Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - ÉDER Katalin: Török kori fajanszok a Víziváros területéről

ÉDER KATALIN TÖRÖK KORI FAJANSZOK A VÍZIVÁROS TERÜLETÉRŐL 2007 - 2008 során megelőző feltárás folyt párhuzamosan a II. Kacsa utca 15-23. és II. Ganz utca 16. telkeken.

1 A kutatások során mind a középkori, mind a török kori betelepülés nyomai felszínre kerültek, az alábbiakban a török kor egyik jellegzetes leletcsoportjának, a fajanszoknak itt előkerült darabjainak bemutatására kerül sor. A középkori Buda Szentpétermártír külvárosa területe a török korban is sűrűn lakott településrész volt. A külváros területén az első régészeti kutatásokat Garády Sándor végezte 1940 és 1942 között, aki egyszerre több területen folytatott kutatásokat az itt folyó építkezésekhez kapcsolódóan.

2 Munkája során már ekkor is napvilágra kerültek a török korból származó izniki töredékek. Ezek közül a Csalogány utca 3/c telken egy gödör feltárása során került elő egy damaszkuszi stílusú fajanszfedő töredéke.

3 A Csalogány utca 7. területén folyó munkálatok során az 1. szemétgödörből egy kis fajansz csésze darabja került elő, belső részén kék és piros színű virágmintával.

4 Az alábbiakban a két területen előkerült fajansztöredékek leírását, párhuzamaikat és korszakba sorolásukat ismertetjük. Oldaltöredék. (1. kép) Ltsz. 2008. 2. 9. Díszítése fehér alapon zöld növény, melynek szára és két levele zöld, a virág - talán szegfű -, felső része hiányzik. A megmaradt alsó fele zöld színű, benne a szár és a virág találkozásánál sötétkék pontszerű mázzal. A töredék alsó részén egy piros színű folt látszik, valószínűleg valamilyen virág felső része. A töredéket a rhodoszi 1 A régészeti feltárás 2007. június 11. és 2008. február 29. között zajlott mindkét területen. Az ásatásvezető Hable Tibor (BTM Aquincumi Múzeum), a munkatárs Benda Judit (BTM Középkori Osztály) volt. 2 GARÁDY 1943., Sárosi 2002. 469. 3 SÁROSI 2002. 475. 37. kép 2. Ltsz.: Cs. 742. 4 SÁROSI 2002. 476. 43. kép 3. Ltsz.: Cs 740. stílusú fajanszok közé sorolhatjuk. A virágtöredék alapján párhuzamba hozható egy széles peremű tányérral, amely egy berlini gyűjtemény darabja, korát 1580-1585 közé teszik. Ezen a virág zöld indításából négy szirom indul kék színben.

5 Fehér oldaltöredék (2. kép alul) Ltsz. 2008. 2. 10. Talán korsó vagy talpastál. A töredéken kék motívumcsoport, amelynek középső része felhőszerű, amelyből, illetve amely körül növényszárak, szirmok töredékei láthatóak. Párhuzamként hasonló motívumukkal díszített töredék Iznikben került elő, 1580 körűire datálják.

6 A Kacsa utcai töredéken látható növényi motívum ismerhető fel egy szintén Iznikben előkerült edényen, melynek korát 1560-70 közé teszik.

7 Egy magángyűjteményben lévő korsó oldalán mind a növényi, mind a felhőmotívum együtt szerepel. Ennek készítési ideje 1575 körűire valószínűsíthető.

8 Ezt az edényt a késői kék-fehér stílushoz sorolhatjuk, mégpedig azon belül az ún. búzakalász (Wheatsheaf) stílus körébe. Fehér oldaltöredék (2. kép felül) Ltsz. 2008. 2. 11 Talán korsó. A töredéken zöld növény szárak futnak több irányba és két helyen is éppen a törésfelületnél indul a virágfej, amelyek mindkét esetben sötétkék szirmúak, az egyik oldalon piros pöttyel kombinálva. Az egész töredéken keresztül húzódik egy piros hosszúkás virágfej, melynek közepében zöld mázcsík húzódik. Ez a töredék szintén a rhodoszi stílus körébe tartozik. A mi darabunkhoz színeiben közelebb áll az a tányér, melyen a zöld hosszúkás virágfej közepében piros máz húzódik (pont fordítva, mint a budaiban). A tányér a Musée National de la Renaissance ATASOY-RABY 1989. 752. kép ATASOY-RABY 1989. 43L. kép ATASOY-RABY 1989. 47. kép ATASOY-RABY 1989. 461. kép