Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból

takarják be, alatta egy mihrábsor övezi a nyakat. A B 106 zöld mázas, gerezdéit gömb alakú csészéje töretlen vonallal megy át az ívesen kihajló kéménybe. A széles gerezdek közt vékony, domború lécek. A kémény pereme csapott. A nyakgyűrűt ferde árkolások tagolják, a nyakgyűrű tölcséres és domború előlapú török típus. A nyak gallérját hengeres hornyolat választja el a nyakhoz simuló párkánytól - ez szintén jellegzetes török megoldás. A tőke a tengelypontig ér. Űrmérete 4,6 ml (kieg.). Az apró B 107 szabályos, töretlen vonalú fején apró körök benyomott sora jelöli ki a csésze határát, kísérik a kémény peremét, ilyenek rajzolják ki a nem létező tőke elképzelt vonalát és középvonalát, s végül övezik a szokatlan módon nyakgyűrű nélküli nyak végét. Képben meghatározóbb a küllőskerék pecsétlő alkalmazása a csésze oldalain és a nyakon körbe. Űrmérete 4,6 ml. A fej töredékessége ellenére ide sorolható a B 108. Rossz égetés miatt világosbarna külső rétege több helyen levált. A kiszélesedő nyakvégen és a tőke mentén görgőpecsétlő cikkcakk vonalú domború mintasora. Ehhez nagyon hasonló formájú és díszítésű, de kisebb méretű a jól iszapolt és égetett, sárgásfehér B 109 fej töredék. Aprólékos megfigyelés szerint a két példányt egyazon eszköz mintasora díszíti, tehát egy műhelyben készültek, minőségük és méretük eltérése dacára. Osztatlan tulipánformájú a teljesen díszítetlen B 110, melynek világosbarna anyagát vörös festéssel vonták be. A nyak rövid tőkét alkot a fent alig kihajló fej alatt. A zöld mázas B 111 fejtöredék profilja alapján tulipánformájú fejhez tartozhatott, melynek gömbölyded csészéjén árkolásokként bemélyedő, fenyőág alakú benyomatok. A fogaskerékvonalakkal határolt felső részén ferde vonalkázás. A Hódoltságban ismert gömbös, fenyőágas típus

30 leszármazottja lehet (5. kép). A tulipánforma fejűekhez is tartoznak még a B 7, B 119-B 120, B 122-B 123 alakok. Korong alapú csészéjű pipa A B 112 csészéje viszonylag éles peremű, kónikus vállú korong, melyen a keskeny, kónikusan táguló kémény ül. A korong felső felét küllőskerék típusú rozettákkal pecsételték tele. A törött nyak vége hegyes tőkét alkotva, de sajátos módon meggörbülve fut a korong frontális pereméig. A tőkét apró fogaskerék vonal övezi (5. kép). KONDOROSY 2007. 310, E19 és ott idézett párhuzamok, valamint GAÁL 2004. 281, 61 sz. Egyedi fej formájú pipák A B 113 magas, kerekded aljú, felfelé kúposán szűkülő csészéjét árkolás, és azt kísérő fogaskerék vonalak választják el az ismeretlen kéménytől. Fogaskerék nyoma övezi a tőkét, a nyakgyűrű tövét és a nyakat is, melyen hengeres árkolást kísér. A nyakgyűrű apró töredékéből következtethetni mindkét végén Y alakú pecsét itteni használatára. A csésze szépségét kettős rombusz mintájú pecsétlőkkel szabályos sorokban betakart felület adja, melyből 3, alulról felnyúló, háromszögletű, léces keretelésü szirommező maradt ki (még 2 mező a nyak miatt csonka). A rombikus motívum egy kései, balkáni bélyegző előfutárának tekinthető.

31 A nyak jobbján szemalakú műhelybélyeg benyomata látszik. A betűk stilizáltak.

32 Bár a pecsét kicsit hiányos és elég elmosódott, mégis (mikroszkóposán is) azonosítható egy Tabánból előkerült példányéval,

33 melyhez anyag- (selymesfényű, fehér) és díszítésbeli (motívum, finom fogaskerék, árkolás, üres szirommezők) rokonság is fűzi. A nívós műhely két külön típusa megengedi budai készítésük feltételezését, bár kereskedelmi útjuk sem lehetetlen. A dohányzás közben letéve megállítható talpas pipák közé tartozik a B 114, melynek kerek, vastag korong alakú csészéjén hatszögletes kémény ül. Ennek élein függőleges lécpárok(?) indulása látszik. A kiugró, kerek talpon sokágú rozetta benyomata. Díszítésként fogaskerék vonal fut a tölcséres előgyűrűn, a kerek nyakgyűrún, a nyakon és a csésze alatt és feletti hornyolásban. Testformák és díszítés tekintetében közeli rokonságban van a Palánkról előkerült példánnyal,

34 annak talpa azonban nem ugrik ki. Kiugró talplapú darab Varsóban ismert.

35 Egyedülálló lelet egy zöld mázas, kis csizma alakú pipa (B 115). Természetes helyzetében megállítható. A sarok fölött induló nyaka kissé szélesedik, és végén háromszögletes bemélyedő mezők tagolják. Hasonló forma került elő Várnában,

36 annak csizmaszára azonban magasabb, előrefelé emelkedik, varrást utánzó (?) fogaskerék vonalai és a nyakon nyakgyűrűje van. Részleteinek kidolgozottsága (a talp, az előrész fölött redővel 31 Szeged: KONDOROSY 2008. 335-336, Szl4. 32 Káldy-Nagy Gyula szóbeli közlését köszönöm. 33 GARÁDY 1944. 299, CXLII. t. 7. 34 GAÁL 2004. 287, 85. sz. 35 MEYZA 2005. Abb. 1. jobb alsó kép. 36 STANCEVA 1972. 83, O. 5.