Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TÖRÖK Enikő: Mikoviny Sámuel Pestet, Budát és Óbudát ábrázoló 1742. évi térképe

Az 1751-es Zipser-féle jegyzékben 34-es tételszámmal szerepel Buda és Pest városának és várának befejezetlen alaprajza, 40-es tételszámmal pedig Buda és Pest alaprajzának részlete. Az 1752-es „első" jegyzékben ugyanezek a térképek a megyetérképek kategóriájában vannak felsorolva: a budai vár és Pest alaprajza (12 forintra értékelték) és Buda várának részlete. Többek között ez a két térkép is minden bizonnyal a kamaragrófi hivatalnál maradt, s onnan kerülhetett mai őrzési helyére, a Selmecbányái levéltárba. Az egyik közülük Buda és Pest alaprajzának részlete cím nélküli, színes kéziratos térkép, mely a Hofkammerarchivban őrzött 1742-es térkép (Pest-Buda/la) befejezetlen változata, ezért a későbbiekben Pest-Buda/lb megnevezéssel említem. Az ábrázolt terület - vagyis a budai vár, a repülőhíd és a pesti só- és gabonaraktár környéke - és a szelvény rajz a két térképen egyforma, de ezen a térképen (Pest-Buda/lb) csak két megírás olvasható a települések megnevezéseként: Ofen és Pesth, a szelvényrajzon pedig: Horizon Danubii aestivus. A betűjelek és a betűmagyarázat, az aránymértékek hiányoznak. De mivel a térképi rajz megegyezik, ezért egyértelmű, hogy ez a térkép a Pest-Buda/la térkép befejezetlen változata, s így készítése 1742-re datálható.

8 Selmecbányái kutatásaim során a Zipser által összeállított jegyzékben 34-es tételszámon szereplő Buda és Pest városának és várának befejezetlen alaprajzaként feltüntetett lapot is megtaláltam, elsősorban annak köszönhetően, hogy ugyanazon a jelzeten van, mint a PestBuda/lb térkép. Azonban ez a cím nélküli, szép, színes, kéziratos térkép nagyobb területet ábrázol: Pest, Buda és Óbuda egész területét. Ellenben sajnálatos módon - semmilyen megírást nem tartalmaz, befejezetlen várostérkép. Az épületek ábrázolás alaprajzhű és pirossal színezett. Mivel a két térkép (Pest-Buda/lb és Pest-Buda-Óbuda Nr. 72. fol. 1-5., 1752. ápr. 18. r. Nr. 75. fol. 1-8. SUBA HKG B 300.1750. márc. 30., 303.1751. nov. 18. és nov. 21., 304.1752. jan. 2. és 20., R 175. 1750. ápr. 5. és máj. 17., 177. 1751. nov. 12, 1752. jan. 10., jan. 30. és ápr. 18.; TÁRCZY 1942. 248-249., 19. és 20. sz. jegyzet. A pesti só- és gabonaraktár környékének és a budai vár részletének térképe cím nélkül (Pest-Buda/lb): [1:3600] 200 org. [=9,8 cm], [1742], ms., színes ; 43,2x26,8 cm. A szelvényrajz cím nélkül. áúBA Zbierka máp a plánov 12.979. Közli: FABÓ 2005.184/a. tételszámon. Köszönettel tartozom Fabó Beátának, aki még Selmecbányái kutatásaim előtt felhívta figyelmemet erre a térképre. térképe) egy jelzeten szerepel, és közülük a Pest-Buda/lb kétségkívül Mikoviny munkája, valamint mindkét térkép szerepel Mikoviny térképhagyatékának jegyzékében is, ezért bizton állítható, hogy Buda, Pest és Óbuda befejezetlen várostérképe Mikoviny alkotása. A várostérkép is 1742-re datálható, mint Buda és Pest alaprajzának részlete (Pest-Buda/la és Pest- Buda/lb). Mikoviny akkor készíthette, amikor 1742-ben PestBudán járt és a só- és gabonaraktár ügyében a város egy részét felmérte.

9 Annak ellenére, hogy Buda, Pest és Óbuda alaprajza befejezetlen, nem tartalmaz megírásokat, a Budapest történetét kutató kollegák érdeklődésére feltétlenül számot tarthat. Különösen azért, mert Mikoviny a legkorszerűbb térképezési módszereket (csillagászati megfigyelések, trigonometriai mérések stb.) alkalmazta munkája során. Végül Mikoviny részt vett a budavári királyi palota építkezéseiben is. A palota 18. századi építéstörténete mintegy 50-60 évet foglal magába, 1712-től 1770-ig tartott. Ez idő alatt több építész és mérnök vett rész a tervezésben és az építkezésekben, például 1715 körül Johann Höbling építőmester, 1712 körül Johann Bernhard Fischer von Erlach, 1749 körül Jean Nicolas Jadot de Ville Yssey és 1765 körül Franz Anton Hillebrandt. 1749 május 13-án történt meg az alapkőletétel, és néhány évig gyors ütemben folyt az építkezés.

10 Mikoviny 1748-tól kapcsolódott be ebbe a munkába. Mikoviny levelének tanúsága szerint, az uralkodó már 1748 nyarán „a budai királyi vár újraépítéséhez hozzájárult, és annak irányítását reám [Mikovinyre] bízta."

11 Kevés adatunk van arra vonatkozóan, hogy milyen munkálatokat végzett Budán, csak az elszámolások alapján gondolhatjuk, hogy jelentős szerepet játszott a palotaépítés előkészítésében. Az 1749 januárja és decembere közötti időszakra ötszáz forintot fizettek ki számára, de még a rendkívüli kiadások között is szerepel neve száz forintos összeggel. 1750-ben pedig özvegye még 275 forintot kapott. 1749-ben folytak - többek között - a vízmű építésének munkálatai.

12 Özvegye nyugdíjkérelmében a következőképp emlékszik vissza: 9 A Pest-Buda-Óbuda térképének leírását ld. az 1. sz. jegyzetben. 10 GÁL 1992. 67-78. 11 HUNG. NOVA 44. 12 KAPOSSY 1953. 124-125., 127-128., 6. jegyzet