Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)

1009. SÁRSZENTLŐRINC-UZD (Tolna m.): Wosinszky az MNM gyűjteményéből több bronztárgyat említ a térségből. Ezek egy része talán kincslelet tartozáka a régibb UK kurdi szakaszából. Lt.sz. 8/1887.18 (nyélnyújtványos tőr), 20, 23 (nyújtványos sarló), 28 (tokos balta), 39 (ívelt élű lándzsacsúcs). Wosinszky 1896,509—. 1010. SÁRSZENTLŐRINC-UZD-TSZ. SZÉRŰSKERT (Tolna m.): Mészáros Gy. hallstattkori településbe ásott népvándorláskori temetérői tudósít. Az SzBM gyűjteményében levő cserépanyag (háromszög átm. füles bögrék, vízszintes fülű tál, ujjbenyomásos bordával díszített fazéktöredék stb.) a későhalomsíros korszakot képviseli. Mészáros Gy.: Rég.Füz. 4. (1953), 69. 1011. SÁRSZENTMIKLÓS (Fejér m.): Tompa közlése nyomán bronzkincsről van tudomásunk az MNM gyűjteményéből (gombos és nyújtványos sarlók, kávás és bordás tokos balták, ép és töredékes darabok, Pfatten tip. késtöredék, kard penge töredékei, karperecek, zárt karikák, torkvesz, bográcsfül, fürészlemezek stb.), a lelet vételből származik, összetartozása, származása bizonytalan. A bronzok zöme az UK korai, illetve régibb szakaszából, a széles vágóélű tokosbalta és a kés fiatalabb. Lt.sz. 1955. 7. 1-40, Tompa 1934-1935, 108. 1012. SÁRVÁR-FÖLDVÁRPUSZTA MAJOR (Vas m.): A Rábavölgyben sáncokkal és vizesárokkal erődített földvár fellegvárral. Sáncátvágásból a La Tene mellett kevés későbronzkori cserép. Károlyi M.: Arch. Ért. 102 (1975), 293. 1013. SÁRVÁR-KASSA U. (Vas m.): Későhalomsíros-korai UK jellegű cserépanyag az SzSM gyűjteményében (behúzott és kihajló, vízszintesen síkozott tálperemek, ferde perem, éles hastörésű csuportöredék stb.). Uo. kúposodó, karcolással díszített fejű bronztű. Lt.sz. 75.20.1—14. 1014. SEGESD (Somogy m.): Sarlótöredék a KRM gyűjteményében. Patek 1968,65. 1015. SELLYE-BELTERÜLET (Baranya m.): Gödörásásnál bronz- és koravaskori cserepek. Lakatos P.: Arch.Ért. 84(1957), 84. 1016. SÉNYE-BAKIRTÁSI DŰLŐ (Zala m.): Patak menti domboldalon szórványként többek között síkozott peremtöredék. Horváth J.: Alsó Zalavölgy. 1017. SIKÁTOR-PAPCSER (Veszprém m.): Telepnyomokból a későhalomsíros kultúra cserepeit (ívelt peremű, profilait bögretöredék, árkolt bütykös oldaltöredék stb.) gyűjtöttek. A VBM-ben. MRT 4, 227. 1018. SIKÁTOR-ÖREGSZŐLŐK ALJA (Veszprém m.): Telepnyomokból későbronzkori cserepeket gyűjtöttek. A VBM gyűjteményében. MRT 4,227. 1019. SIKLÓS-TÉGLAGYÁR (Baranya m.): Két rétegű település gödörházakkal, tűzhelyekkel, karámmal. Alul halomsíros környezetben a szeremlei kultúra, tűzdelt mészbetétes kerámiája, felül a dél-dunántúli későhalomsíros-korai UK edényanyagok (ferde, síkozott, ívelt perem, síkozott vállú oldaltöredékek, karcolt háromszög ornamentika, fogóbütykök, háromszög átm. fül), valamint turbános fejű bronztű, szárnyas-talpas balta öntőmintája stb. A PJM gyűjteményében. Lt.sz. 69.18.18-23. Bandi G.-Kovács T.: JPMÉ 1969-70,16-, Acta Arch. Hung. 22 (1970), 30. 1020. SIMASÁG-KAVICSBÁNYA (Vas m.): Károlyi M. gyűjtéséből a korai UK-ra jellemző kerámia (profilait oldaltöredék, turbántekercses perem, ujjbenyomásos borda stb.) az SzSM gyűjteményében. Lt.sz. 71.11. 1—23. 1021. SIMONFA (Somogy m.): Egy kardpenge töredék kivételével ép bronzokat tartalmazó kincslelet (tömör díszített és üreges karperec, nyélnyújtványos sarló, V bordás tokos balta, közép szárnyállású balta, lándzsacsúcs, csüngő, kartekercs, két pár korongos fibula stb.). az UK régibb, kurdi szakaszából. Arch. Ért. 20 (1900), 79, 81,24 (1904), 174. U. erről a lelőhelyről Patek E. szórványbronzot említ. Patek 1968,70. 1022. SIÓAGÁRD-LEÁNYVÁR I. (Tolna m.): Az SzBM gyűjteményében levő ujjbenyomásos és rovátkolt bordás házikerámia valószínűleg UK telepről származik. Lt.sz. 71.189. 1-3. 1023. SIÓAGÁRD-LEÁNYVÁR II. (Tolna m.): Az SzBM gyűjteményéből közép szárnyállású, V bordás tokos balból, nyélnyújtványos sarlókból, lándzsacsúcsokból, fenyőág mintás karperecekből, Il/a tip. kardtöredékből stb. álló kincsleletet közöl Holste. Az UK régibb szakasza, kurdi horizont. Holste 1951, 22, 42.t. 1-21.