Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
615. KORONCÓ-ÜJTELEP (Győr-Sopron m.): Koravaskori telepanyagban néhány későhalomsíros cserép későbronzkori településre utal. A GyXM gyűjteményében. Mithaty S.: Arch.Ért. 81 (1954), 71. 616. KORONCÓ-ZÖLDMAJOR-MARCALPART (Győr-Sopron m.): Patek E. az UK első feléhez tartozó szórványt említ. Patek 1968,77. 617. KOZÁRMISLENY-ÜSZÖG (Baranya m.): Felszíni gyűjtésből függőlegesen árkolt vállú csupor az UK fejlettebb szakaszára utal. A PJM gyűjteményében. Lt.sz. 72.4.1. 618. KÓNY-TÖKÖSDOMB (Győr-Sopron m.): A kurdi horizonthoz tartozó, enyhén ívelt élű lándzsacsúcs a GyXM gyűjteményében. Mithay 1941,32. 619. KÖKÉNY-KÖKÉNYPUSZTA (Baranya m.): Szórványos, magas fülű csésze az UK-ra utal a PJM gyűjteményében. Lt.sz. 62.162.4. 620. KÖLESD (Torna m.): Az MNM gyűjteményéből több szórványlelet (sarkított balta, nyeles sarló, Matrei típusú kés, árkolt vállú kiskorsó stb.) az UK korai, ill. régibb szakaszát képviseli. Lt.sz. 8/1887, 21, 25, 6/1950, 20. A Harczhegyről sarlókból, szárnyas vésőkből álló kincset említ: Wosinszky 1896,452—. 621. KÖLKED (Baranya m.): Néhány kerámiaszórvány a Mohácsi Múzeum gyűjteményében az UK legfiatalabb szakaszára utal. Patek 1968,129, Cl.t. 3,4,11. 622. KÖLKED-FEKETEKAPU (Baranya m.): Későbronzkori temető mintegy hatvan urnasírját tárta fel az elmúlt évek során Kiss A. A temető a dél-dunántúli UK-hoz tartozik, mellékletei egyaránt felölelik annak régibb és fiatalabb szakaszát. A PJM gyűjteményében. Kiss A.: Arch.Ért. 102 (1975), 301. 623. KÖRNYE (Komárom m.): 1955-ben a váli k.-hoz tartozó teleprész került elő bronzöntő maradványaival. Az EBM gyűjteményében. Patek 1968,74, CXVI-CXIX.t. Hampel nyomán Patek két karperecet és tokos vésőt említ az MNM gyűjteményéből (kincslelet?). Patek 1968, 74. 624. KŐSZEG-ÓHÁZ (Vas m.): A felső erdei Teufeltischnél a múlt században negyvennégy sarlóból álló kincs került elő. Ebből öt példány van meg a kőszegi és a szombathelyi múzeumban. A nyélnyújtványos típusok a régibb UK kurdi horizontját képviselik. Nováki Gy.: MMK 1965-1966, 67-, kép: 69. o. 625. KŐSZEG (Vas m.): Szórványként a kurdi szinthez tartozó V bordás tokosvéső az MNM gyűjteményében. Patek 1968,34,XLI.t.8. 626. KŐVÁGÓŐRS (Veszprém m.): Az ecseri templomtól É-ra Pekáry T. későbronzkori—koravaskori cserepeket észlelt. MRT 1,101. 627. KŐVÁGÓŐRS-ECSERPUSZTA (Veszprém m.): A bolygatott talajból gyűjtött urnasírok maradványai talán a fenti lelőhelyről származnak. Tóth S.: Rég.Füz. 19 (1966), 62. 628. KŐVÁGÓSZŐLŐS-BETRIEB (Baranya m.): Az Uránbánya I. üzemében Kárpáti G. és Maráz B. a dél-dunántúli UK korai szakaszába tartozó telep maradványát mentette meg (ferdén árkolt váll-, síkozott peremtöredékek, háromszög átm. fül stb.). A PJM gyűjteményében. 629. KÖVESKÁL (Veszprém m.): Darnay K. néhány, talán a későbronzkorba tartozó bronzrögöt említ. Darnay 1898,19. 630. KUP-LEGELŐ (Veszprém m.): Telepnyomokból néhány későbronzkori cserép (bütyöktöredék és egyenesen levágott perem) a PHM gyűjteményében. Felszíni gyűjtés. MRT 4,133. 631. KURD-KAPOS VÖLGYE (Tolna m.): Telepnyomokból néhány erősen kihajló peremtöredék az SzBM gyűjteményében. Felszíni gyűjtés. Torma L: A Kapós és Koppány völgy. Wosinszky tokos baltát említ az SzBM gyűjteményéből. Wosinszky 1896,458.
