Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

udvarok méretét a 11-12. századi járószinthez képest 120-150 cm mélyen, az árkok szélességével együtt adtuk meg. A 12. században természetesen az árkok teljes szélességben határolták az udvarokat, ezért a 11-12. járószinten, az általunk felmértekhez képest, mindegyik udvar kisebb volt. Mivel több 11-12. századi objektum törmeléke a jelenkori szántóföldben már megjelent, az árkok mélységét az 1995-ös járószinthez képest, rekonstruáltuk. AZ „A-B" UDVAROK HATÁRÁRKAI Az „A-B" udvar az itteni terület első, szabályos alaprajzú, kimért udvara volt. Teljes alaprajzát és a méreteit nem ismerjük, mert a feltárható területen csak az udvar ÉNy-i sarkát alkotó árkok É-i, illetve ÉK-i vége került elő. Az udvar északi határát a 43/1-4. árokszakaszokból álló, 43. árok alkotja, amely a falu területéről, DK-i irányból haladt a Mogyoródi patak felé. Az I. kutatási területen 46 m hosszú szakaszt ismertük meg. A falu felől érkező, már kétszer megújított 43. árok kilépve a régészeti kutatás határát jelentő szelvényfalból Ny-i irányban haladt. 11,6 m-nél, derékszögben belefolyt az 52. árok, ettől 22,5 méterre belefolyt a 85. árok. Az eddig egybefüggő 43/3. árok 34,1 m volt, de feltételezhető, hogy az udvar-rendszer 1. kimérése idején még 10 méterrel tovább (43/4. árok), a 99. árok nyomvonalában haladt a 89. árokig (30-31. kép). A déli szelvényfalban feltárt metszet szerint az előzőekhez hasonló, kettős árok volt. Szélességét, formáját a többszöri középkori kiásás és nagy mértékű gépi földmunka miatt nem lehet rekonstruálni. A K-i oldalon haladó, félkör keresztmetszetű, kisebb árok beleolvadt a 43/2. árok betöltésébe, a Ny-i oldalon futó, szélesebb ároknak pedig, csak a 60 cm széles, 25-30 cm mély alja maradt meg. A 8-9. kemencék előteréből kilépve 40 cm-re keskenyedett és az alja is felmagasodott. A nyesett felszíntől számítva az U alakú árok 15 cm mély volt. Ebben a formában 4 m hosszan követtük. Majd az árok É-i oldalán, egyforma karólyukak (átmérő: 8 cm, mélység a nyesett felszíntől 30-40 cm) jelentek meg (19. kép). Az 52. árok közelében a karólyukak szabályos rendben sorakoztak, egy karólyuk magában állt, 50 cm-re 3 karólyuk egymástól 3-cm-re mélyült a bolygatatlan talajba, 50 cm-re ismét 1 karólyuk, majd ugyancsak 50 cm-re, 3 egymás melletti karólyuk következett. A kemencék előterében megfigyelt karólyukak között is lehetett olyan, amelyik beletartozhatott az árok É-i oldalában álló kerítésbe. A 43/3. árok az 52. árok előtt fokozatosan szélesedni és mélyülni kezdett, és a két árok egybefolyasánál, egy, a nyesett felszínen, 120 cm széles, 70-75 cm mély gödör alakult ki. Jól látszott, amint a 43/3. árkot az 52. ároktól 6 m-re beleásták a feltöltött 43/2. árokba. Az árok 9 m hosszan 70 cm széles volt, és itt beleásták a 43/4. árkot, mely 8 métert haladva beleért a 43. 85. 99. 105. árkok találkozásánál kialakult, későbbi csomópont nagy gödrébe. A 43/3-4. árok a „G-F" udvarok kialakítása előtt belefutott a 89. árokba, az itteni, későbbi árkok csomópontjában a 43. ároknak azonban, már a nyoma sem látszott. A 89. ÁROK Az árok 24 m hosszú foltja párhuzamosan haladt a 85. 52. és az udvarok kimérése előtt betemetett 27. árokkal. Déli vége befutott a kiásás határát jelentő szelvényfalba, és DNy-i irányban haladt a falu felé. É-i vége beletorkollott a 105. árok kiágazásánál kialakított, 250 cm átmérőjű, a nyesett felszíntől 90 cm mély gödörbe (36-37. kép). A gépi földmunka befejezése után, az 1995-ös járószinthez képest, 65-70 cm mélyen, a 89. árok foltja 145-150 cm széles volt. A150 cm széles árokfoltban, három, különböző időszakban, egymásba ásott árok betöltése látszott. A150 cm széles árokfolt felmérése után, az árok felett és az árok két oldalán az őskori kutatás közben újabb, 120 cm vastag talajréteget lehordtak, és az árok 16 m hosszú szakasza megsemmisült. Az „A-B" udvar ÉNy-i sarkán, az egymásba futó árkokból kialakult nagy gödör déli oldalától 7 méterre a 89. árok alja mélyülni kezdett, és a nagy gödör előtt 150 cm-re, az árok alja 50 cm mély lett. Ez azonban már a csomópontban kialakított gödör befolyó árka volt. Az „A-B" udvart az 52. árokkal É-D-i irányban kettévágták. Az „A" UDVAR, 52/1. ÁROK Az „A" udvarnak mindössze az ÉNy-i sarka került elő. Északi határa a 43/3. árok volt, 11 m hosszú szakaszát tárhattuk fel. Beleásták az udvar nyugati határát alkotó, 52/1. árkot, amelyet 23 m hosszan követtünk a kutatási terület déli határáig. Az 1995-ös járószinthez képest, 100-120 cm mélyre nyesett kutatási felszínen egyenes vonalban haladt. A 43. árokba való befolyás előtt 150 cm-re szélesedni kezdett, a 43. árok előtt 130 cm széles és 70 cm mély lett. A csomópont DK-i sarkán látszott, hogy az 52. árok kezdetben kissé mélyülve, derékszögben folyt a 43/2. árokba, és a 70 cm mély gödör, később alakult ki. Azon a helyen, ahol a későbbi, 90. árok keresztül haladt az 52. árkon,