Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Az UK III (átmeneti) fázisa
Győr-Sopron megyei elterjedése nem világos, de annyi bizonyos, hogy a megye Duna menti térsége a váli kultúra érdekkörébe tartozott. A teljes kibontakozásra természetesen csak a későbbiek során, az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszában került sor. FAZEKASSÁG (9.t.) Sírkerámia: Nehéz lenne a már korábban megszokott edénytípusok mellett újabb, a régitől jelentősen eltérő változatokat felsorolni. Az egyetlen rendelkezésünkre álló temető kerámia mellékletei túlnyomórészt az előző fázis fazekasságának elemeiről árulkodnak. így a füles vagy fül nélküli, hordó alakú kis fazekak, vállukon körbefutó ujjbenyomásos bordával, az ívelten kihajló szájperemű, tölcséres nyakú, árkolt vállú mély tál, a behúzott szájperemű, síkozott és turbántekercsezett sekély tálak, a profilált idomú csésze, a kihajló szájperemű, öblös urna, a hasonló felépítésű, rövidebb nyakú, mély tál stb. egyaránt többször idézett formák a régibb UK során. Tulajdonképpen a későhalomsíros típusok észrevehető háttérbe szorulása, s ezzel szemben — a temetkezési rítusnak megfelelően - a jellegzetes egyre kúposodóbb nyakú urnaformák, gyakori előfordulása jelzi a régibb UK fejlődésének vége felé közeledését. A ferde árkolás már nem olyan jellemző tulajdonsága a fazekasságnak, mint egy fázissal korábban, s helyette,, amint ezt a sághegyi temető egyik urnája dokumentálja, a függőleges árkolás figyelhető meg. Telepkerámia: Éppen a rendelkezésre álló csekély leletanyag miatt nincs sok lehetőség a két kerámiafajta - házi és sírkerámia — elválasztására. Egy-két alapformától eltekintve alig van olyan edényféleség, amely ne fordulna elő mindkettőben. Elsősorban a különböző típusok előfordulási aránya szolgálhat a megkülönböztetés alapjául. Ugyanez vonatkozik a kerámia anyagának minőségére, kidolgozására, színére. A durván kidolgozott tárolóedényektől, fazekaktól eltekintve túlnyomórészt finoman iszapolt, jól égetett, fényezett áruval találkozunk mind a sírok, mind a telepek anyagában. Az edények, ül. cserepek színe egyre egyöntetűbbé válik. Mindinkább háttérbe szorul a vüágosra égetett anyag,helyette a szürkésbarna, sötétszürke árnyalatai dominálnak. Tulajdonképpen ez is jelzi már a fiatalabb UK új stílusformáló kibontakozását. A házikerámia legkedveltebb darabja továbbra is az egyszerű, hordó alakú, kihajló szájperemű fazék, durván kidolgozott, seprőzött faüal, díszítéssel vagy anélkül. Az ornamentika egyszerű; megszokott az ujjbenyomásos borda, a fogóbütyök, a szájperem szélének benyomkodással, rovátkolással való tagolása. A fazék mellett a tál a leggyakrabban előforduló edényféleség. Egyaránt találkozunk sekély, behúzott szájperemű, gömbidomú, ívelt peremű változatával. Az árkolás és a vízszintes síkozás vagy homyolás az ornamentika kedvelt elemei. Bakonyszentlászló-Keselőhegy, még a II. fázisban létesített erődített település anyagában természetszerűleg a ferdén árkolt vállú, tölcséres nyakú, Caka-Mosonszolnok formák, ül. díszítésmód dominál, ugyanakkor már találkozunk egyes edényeken a korábban még idegen, vagy ritka körbetutó, háromszög alakDan oemeiyitett és tüggölegesen árkolt ornamnetikával. Ez a kerámia egyre inkább a váli kultúra idején megszokott stflusjegyeket viseli magán, formájában díszítésmódjában, kidolgozásában egyaránt. 250 A fent elmondottak még fokozottabban érvényesek a fázis idején létesített bakonyszentkirályi Zöröghegyre, ahol már csak elvétve találkozunk későhalomsíros-korai UK jellegzetességekkel. 251 A Somlóhegyen, Sághegyen és Velemszentviden igen nehéz a zömében fiatalabb UK típusokból áüó leletanyagban elhatárolni a korszakra jellemző formákat. Ehhez útmutatást elsősorban a sághegyi temető sírmeüékletei nyújtanak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ezeken a helyeken, elsősorban Somlón és Velemen néhány lényegesen korábbi, későhalomsíros-korai UK tárgytípus is előfordul, amely legalábbis a második fázisban már szórványos megtelepedést enged feltételezni. 252 Úgy tűnik, hogy az umamezős fejlődés keretei között ekkor számolhatunk először a kultuszra utaló tárgyi emlékek csoportos jelentkezésével. Természetesen ezek egyike-másika, mint pl. a lábformájú agyagtárgyak vagy edények korábbi előzményekre nyúlnak vissza. Ugyanakkor a szakirodalomból már jól ismert holdidolok, ill. ezek legegyszerűbb változatai legkorábban a régibb UK keretei között fordulnak elő, nem egyszer több darab együttesen, és amely igen lényeges, általában magaslati, erődített telepeken. Ugyanebben az időszakban, feltehetően csak a régibb UK vége felé találkozunk egy másik érdekes agyagtárggyal, a lapos vagy kerek átmetszetű agyagkarikával. Telepek anyagában, később sírokban fordul elé, nem egyszer több darab is egyhelyütt. Bár elképzelhető, hogy ezek gyakorlati rendeltetésű tárgyak, szívesebben fogadjuk el ezek kultikus használatának feltételezését. Sághegyen, Velemszentviden, Bakonyszentkirály-Zöröghegyen, Bakony szentlászló-Keselőhegy en kerültek elő Üyen agyagtárgyak. 25 3 Szórványos darabokat ismerünk többek között az alábbi lelőhelyekről: Bakonybél-SZOT üdülő, Borsosgyőr-Felsőbozót, Doba-Somlóhegy, Magyargencs-Ürgehegy. 254 Talán már ehhez a korszakhoz sorolható a somlyóhegyi település kultikus tárgyainak egy része is. 255
