Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
539. KEMENESKÁPOLNA-BODONKÚT DŰLŐ (Vas m.): Lankás domboldalon, kisebb területen Károlyi M. települési nyomokat figyelt meg. Az SzSM gyűjteményében levő cserepek (háromszög omamentikás, karcolt oldaltöredék, enyhén ívelődő és egyenesen levágott perem, durva, bordás fazéktöredékek stb.) a halomsíros kultúra végső fázisát jelzik. Károlyi M.: A celldömölki járás. Lt.sz. 73.87.1—4. 540. KEMENESMAGASI (Vas m.): A Szergény község felé eső bazaltdombon és annak lejtőjén Károlyi M. telepanyagot gyűjtött. A tűzdelt pontsoros díszítésű oldaltöredék a halomsíros, a széles, ferde árkolással díszített cserepek már a korai UK-t képviselik. A Pápoc község felé vezető út mentén két halomcsoportot is megfigyelt Károlyi M.: A celldömölki járás. 541. KEMENESMIHÁLYFA (Vas m.). Domboldalon kisebb felületen gyűjtött cserepeket (turbántekercses peremtöredék, félgömb idomú tál bütykös oldaltöredéke, egyenesen levágott perem stb.) Károlyi M. Az SzSM-ben. Lt^z. 73.79. 1-3. 542. KEMENESMIHÁLYFA-PAPTAG (Vas m.): A községtől DK-re, hosszan elnyúló területen gyűjtött cserepeket Károlyi M. Elszórtan emberi csontokat is megfigyelt. Holéczy adatai alapján korábban, a vasútépítésnél csontvázas sírt leltek babérlevél alakú lándzsaheggyel. A behúzott peremű táltöredék, az árkolt díszű cserepek a későhalomsíros-korai UK idejét sejtetik. Károlyi M.: A celldömölki járás. 543. KEMENESSÖMJÉN (Vas m.): A községtől É-ra, szántóföldön elszántott halmokból álló csoportot észlelt Károlyi M. A környéken gyűjtött cserépanyag (bordázott oldaltöredékek, szalagfüles bögretöredékek, vonalkázott háromszög omamentikás cserepek stb.) a későhalomsíros korszakra keltezik a temetőt. Károlyi M.: A celldömölki járás. 544. KEMENESSÖMJÉN-CSER (Vas m.): Holéczy hét kisebb halomból 1939-ben kettőt megásott. Az egyikben hamvasztásos sírt és szórványcserepet, a másikban bronzkori edényt lelt. Károlyi M.: A celldömölki járás. 545. KEMENESSZENTMÁRTON (Vas m.): Az MNM gyűjteményében levő néhány bronz (két szeglyukas, nyéllapos kard, egy másik markolat töredéke négy szeglyukkal, balta és nyélnyújtványos sarlótöredékek) talán későhalomsíros kincs volt. Lt.sz. 44/1949.1—12. 546. KEMENESSZENTPÉTER-DOMBI DŰLŐ (Veszprém m.): Kisebb halomcsoport, feltehetően későbronzkori. Egy valószínűleg elszántott halom foltjából síkozott és ívelt peremek a PHM gyűjteményében. MRT 4,127. 547. KEMENESSZENTPÉTER-FELSŐRÉT (Veszprém m.): Telepnyomokból síkozott perem, ujjbenyomásos bordával díszített töredék (későhalomsíros) a PHM gyűjteményében. MRT 4,129. 548. KENYÉRI-KECSKÉD (Vas m.): Károlyi M. későhalomsíros jellegű kerámiát (ívelt és egyenesen levágott peremek, ujjbenyomásokkal és fogóbütyökkel díszített fazéktöredék stb.) gyűjtött telepnyomokból. Az SzSMben. Ltüz. 7355.1-7. 549. KENYÉRI-VÁRDOMB (Vas m.): A Lánka-patak mentén, dombtetőn, kisebb felületen a késői halomsíros— korai UK fejlődési szakaszra jellemző kerámiát (ívelt peremű csészetöredék, bütykös, ujjbenyomásos bordás oldaltöredék, kihajló, síkozott szájperem) gyűjtött telepnyomokból Károlyi M. Az SzSM-ben. Lt.sz. 73.56. 1-25. 550. KERT A (Veszprém m.): Patak menti telepnyomokban jellegtelen, talán a későbronzkorra utaló cserepeket leltek. A VBM gyűjteményében. MRT 3,126. 551. KESZŐHIDEGKÚT (Tolna m.): Az MNM gyűjteményében levő kincslelet ép és töredékes nyélnyújtványos, valamint gombos sarlókat, kávás karimájú, V bordás és bütykös tokos baltákat, töredékes talpas és szárnyas baltákat, nyélnyújtványos kések töredékeit, ép és töredékes lándzsahegyeket, nyélnyújtványos kardmarkolatokat, zablapálcát, lemezes fibula, kétélű borotva, bronz páncéling, sisak, pajzs, bronzedény stb. töredékeket tartalmaz. Az UK régibb szakasza, kurdi horizont. Lt.sz. 66/1926.1-95. Tompa 1934/34,108. 552. KESZTHELY-ALSÓDOBOGÓ (Veszprém m.): Az Alsódobogón Lipp V. urnasírt tárt fel. MRT 1, 77.
