Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FACSÁDY Annamária: A nők ábrázolásának ikonográfiája az aquincumi sírköveken

zolások áttekintése során képet alkothatunk a viselt ékszerek mennyiségéről, a változás tenden­ciáiról. 53 Homlokánál csigákba fésült frizurája kapcsán már volt szó a karakterisztikus arcú idős hölgyről, akinek síremléke az Antoninus-korban készül­hetett. Római viseletét nyakában gyöngysor, illet­ve lunula egészíti ki. A félhold alakú ékszert nők és leánygyermekek 54 amulettként viselték, ked­velt ajándék volt. 55 Ábrázolása - viselete - előfor­dult a bennszülött nők körében is. A tárgyi emlékanyagban fellelhető mennyi­séghez képest a kőemlékek nőalakjain viszonylag ritkán fedezhetjük fel a csupán díszítő szándékkal viselt fülbevaló ábrázolását. A felnőtt nők mellett a kislányok fülében is lehetett fülbevaló, típusuk - ábrázolásuk - a felnőttekével megegyező. Nehe­zebb - gyakran lehetetlen - viszont az ékszer típusának felismerése és azonosítása. A fülbevaló minden ábrázolásnál illeszkedik a fülcimpához, vagy kissé még takarja is azt. Az ékszerek feltűnőek, nagyméretűek, mellettük gyakran egyéb ékszert (legtöbbször nyakéket) is viselt tulajdonosuk. Egy-egy gömböcske jelzi, hogy fül­bevalót viselt a portrémedaillonban fiával együtt megörökített nőalak. 56 A szögletes, széles arc, az elnagyolt, merev vonások és ruharedők mellett meglepően kidolgozott a mesterkélt, parókaszerű frizura és a nagyméretű ékszer. Az aquincumi polgárvárosban előkerült, női fejet ábrázoló relief töredéke 57 (14. kép) sírkő része lehetett eredetileg. A középen elválasztott, erőteljes, párhuzamos vonalakkal jelzett frizura a homlokra húzódik, talán hajhálóval fedett. A fülnél viszont kettős korong figyelhető meg, amit a 3. század második felében, széles körben viselt kétrészes fülbe­valóként értelmezhetünk. A két oldal faragása nem teljesen azonos. A felső korongokat a hajhálót leszorító ékszerként is magyarázhatjuk, de a relief elnagyolt kidolgozása, egyértelműen szembenézetre készült ábrázolása ezt a magya­rázatot bizonytalanná teszi. Az alatta látható kis gömb pontosabban meg nem határozható fülbe­valót jelez. A hölgy a fülbevalón kívül négyzetes tagokból készült nyakláncot is visel, amelynek a nyak oldalsó részeinél lévő tagjait ugyancsak kevésbé kidolgozottan faragták meg. Egy négya­lakos családi sírkövön 58 hullámos, alul visszahaj­ló, Julia Mammaea frizurás nőalak mindkét füléből csepp alakú, nagyméretű fülbevaló csüng, az ékszer pontosabb tipizálása azonban nem lehetséges. Ábrázolásával teljesen megegyező nőalak látszik egy intercisai sírsztélén 59 . Az előb­bitől eltérően a töredékesen ránkmaradt nagymé­retű sírkő egy nő számára készült, akinek arc­vonásai a kő kisebb sérülései ellenére felismerhe­tők. Fülében is az aquincumiéval megegyező, nagyméretű, csepp alakú ékszer függ. Feltűnő szemének kiképzése is, felső szemhéját, íriszét és pupilláját gondosan ábrázolták. Egy 3. század második felére keltezhető háromalakos relief nőalakjának 60 fülében kétrészes, függős típusú fülbevaló pár van, nyakán kerek szemekből álló gyöngysort visel. Fülbevalójának kereszttagja erősen fülcimpájához simul, a faragás alapján díszített lehetett. A fülbevaló-pár két tagja nem teljesen azonos. Hasonló kétrészes, függős fülbe­való látszik az előbbiekkel megegyező hajviseletű és faragásmódú családi sírkövön a kislány fülé­ben is. Egyértelmű a meghatározása egy másik aquin­cumi sírkőtöredéken megmaradt nőalak éksze­rének. 61 Figyelmünket ugyan a fülbevaló típusá­nak meghatározására irányítjuk, azonban nem hagyhatjuk említés nélkül a képmás másik jelleg­zetességét sem. A mindössze 45x42 cm-es töre­déken csupán egy női fej maradt ránk, akinek középen elválasztott és kétoldalt a füle mögé fésült hajviseletét - az 1970-es években is divatos - keskeny szalagból tekert turbán fedi. A fejfedő alapvetően különbözik a bennszülött asszonyok viseletétől, sajnos a kőemlék töredékes volta nem ad módot a ruházat többi részének megfigye­lésére. A nőalak fülei kissé elállóak, a fülcimpához simul a kétrészes, csüngős fülbevaló ovális felső része. Az erősen sérült, ötalakos sírkő keltezéséhez a tárgyi leletanyagban Aquincumban még nem kimutatható fülbevaló típust lehetett igénybe venni. 62 A középen álló nőalak hajának tincseit vékony vonalak jelzik, a frizura visszahajlásánál mindkét fülében kétgömbös fülbevaló van. Vilá­^ Aquincum emlékeire vonatkozóan: FACSÁDY 1997. 54 GABELMANN, H.: Römische Kinder in toga praetexta. JDAI 100. (1985), 521. 55 PLAUTUS: Epidicus, V. 639. 56 SCHOBER 1923. Nr. 352. ID Nr. 2980 57 SZIRMAI 1999. 56. Nr. 36. ID Nr. 8289. 58 ID Nr. 10715 59 Intercisa 1954. Nr. 91, BARKÓCZI 1985. Taf. XIII. 1. ID. 733 60 ID Nr. 4701. Lelt. sz. 86.11.27. 61 BARKÓCZI 1982-83.135 . ID Nr. 6519 62 FACSÁDY A: Une stele récemment trouvée á Aquincum. BudRég 34. (2001), p. 105-108.

Next

/
Thumbnails
Contents