Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - ÉDER Katalin: Török kori fajanszok a Víziváros területéről
hódítók költöztek be. Lakói között vegyesen voltak az itt maradt magyarok, a betelepült törökök, zsidók és balkáni népcsoportok. 25 A városrész az 1684. évi ostrom során teljesen elpusztult. A törökök az ostrom visszaverése után csak a védművek megerősítési munkálatait végezték el. Az ásatás során a betelepültségének leghangsúlyosabb nyomait a nagyméretű és igen mély gödrök képviselték, amelyek nagy számban kerültek elő a területről. Az innen előkerült leletek a korszak jellegzetes kerámiaanyagot jól reprezentálják. Az előkerült objektumok közül a legérdekesebb a Kacsa utcai terület északnyugati oldalán napvilágot látott kőalapfalú, agyagpadlójú török ház részlete. A 11 tétel török fajansz nagyobbik része a Kacsa utca területéről került elő. A Ganz utca 16. alatti telekről összesen két tétel látott napvilágot, ezek egyike a három töredékből összerakott, kiegészíthető rhodoszi stílusú tányér. Kettő kivételével mindegyiket biztosan az Iznikben készült tárgyak közé sorolhatjuk. A legkorábbi közülük valószínűleg az a damaszkuszi stílusba sorolható perem, amelyik a Kacsa utca területének északi részén egy gödörből került elő. 26 Az ezen megjelenő szürkészöld szín az 1560-1570-es években tűnt el. Eltűnése azonban nem volt hirtelen, vannak arra példák, hogy a pirossal kombinálva még használták. Ez a piros vékony és narancs tónusú volt, mint a Kacsa utcai töredék esetében. 27 Ennek korát 1560- 1570 közé tehetjük a párhuzamok alapján. Az ezt követő ún. rhodoszi stílusba négy tétel tartozik, ezek közül kettő egy gödörből került elő, mégpedig a Ganz utca területéről. 28 A másik két töredék közül az egyik talán egy pusztulás utáni planírozott rétegből került felszínre a Kacsa utca déli részén, 29 a másik pedig az északi oldalon egy gödör anyagában volt. 30 Ezek készítésének idejét a párhuzamok alapján 1560-1585 közé tehetjük. A legtöbb tétel a késői kék-fehér stílus ún. búzakalász (Wheatsheaf) csoportjába tartozik, amelyeknek jó része talán ugyanahhoz az edényhez tartozhat, ezt mind az előkerülés helye, mind díszítésük alapján feltételezhetjük. 31 A késői 25 Budapest története 2. 353. 26 Előkerülés helye: Bp. II. Kacsa utca 42/1. objektum déli része. Ltsz.: 2008.2.12. 27 ATASOY-RABY 1989. 230. 28 Előkerülés helye: Bp. II. Ganz utca 16.18/3. objektum Ltsz.: 2008.2.17., 2008.2.16. 29 Előkerülés helye: Bp. II. Kacsa utca 45/2. objektumtól délre sötétbarna, faszenes réteg Ltsz.: 2008.2.9. 30 Előkerülés helye: Bp. II. Kacsa utca 52/2. objektum Ltsz.: 2008.2.11. kék-fehér stílus idején megfigyelhető és kimutatható a polikróm és a kék-fehér stílus egymás mellett élése. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kínai porcelán még mindig fontos hatással volt az izniki fajanszművességre. Az ún. búzakalász stílus azonban annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy nem pusztán a kínai motívumokat kívánta másolni, hanem tipikusan oszmán mintákat is belecsempészett az edények díszítésébe. Erről kapta nevét is, hiszen a búzakalász jellegzetes oszmán motívum. 32 A két nem az izniki műhely által készített termék közül az egyik fajansz töredék a perzsa fajanszok csoportjába sorolható, korát egy a budai vár ásatása során előkerült darab alapján a 17. század első harmada utánra keltezhető. A másik egy nyolc összetartozó darabból álló fajanszcsésze, amelynek műhelye azonban pontosan nem meghatározható, párhuzamára a szolnoki darabon kívül nem találtunk példát. Színei nem zárják ki az izniki készítés lehetőségét, azonban motívumkincse, valamint erősen repedezett máza más irányokat is felvet. Pontosabb meghatározására a kísérőleletek restaurálása és feldolgozása után lesz lehetőségünk. Jelenleg a kísérő leletanyag előzetes ismerete alapján feltehetően szintén a 16. század közepére második felére tehetjük készítési idejét. 33 Az ásatás során előkerült fajanszok elsősorban a török fajanszművesség 16. század második felére jellemző termékei közé sorolhatóak be. Egyetlen olyan fajansztöredék sem került elő, amelynek készítési idejét 1560-nál korábbra tehetnénk. 31 Előkerülésük helye: Bp. II. Kacsa utca 52/1. és 52/2. objektum , egy edényhez tartozhat: Ltsz. 2008.2.10., 2008.2.13., 2008.2.14., illetve a Ltsz. 2008.2.19., 2008.2.20., 2008.2.21. 32 ATASOY-RABY 1989. 239. 33 A töredék kísérőanyagában egy kiegészíthető és egy töredékes sgraffitto díszítésű talpas tál. A kiegészíthető tál díszítése 5 palmettalevél, erezetét hullámvonalak jelzik, a leveleket és a perem alatti sávot zöld festés, a levelek erezését sárgásbarna festés emeli ki. Párhuzamát megtaláltjuk a szolnoki török anyagban is, kora elsősorban a 16. század közepére - második felére tehető, esetleg a 17. század legelejére. Ennek pontosítása a leletanyag feldolgozásakor lehetséges. KOVÁCS 1984. 29-30., 101. 21. tétel, 4. tábla 4., 8. tábla 1. A sgraffitto díszes talpas tálak datálására lásd még: GERELYES 1991. 45. Itt szeretném megköszönni a töredékek meghatározásában nyújtott segítséget Kovács Gyöngyinek és Holl Imrének.