Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
226. BUDAPEST (XXII.)-NAGYTÉTÉNY: A múlt században előkerült nyélnyújtványos kard és ívelt élű lándzsacsúcs taíán a korai UK harcos sírjából származik. Tompa 1942, 105. Az MNM gyűjteményében levő bronz bogrács az UK fejlettebb szakaszát képviseli. Nagy 1971, 22. kép. 227. BUDAPEST-DUNAMEDER: Több bronzleletről is tudunk, elsősorban kardokról. A Margitszigetnél Riegsee és Allerona, Nagytéténynél Manoccora, Nagytétény-Baross-telepnél I/a, budapesti lelőhellyel podheringi típus került elő. A nagytétényi „kalapsisak", az óbudai antennás markolatú kés, a csepeli szárnyas balta, egy ívelt élű lándzsacsúcs a Margitszigetnél említhető többek között. Tompa 1942, 108-, XX. t. 12-13, Mozsolics 1954-55,35-, 1. kép, Mozsolics 1975,3-, 1. kép 1-2,5. kép 1. 228. BÜSSÜ-MELEGDOMB (Somogy m.): Síkozott oldaltöredék a KRM gyűjteményében talán az UK korábbi fázisára utal. Draveczky B.: RégEüz. 16 (1964), 5. 229. CELLDÖMÖLK-ALSÓSÁG (Vas m.): Patek E. szórványként tokoslándzsát említ az SzSM gyűjteményéből. Patek 1968, XLH. t. 1. Vadena tip. kés az SzSM gyűjteményében. LtJSZ. 54.541.1. 230. CELLDÖMÖLK-SÁG HEGY (Vas m.): A bazalthegy fennsíkján erődített UK település. Az MNM gyűjteményében levő, nagy mennyiségű szórványanyag felöleli az urnasíros korszak jelentős részét. Bronzművességre utaló tárgyak is előkerültek. A hegy DK-i lejtőjén umatemető húsz sírja került elő, az UK első felére jellemző kerámia és bronzmellékletekkel. Patek 1968, 36-, XI-XXXVI. t. Ld. a 43-47 .t. A lelőhelyről öt kincsleletet ismerünk: Az elsőben velemi típusú aranylemez korongok, ovális végződésű, aranylemez bontásos sisak rulvédők, aranyhuzal tekercs, nyélnyújtványos és kora csészés markolatú kard hüvellyel, tokos és szárnyas balták, kettős bordás sarlók, Phalbau kések, fenyőág mintás karperecek, karikák, ép és töredékes darabok egyaránt, bronz öntőrögök vannak. A második leletben három db Stillfried típusú bronzedény, két mákfejű, két áttört korongfejű tű, a harmadik kincsben csöngei tip. urna, Phalbau kés, Herrnbaumgarten tip. borotva, kettős bordás sarló, mákfejű tű, vonalkázott mintájú karperec és sok bronzkarika található. Mindhárom lelet az UK fiatalabb szakaszából, a IV. fázisból. A negyedik és az ötödik kincs hasonló jellegű, még közöletlen. Mozsolics A.: Korahallstatti kincslelet Celldömölkről (Vas megye). FA 1-2 (1939), 33-, I. t., Lázár J.: A Sághegyi I. és II. számú bronzleletek ismertetése. Dunántúli Szemle 1941, 371—, 1-11. kép. Ld. a 9. tábla B, 45—49. t. A hegy alján, Alsó mesteri határában sánccal erődített földvárról tudósít Lipp Vilmos. A hegy DK-i és DNy-i lejtőjén UK telepmaradványokról, valamint Kiskőrös-Salka típusú halomsíros korsóról tesz említést Károly M.: A Celldömölki járás. 231. CIKÓ (Tolna m.): Wosinszky a múlt század nyolcvanas éveiben lelt, bronztárgyakkal teli edényről számol be, amely elveszett. A lelőhelyről származó öntőrög, tokos balta, sarló és lándzsacsúcs töredék, valamint bronzpityke talán UK jellegű bronzkincsre utal. Wosinszky 1896,396. 232. CSABDI (Fejér m.): Keskeny, ívelt bordás, valamint kávás tip. tokos baltát, nyújtványos sarlótöredékeket, karpereceket és öntőrögöket tartalmazó kis raktárlelet a SzIM gyűjteményében. Az UK régibb szakasza, kurdi szint. 233. CSABRENDEK I. (Veszprém m.): A múlt század végén Darnay K. háromszáznál több, zömmel kőpakolásos temetkezést tárt fel. La téne koriak is vannak közöttük. A későbronzkoriak közül úgy tűnik a csontvázasak a korábbiak. A mellékletek között korai Peschiera tőr, ívelt élű lándzsacsúcs, korai nyélnyújtványos kard, díszített korongok, bronzöv, diadém, hullámos szárú, korong fejű tű stb. keltezik a temetőt a fejlett és késői halomsíros fázisba. A leletek a KBM-ben, jórészük elpusztult. Darnay 1899, X, XI-XV, XVIII. t. Patek 1968, 28-, MRT 3,53,3. t. 3-11,8. kép 9,12. kép 1-4. Ld. az 1. tábla A, 4. tábla D. 234. CSABRENDEK-HUNYADI U. (Veszprém m.): A múlt században lelt korongos fejű, hosszú bronztű és két díszített karperec halomsíros síregyüttes lehetett. A KBM gyűjteményében levő edényalj és egy karperec töredéke hasonló korra keltezhető. MRT 5,50-. 235. CSABRENDEK-PETRICEI MAJOR (Veszprém m.): Darnay K. harmincnégy urnasírt figyelt meg, kerámia és fémmellékletekkel. A leletek nagy része elpusztult, néhány db a VBM-ben. Felszíni gyűjtésből későhalomsíros-korai UK cserepek. MRT 3, 53,12. kép 5-8, 22. kép 15-19. 236. CSABRENDEK-RENDEK (Veszprém m.): Szórványként széles árkolású edénytöredék Porpáczy Gy. magángyűjteményében. MRT 3,52.
