Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - SZIRMAI Krisztina: Silvanus, Priapus ábrázolások a BTM Aquincumi Múzeumában - ZSIDI Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában

eredményeket geofizikai méréssel is kiegészítettük, mely halványan jelentkező, de határozott szabályosságot mutató rendszert rajzolt ki, melynek kiterjedése és iránya megegyezett a feltárás során előkerült konstrukciós maradványokkal. A polgárváros közelsége, a feltárt építmény nyomának topográfiai helyzete, valamint a korabeli párhuzamok alapján indokolt a feltételezés, hogy ehelyütt a római kori partépítés egy szakaszát azonosíthattuk. A polgárváros és a katonaváros közötti, bár nem lakott, de más, a település számára fontos funkcióval ellátott területet

105 is töltéssel védték. Feltehetőleg római kori nyomvonala volt annak a töltésen haladó útnak, amelyet egészen a Duna 19. századi szabályozásáig használtak, s amelynek a polgárvárostól délre lévő, mintegy 30 méter hosszú szakaszát hozták nemrégiben felszínre a feltárások.

106 (17. kép) Nincs kizárva, hogy ugyancsak az árvízvédelemmel állt összefüggésben az a nagyobb konstrukció is, amely cölöpkötegei merőlegesen a Dunára sorakoztak, s melynek felszámolt nyomát éppen a mai Filatori gát közelében, a már korábban említett hídfő vonalában találtuk.

107 Ettől a ponttól délebbre, a katonaváros és a legiótábor vonalában eddig egyelőre nem akadtunk a fentiekhez hasonló vízvédelmi vonalként értékelhető építményre. Nem zárható ki az sem, hogy a katonaváros és legiótábor árvízvédelmét a helytartói palotáéval együtt oldották meg, így a vízvédelmi vonal átkerülhetett a mai Óbudai-sziget területére.

108 A DUNA MINT VÍZIÚT, KIKÖTŐK A Duna aquincumi szakaszán hadihajók és kereskedelmi hajók számára is alkalmas kikötőkkel kell számolnunk. A dunai katonai flotta aquincumi, illetve Aquincum környéki állomáshelyéről egyelőre nem rendelkezünk közvetlen Ö ZSIDI R: Die Frage des „militärischen Territoriums". In: Forschungen in Aquincum 2003.168-170. 16 ZSIDI E-REMÉNYI L.: Duna-parti út részlete és őskori maradványok a polgárvárostól délre. Aqfüz 9. (2002), 86-89. 17 ZSIDI P.: Kutatások az aquincumi katonaváros északkeleti peremén. Aqfüz 1. (1995), 41-43. '° Ezzel összefüggésben utalnunk kell a már korábban jelzett, mederben fellelt kelet-nyugati irányú falakra: NÉMETH 1998.179, illetve Nagy Lajos megfigyeléseire: NAGY L.: Aquincum topográfiája. In: Budapest története. L/2. (Szerk. Szendy K.) Budapest, 1942. 358. Az Óbudai sziget, ezen belül is az ún. Nagy-sziget alig kutatott, így a kérdés még jó ideig nyitott marad. régészeti bizonyítékokkal, bár a korábbi szakirodalom szerint a dunai flotta (classis Flavia Pannonica) egyik kikötője Nagy T. szerint már a „Iulius-Claudius uralkodócsalád idejében Békásmegyer- Pünködsfürdőnél jelölhető ki".

109 Bizonyos azonban, hogy a későbbi időszakban, az aquincumi légió állandó tábora mellett is számolnunk kell a dunai flotta kikötőjével. Aquincum környékéről két olyan korai síremlék is ismeretes, amelyet flottakatonáknak állítottak. Mindkettő korai, város környéki temetőből származik, a mai Csillaghegyről. Az egyik sírkövet a helyi eraviscus őslakossághoz tartozó Eburonak, Miliő fiának állították, aki a felirat szerint flottakatona volt és 52 évet élt, szolgálati helye ismeretlen.

110 A másik, felül csonka sírkövön szereplő katona neve sérült, nem kiolvasható. A felirat alapján azonban ismert szolgálati helye és ideje, eszerint a minden bizonnyal eraviscus származású katona 8 évet töltött a misenumi flottánál.

111 A Duna viziútjának kereskedelmi kihasználásáról elsősorban a provinciába érkezett áruk szolgáltatnak adatokat. A Dunán főleg a nyugati tartományok kényes, törékeny termékei (üveg, kerámia, stb.) érkeztek, melyek gyakran az aquincumi lerakatból folytatták útjukat távolabbi provinciák, vagy éppen a birodalmon kívüli felvevőpiac felé.

112 Aquincumban egyesülete is működött a kereskedőknek, A collegium negotiantium egyik tagja, aki Danuvius- Neptunusnak állított feliratot,

113 talán éppen folyami kereskedelemmel foglalkozott. Az aquincumi kikötőkről mindeddig csak közvetett adataink vannak, régészetileg egyelőre egyiket sem sikerült bizonyítani. Bizonyosan kikötő lehetett a polgárvárosból kivezető keletnyugati út dunai torkolatánál. Ez bonyolíthatta többek között a város legnagyobb kerámiagyártó üzemének, a polgárvárosi Duna-partra települt Pacatus-műhely exportját.

114 Több adattal rendelkezünk a helytartói palota kikötőjéről, mely az Óbudai ún. Kis-sziget keleti partján működött, a palota főépületétől levezető két kőfal védelmében. 109 NAGY T. 1973. 86-87. 110 NÉMETH 1999a. 13,13. szám, további irodalommal. m NÉMETH 1999a. 13,14. szám, további irodalommal. 119 GABLER D.: Kereskedők és kereskedelmi tevékenység. In: Pannónia régészeti kézikönyve. (Szerk. Mócsy András — Fitz Jenő) Budapest, 1990. 210. 113 ALFÖLDY 1961.105,14. lj. u

4 KUZSINSZKY B.: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. - Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum. BudRég 11. (1932)