Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból
(B 41, B 50), olykor két (B 51) felső varratvonali lappal formázott hengeres nyakak. Az egy felső laphoz többször alsó varratvonali él is társul (B 58, B 24, B 25, B 35), s ezek eredetére a B 24 és B 25 alig kivehető, elmosódott hétszögletessége utal. A csésze oldalán 39 vizsgálható esetből bütyök 38,5%-ban fordul elő: 10 esetben jobb- (B22-B31), 5 esetben bal oldalon (B 32-B 36). Egerben a bütykök aránya 50%, melyek 4/5-e jobboldalt van 19 , amit a jobb- és balkezesség arányával magyarázták. (Bár nincs megadva, de a megadott százalékokból számítható, hogy 81 egri példány viselt bütyköt 162 vizsgált darabból). Palánkon - a katalógusban leírtak alapján számolva - 6 jobb- és 4 baloldali bütyök található 20 . A budai adatok mérséklik kialakításukban a jobb- és balkezesség arányához való igazodást vélelmét, hacsak nem feltételezzük, hogy a budai törökök az egrieknél balkezesebbek lettek volna/ voltak. A kémény oldalán függőleges pálca 3 esetben található (16,7%), mind jobb oldalon (B37-B39, utóbbinak látszik felső, gombos vége), míg további 15 vizsgálható kéménynél hiányzik. (Palánkon 6 jobb oldali pálca fordul elő.). Egy esetben a kémény pereme alatt található - kevéssé határozott formájú - bütyök, jobb oldalt (B40). Ha feltesszük, hogy a bütykök és pálcák hasonló szerepet tölthettek be, akkor együttesen 73,7%-uk esik jobb oldalra (Palánkon 75%), közelebb az egri arányokhoz (feltéve, hogy ott pálca nem fordul elő). A két város közt kialakuló különbséget mutatja, hogy kétoldali bütyök Budán nem akad, pálcák létéről viszont Egerből nem számoltak be. Az az Egerben megállapított tény, hogy ezen elemek 80%-a hengeres kéményű pipán található 21 , itt is igaz, csakhogy Budán a szögletes kéményű (és egyben nyakú) pipák aránya is jóval csekélyebb azokénál (Egerből erről arányt nem közöltek), ez tehát csak a kéményformák arányainak következménye. Bütykök, pálcák aránya hétszögletű nyakú-hengeres kéményű (13-ból 8-nál, B 22, B 23, B 26-B 28, B 30, B 32, B 33) és hétszögletű nyakú-nyolcszögletű kéményű formák körében (6-ból 3-nál, B 29, B 36, B 39) egyaránt kiemelkedő (62% ill. 50%), jóval kisebb arányú hengeres nyak és kémény esetén (33%, 15-ből 5-nél, B 31, B 34, s a 3 átmeneti nyakalakú(!) B 24, B 25 és B 35). E plasztikus elemek különböző pipaformák közti arányai nem igénylik tehát a hengeres kéményűek nehezebb kézben tartásának magyarázatát. Inkább mutatkozik korreláció a szögletes nyakakkal. Analógiájuk részben a magyar tömegpipa első típusánál (ld. Ml: B 127-B 156) adódhat (ld. alább). 48 vizsgálható példányból 36-nak (75%) nyílásszöge 57-67° közé esik, haté kisebb (46-55°) és haté nagyobb (69-78°). A különböző formák nem különülnek vagy koncentrálódnak e szögtartományok szerint, mindenütt jelen vannak Mérhető űrméretek 4,2-7,7 ml közé esnek. A hengeres nyakú és kéményű példányok a legnagyobb és legkisebb űrméreteket is felveszik, a középmezőnyben található néhány hétszögletes nyakú-hengeres kéményű darab (ép szögletes kémény nem fordul elő). A nyílásszöggel való összevetés elég szórt képet mutat, igazi irányulás nem vehető ki. Az ép példányoknál az űrméretet a tüztér méretei alapján kiszámolva a valós (homokkal mért) értéktől meglehetősen elütő értékek adódtak. Ez tehát a tűztér alakjától (hengeres vagy lefelé szűkülő), a tűztér aljának kiképzésétől (sík vagy homorú), sőt a füstcsatorna bevágódásának méretétől is jelentősen függ. így a számításokkal adódó értékek (csonka példányoknál) csak hozzávetőleges adatként fogadhatók el (a valóstól való eltérés ±0,5-1 ml is lehet). A példányok sokasága ellenére azonos modellből származó példányként csak egy pár található (B24 és B25). Tömegtermék jellegüknél fogva erre nem megnyugtató magyarázat, hogy ezeket hosszú időn át, több műhely/mester, több modellel, s azokat időnként újra formázva készíthette, hisz így is lényegesen nagyobb sorozatban készültek és keltek el nívósabb társaiknál. A csoport több típus/csoportra bontható. E tagolás túlmutat az alapformák variációin (a nyak és a kémény egyaránt lehet hengeres és sokszögletű): a testformák részleteit, arányait, nyílásszöget figyelembe véve azokon belül is típusok különülnek el. Ezek némely esetben a fejlődés során átlépték a félgömbös csészéjű formák felé a határt. Feltehető, hogy e típuscsoport gyártása minden jelentősebb hódoltsági településen folyt, és a legkisebbekben is ismerték. Egyegy típus csupán helyi ismertsége/felbukkanása mellett vannak szélesebb területen ismert formák. 19 KOVÁCS 1963. 240. 20 GAÁL 2004. 264-272. 21 KOVÁCS 1963. 240, 242.
