Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból

vízszintes hullám- és fogaskerék-vonalak válta­kozása takar. Alja üresen maradó gömbszeletén, kissé előrecsúszva, kör alakú benyomat, középen tompa ponttal. Fogaskerék-vonal díszíti az előgyűrűt, a nyakat, ferdén a nyakgyűrűt, amit a nyak felé hullámvonal zár le. Szokatlan vonása­inak párhuzamát ismerjük Marseille karantén­kikötőjéből és Izraelből. 13 A sárga mázas, gazdag vonalplasztikájú B8 lapí­tott csészéjét alul és fölül apró, sugárirányú pálcák tagolják, ami gerezdeltséget idéz. A tölcséres előgyúrűs, erős párkányú, keskeny nyakgyűrű alatt apró, rizsszem alakú benyomkodások övezik a nyakat. A nyak végétől oldalt 2-2 léc kíséri a tőkét. A hengeres, sima kémény domború gyűrűvel indul. A nyak jobboldalán a máz és a felületi plasztika miatt nehezen kivehető, kiemelkedő rajzú, fekvő műhelyjegy: HAO (Id. B9). Előkerülése - a B7-el közös - török gödörből (abban török anyag mellett habán kerámiával, ostrom utáni rendrakásra utaló ágyúgolyókkal) bizonyossá teszi korát. A világoszöld mázas, ovaloid csészés B9-t csak formai elemek díszítik: a kéményindítás gyűrűje, a vállvonalat megközelítő tőke, a rövid nyakon a keskenyebb, kerek nyakgyűrűhöz tapadó erős párkány. A nyak baloldalán fejjel lefelé fordított(?), domború betűk: HAO (vagy megfordítva: VHO). Ez latin írású, tehát keresztény készítőre utal. Bélyegzőmező nélküli, ligatúrába fogott domború betűk eddig mindössze a Bajorországból, Erding­ből ismeretesek, - ott a nyak vagy a kémény olda­lán, - a 17. század második felére keltezve 14 . A pipa formai jellegzetességei - a megnövekedett párkány és a kissé kúpos előgyűrű új jellege ellenére (ld. B185-nél) - török hatás alatt dolgozó mesterről tanúskodnak. Ez a formai világ - 18. századi feltöltésből való előkerülése ellenében - felveti a Hódoltság területén (Budán?) török időkben alkotó keresztény pipaműves tevékenységét. Nehezebben képzelhető el a felszabadulás után török hagyomá­nyokhoz töretlen hűséggel ragaszkodó mester. A helyzetet az azonos műhelyjeggyel bíró B8 keltezése teszi kétségtelenné. A műhely két külön darabja felveti a helybeli tevékenységet. A B9-el csaknem azonos (előgyűrű nélküli) darab került elő Esztergomban 15 , más latinbetüs műhelybélyeg­zővel, ami a forma keresztény műhelyekben való népszerűségére utal. 13 Pomègues: GOSSE 2004. 92-93,6.3.3. típus, Nos. 011,041,196, Izrael: SIMPSON 2000. Fig. 13.2., 31. 14 SziLL 2002. 51, Gr. 6., Abb. 3. 15 KONDOROSY 2007. 312, E24. Egy gömbös csésze válla mintából eredő, kis, domború lécekkel fedett (BIO). E szokatlan díszítés a gerezdelés felé/felől átmenetet jelent. A kissé kónikus kémény középtájt lépcsősen beug­rik. A párkányos, rövid nyak tőkeként a tengely­pontig tart (2. kép). A később említendő közpipák típuscsoport­jának tagjai formailag több esetben ide tartoznak, de eredetük miatt azokat a félgömb csészéjű pipák közt tárgyaljuk. Gömb vagy ovaloid, gerezdéit csészéjű pipák A Bll igen egyszerű díszítésű példány, tőke nélküli kerek csészéje oldalát vékony, vágott vonalak gerezdelik, de nem futnak alulra, ahol középen egyszerű kör benyomata látható. Henge­res kéményén alul fogaskerék és kettős vonal, utóbbi a fut a perem alatt is. Űrmérete 6,4 ml. Újkori feltöltésből került ki, akárcsak 18. századi pincebetöltésből származó párhuzama 16 , ennek ellenére - bár rusztikus, de török vonásaik miatt ­török koruk tűnik valószínűnek. A B12 sűrű bordái - a többiével ellentétben - párhuzamosak, nem futnak a tengelypont felé. A tőke egészen a vállvonalig tart. A hengeres kéményt alul, felső harmadában és peremén keskeny gyűrű övezi, a két alsó gyűrű között oldalt és hátul rozetta benyomata. A pipa fő dísze a fogaskerék, ilyet látni a kémény mindhárom gyűrűje alatt, a tőke mentén és középvonalában, a gallér alatt, a párkányon és az előgyűrűn körbe, míg a nyakgyűrűn szokatlan módon keresztben. A zöld mázas B13 kerek csészéjének sajátossága, hogy pálcabordáit a mintába karcolták. A különben teljesen díszítetlen pipa egyszerű, kissé otrombán formált kerek nyakgyűrűt visel, a fejet tőke karolja. A B14 domború bordái a rövid tőke mentén indulnak, árkaik modellből eredően fogazottak. A hengeres kémény indulását, a nyakgyűrű tövét kettős, a keskeny, kúpos előgyűrűt és a tőke mentét egyszeres fogaskerék-vonal díszíti. A kéményen e vonalak felett mihrábsor fut, a nyakon pedig fogazott füzérsor. A kerek nyakgyű­rű igen keskeny. A B15 rövid nyak kürt alakú nyakgyűrűt visel. A nyakgyűrű tövében V alakú pecsételések sora, alatta kettős fogaskerék-vonal, mely a kémény alján ismétlődik. A tőkét fűrész­fogas kerék vonala övezi, s egy kis töredék kes­TOMKA 2000b. 128, 5g/2. A párhuzamra Tomka Gábor hívta fel a figyelmemet, akit más megjegyzéseiért is köszönet illet.

Next

/
Thumbnails
Contents