendszerint poncolással és trébeléssel díszített lemezcsüngők igen gyakran, lánc segítségével, fibulához erősítve ékesítették viselőjét.

431 Kedvelt ékszere az urnamezős korszaknak az igen gyakran díszített lemezkorong. Ennek halomsíros előzményeiről fentebb már szóltunk, s üyen előzményei lehetnek a negyedik fázis darabjainak is. A koncentrikus körökkel díszített korongoknak (Velem) viseletbéli jelentőségét az aranyból készített példányok sejtetik.

432 A korongdíszek egyikmásik darabja pajzsdudor lehetett. (Ilyen pl. a harmadik sághegyi és a második velemi kincs korongja.)

433