Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - FACSÁDY Annamária: A nők ábrázolásának ikonográfiája az aquincumi sírköveken
nagy tenyere. Semmi nem indokolja Flavia Matróna 75 melképes domborművén a kezek megmutatását. Az egyedül ábrázolt hölgy kéztartása arra utal, hogy valamilyen mellvéd mögött áll, bal kezével azt markolja. Eltúlzott méretű jobb kezét kinyújtott ujjakkal maga előtt tartja. A kéz kissé indokolatlan megmutatásának előképét ugyancsak a palmyrai emlékeken láthatjuk. 76 A több alakot felvonultató családi sírköveknél a párok közötti összetartozásnak ez a fajta jelzése nincs meg, a kezek legfeljebb a gyermekek vállán nyugszanak. 77 A családi ábrázolásokon gyakori gesztus, amikor a mell előtt átlósan átnyúló jobb kéz a palla szélét markolja. 78 (19. kép) A mozdulat az idősebb Faustina szobrain 79 látható, s az ő frizuráját viselő hölgy mellképén a legszebben kidolgozott. Az átlósan tartott kezek már az eraviscus ruházatú nők síremlékein is láthatók, akár valamilyen tárgyat tartva is. Scorilo síremlékének (7. kép) feszes ritmusát is az átlósan ábrázolt kezek határozzák meg. A legkésőbbi emlékek csoportjánál az átlósan mell elé emelt kéztartás változatát láthatjuk. A jobb kéz mutató és középső ujja összezárva és kinyújtva, a gyűrűs és a kisujj a tenyérhez hajlítva látszik. A gesztus az irattekercset tartó férfiakra jellemző, két esetben 80 azonban a nők jobb kezét is ebben a tartásban ábrázolták. A kéztartás jelentőségét fokozta, hogy az ábrázolt nők egy része kezében valamilyen tárgyat tartott. Egyes esetekben a tárgy nehezen azonosítható, jelzésszerű. A fiatal nők és leánygyermekek legelterjedtebb attribútuma az alma. A szeretetet, az életet szimbolizáló gyümölcs a bennszülött viseletű nők sírsztéléin éppúgy feltűnik, mint a tunika-palla ruházatot magukra öltőkén. 81 Szőlőfürtöt viszont csak helyi viseletbe öltözött nők kezében látni, akik mindkét kezükkel átfogva tartják a gyümölcsöt 82 . (20. kép) Barkóczi László szerint keleti hatásra kerülhetett 83 a fiatal nők 75 ID Nr. 3042. 76 BARKÓCZI 1982. 47. 77 ID Nr 2750, 2757, 2850, 2981, 3053, 3178, 3036,10538,10600, 10715, 78 ID Nr 2732, 2733, 2877, 2974,10682, 79 ALEXANDRIDIS, A.: Die Frauen des Römischen Kaiserhauses. Mainz, 2004. Kat. Nr. 191,192,193. 80 ID Nr. 3227, 4557. 81 ID Nr. 2839, 2853, 2875, 2877, 3175, 4701,10559,10538, 82 ID Nr. 765, 2883, 3052, 5042, 83 BARKÓCZI 1982. 31. 84 ID Nr. 2757, 2919, 3178, kezébe a gyümölcskosár. 84 Az íves oldalú, fonott kosár kerek gyümölcsökkel megjelenik már a klinés ábrázolásokon, de szerepel római ruhát viselő hölgyek kezében is. A gyümölcskosár szimbolikáját azonban nem kell feltétlenül keleten keresnünk. Istennő attribútumaként jelen van Aquincumban is, Proserpina kezében, a Balkánon és a Rajna vidékén pedig igen gyakori Herecura votív emlékein 85 , ahol az ülő női alak az ölében lévő gyümölcsös kosarat két kézzel fogja. Több emléken ismerhető fel a nők kezében az orsóguzsaly ábrázolása. 86 (21. kép) A kőfaragó mesterségbeli tudása és szándéka szerint a fonás eszközét realisztikusan ábrázolta, azonban elsősorban nem a házimunka kellékeként, hanem mint szimbólumot kell értékelnünk. A sepulchrális hagyományban is fontos helye volt, s mint a római esküvői szertartás része, díszes kivitelű vagy anyagú példányai esküvői ajándékok voltak. 87 A kisázsiai provinciákban a sírköveken a nők kezében a guzsaly és orsó a házas-lét, a férjezettség jelképe volt. 88 Az orsó-guzsalyt tartó palmyrai hölgyek egyáltalán nem, vagy csak egy-egy ékszert viselnek. Pannónia - és Aquincum - sírsztéléin csak a bennszülött viseletű - fibulákkal vagy a vállkendővel ábrázolt - hölgyek kezében látható, római ruházatúaknái egyáltalán nem fordul elő. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az aquincumi sírsztélék nőalakjainak ikonográfiájában a következő korszakokat állapíthatjuk meg: 1. Az első század végén és a második század folyamán a bennszülött viseletű nők jelentős többségben vannak, kivételes a római ruházatban ábrázolt, az aktuális császárnői frizuradivatot követő ábrázolás. Az Antoninus korban a viselet vállkendős változata dominál. A domborművek kompozícióján és szimbólumrendszerében egyaránt kisázsiai és balkáni hatások is megfigyelhetők, pl. a klinés ábrázolás és az orsó-guzsaly kézben tartása. 2. A Severus kor folyamán jelentős változást tapasztalunk. Elterjed a fület takaró, elválasztott sima hajviselet, általánossá válik a római öltözék és a fiatal nőkön a bennszülött viseletben ismeretlen ékszerek ábrázolása. A családi sírköveken °^ GREEN, M. J.: Symbol and Image in Celtic Religious Art. London, 1989. 69. 86 ID Nr. 765. 2875, 3181, 4700,10580, 87 BÍRÓ 1994. 212. 88 WASOWICZ 1987. 271.; BÍRÓ 1994. 210.
