Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - SZIRMAI Krisztina: Silvanus, Priapus ábrázolások a BTM Aquincumi Múzeumában - ZSIDI Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában

hídjainak többnyire megvoltak a római kori előzményei.

86 (11. kép) Ha délről északra haladunk az aquincumi limes-szakaszon elsőként Campona és Albertfalva katonai táborai körzetében lehetett átkelési lehetőség a Csepel-sziget területére. Jelenlegi adataink alapján egyelőre csak feltételezhetjük meglétüket, azoknak a szórványos cölöpmaradványoknak az alapján, melyek a két tábor körzetében a Dunaparton kerültek elő.

87 A jelenleg előkészületben lévő albertfalvi hidat is a római kori katonai tábor északi előterében tervezik. Minden bizonnyal állandó, és az ismert történeti előzmények alapján tradicionális átkelőhely volt a Gellérthegy lábánál, mely a Március 15. téren feltárt erőd, Contra Aquincum védelmében működött, jelenlegi ismereteink alapján a 2. század végétől.

88 A Duna medre itt beszűkül, s csatlakozik a Gellérthegy lábától a provincia belsejébe induló útvonalhoz. Az átkelő a mai Erzsébet híd közelében állt. Kevéssé ismert a mai Víziváros területén álló római kori katonai táborral szemközti Dunaparton feltételezett objektum. Csupán a Parlament építése során említett épületmaradványok utalnak arra, hogy a balparti erődsor egy további tagja állhatott ott.

89 A két objektum között minden bizonnyal biztosítani kellett az átkelést. Ez a feltételezett átkelő tekinthető a Lánchíd elődjének. Állandó híd pilléreinek maradványai kerültek elő a múlt században, a Duna szabályozásával kapcsolatos mederkotrási munkáinak során.

90 Az Óbudai szigetet és a Rákospatak torkolatánál álló Transaquincum erődjét összekötő híd négy pillérjének cölöprácsozatát Zsigmondy Gusztáv mérnök mérte fel 1874-75-ben. A munkálatok jelen ismereteink alapján - jelentős részben megsemmisítették a maradványokat. Az egykori hídpillérek szerkezetéről ma már csak az egykori szerencsére pontos - felmérési rajzok tájé°" Vö. Der römische Limes in Ungarn. (Hrsg. Fitz, J. Székesfehérvár, 1976, 86. A térképen az ismert aquincumi katonai táborok és őrtornyok helye összevethető a modern Dunahidak helyével. 87 Albertfalvától délre, Campona és Albertfalva között figyelt meg alacsony vízállásnál facölöpöket Szirmai Krisztina: SZIRMAI K.: Budapest, XXII. Ártér u. RégFüz 1/44.1992. 33, 47/17. Campona esetében Kocsis lászló figyelt meg cölöpöket a tábor közelében: Kocsis L.: NagytétényCAMPONA 2003. Aqfüz 10. (2003), 144-146. 88 NAGY T. 1973.100-101; NÉMETH 2003b. 98. 89 Ibidem 97. 9

^ A híddal kapcsolatos adatok és információk összefoglalása és értékelése: NÉMETH 1998; Idem 1999b. koztatnak. A sűrűn a folyó iszapágyába vert ún. „vasaló" alaprajzú pillérek hegyes végükkel észak felé, a folyásiránnyal szembe néztek. A híd kőből épült felmenő része a pilléreken alapuló gerendavázon nyugodott. A mai Árpád-híd ugyanazt az átkelési lehetőséget használja ki, mint római kori elődje. Az utóbbi évek során derült fény arra a cölöpökre épült hídfőre, amely az Óbudai-szigetet kötötte össze a Duna jobb partjával.

91 A híd az aquincumi polgárváros és a legiótábor között helyezkedett el, az Aranyhegyi-patak dunai torkolata felett. Az útépítés során, 1978-79-ben feltárt maradványok facölöpökre épült, kőfalazású, sokszögletű alaprajzot mutató, megújított építmény néhány összefüggő részletét mutatták. Az építmény a kutatás szerint legalább 20 x 20 méteres területen helyezkedett el, s déli, mintegy 110 cm szélességű, eredetileg sűrű cölöprács alapra, kváderekből emelt fala maradt ránk legteljesebben. Az építmény szerkezetének legjellegzetesebb eleme, a kváderköves alapozást a külső oldalon kísérő cölöpsor (szádfal). Az alapozási struktúra metszete a hozzátartozó rétegekkel azt mutatja, hogy az átlagosan 200-220 cm hosszúságú facölöpöket a korabeli járószinttől mintegy 170 cm -re vertek le. A metszet alapján valószínű, hogy egy korábbi, leégett építmény fölé - vagy helyére került a fa-kő szerkezetű konstrukció. Az építmény déli falától délre előkerült egyik cölöptöredéken jól felismerhető a II A D faragás. Ez valószínűsíti a legio II adiutrix szerepét a hídfő építésénél.

92 Az aquincumi hídfő minden bizonnyal több átépítést élt meg, s stratégiai szerepén kívül jelentősége volt a helytartói palotához történő - kelet- nyugati irányú - átkelésben is. A Duna jobb partot pusztító tevékenysége folytán az építmény keleti része már nem maradt meg, az északi és a nyugati rész pedig a modern terepadottságok következtében egyelőre kutathatatlan. A már korábban említett merüléses vizsgálat a mederben egy 5 m x 9,5 m méretű falsarkot rögzített, mely az építményhez csatlakozott.

93 A római kori hídfő mai utódja a valamivel északabbra álló Mozaik utcai vasúti híd (úgynevezett „K" híd). 91 Összefoglalóan: ZSIDI 1999b. 92 A facölöpökön végzett dendrokronológiai vizsgálat alapján a cölöpöket kocsányos tölgyből vágták ki, legkorábban Kr.u. 78-ban: T. LÁNG O.-GRYNAEUS A.: Fa építőanyagok Aquincumban: régészeti és dendrokronológiai eredmények. BudRég 39. (2005), 89-110. 93 Ld. 34. lj.