Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FACSÁDY Annamária: A nők ábrázolásának ikonográfiája az aquincumi sírköveken

ingszerű, kivágását kisebb fibulával - térdfibula vagy korongfibula - tűzték meg, aminek betűzési iránya változó volt. Az ujjak bőségét vastag, duplasoros karperec fogta össze. Az alsóruha rövid ujjal is készülhetett - Flavia Aiulo is ilyet viselt - ebben az esetben nem fedezhető fel a csuk­lón karperec. A durvább szövésű anyagból készült, cső alakú vagy kötény szerű bő felsőruha két részét a vállon nagyméretű szárnyas fibulák tartották. A ruha derekát öv szorította össze. Az ábrázolásokon ritkán látható szoknyarész az alsó­ruházatnál rövidebb volt, egyes esetekben az öltözetet rojtozott aljú keskeny kötény is kie­gészítette, amint az egy háromalakos óbudai sír­kövön is jól látható. 19 A ruha felett bő ujjú köpeny vagy kendő is lehetett. Fejükön magas, turbán­szerű fejfedő volt, amely fülüket szabadon hagyta. A fejfedő alatt jól látszik középen elválasztott, sima hajuk. A viselet egyik változatánál - az általános vélekedés szerint - a szorosan a fejre simuló, részben a homlokra húzott kendőt vállra hulló fátyol fedte. Egy Kr. u. 1. század végére kel­tezhető, Ulcisia Castraban előkerült sírtábla jól példázhatja a fályolviseletet. 20 (4. kép) A fejfedő megjelenítése sapkaszerű, a fátyol súlyos tömegű, ennek ellenére az alsóruhát összefogó fibula kidolgozott, és a bennszülött viselet egyéb ismérvei is jól felismerhetők. A tömegével ható fátyol ellenére annak alsó része egyértelműen a vállra hullik. Kérdés azonban, hogy valóban tur­bán és fátyol együttes viseletének bemutatását akarta megfaragni a mester. A tömbszerűen meg­formált fejfedő az asszony párjának ábrázolásánál is hasonló megoldású, így magát a frizurát jelent­hette. Ezt borította be a vastag kendő, szabadon hagyva a haj homlok feletti részét. Alátámasztja ezt Brogimara képmása, 21 a hajat vállra hulló vékony kendő - fátyol? - szorítja le, míg kislánya középen elválasztott frizurával, hajadonfőtt van. Egy kvalitásos faragású budaújlaki sírkő 22 (5. kép) további adalékkal szolgál a viselet rekon­struálására. A középen kettéválasztott hajra úgy tekerték fel a fejfedőt, hogy annak egy része hátul a vállig ért. A fátyol ábrázolása több sírkövön is igen problematikus. A fejfedő feltekerését is érzékeltetni tudó kőfaragó az alak mögé, attól szervetlenül elkülönítve jelezte a fátyolként 19 ID Nr. 765. 20 ID Nr. 3180. 21 ID Nr. 788. 22 ID Nr.4700. 23 ID Nr.765, 3182. értelmezett félkörívet. 23 (6. kép) Az egyébként részleteiben jól kidolgozott képmásokon az élesen kirajzolódó, félköríves vonalban megkülönböz­tető jelzést, esetleg egy háttámla körvonalát véljük felfedezni. A jó minőségű, a részleteket valóság­hűen ábrázoló darabok esetében kizártnak tartjuk, hogy a kőfaragó a turbánon viselt fátyolt ennyire félreértette volna. Ugyanakkor bizonyára jelezni akart valamilyen, a társadalmi helyzetből adódó különbséget: Batti Vibi f. síremlékén csak a közép­ső nőalak mögött látszik a kiemelkedő félkörív. Egy Aquincum környékén előkerült töredéken a kendő vagy fátyol megtúzésére hajtű szolgált. 24 A kissé pufók női arc felett a szentendrei kőhöz hasonlóan sapkaszerűen ábrázolt, a homlok köze­péig érő haj látható, ami fölé vastagabb anyagú kendő borul. Két oldalt a haj és a kendő talál­kozásánál virágforma látszik. Áttört mintájú, virá­got formáló hajtűfejek aranyból készült változatai Aquincumban 25 is előkerültek, bár divatjuk a Kr. u. 3. századra tehető. Az öltözéket jellegzetes ékszerek egészítették ki. A 40 éves korában elhunyt Lucita 26 vastag, csavart torquest, duplasoros, szögletes és kerek tagokból álló karperecet és nagyméretű szárnyas fibula-párt viselt. A dák származású Scorilo megkopott sírkövén 27 (7. kép) a baloldali alak ék­szereinek fő vonásai felismerhetők: fibulája zömökebb, csavart torquese és sima karperece van. A csúcshegyi sztélé ülő nőalakja nemcsak a keleti hatásokat mutató jelenet miatt különbözik az eddigiektől, hanem fibulájának ábrázolásában is. Csavart torquese és szögletes tagokból készült duplasoros karperece ugyan a korábban bemuta­tott nőalakok ékszereivel megegyező, nagyméretű fibulája azonban szögletes, fejrésze vastag, egye­nes záródású, szárnya nincs. Hasonlóan egyenes záródású fibulákat viselt a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, egyedül ábrázolt említett nő­alak és Brogimara is. Bár bepólyázott csecsemőjét is karjában tartó 20 éves Flavia Aiulo alakja csak töredékesen maradt ránk, jobb vállán fibulája vilá­gosan felismerhető: a szárnyas fibula íves vonalát és kis szárnyát is gondosan kifaragta a mester. Nyakában is ékszert viselt, a megmaradt részlet­ből korong alakú kis fibulára ismerhetünk, ami alsóruháját fogta össze. A már említett budaújlaki sírkő (5. kép) nőalakja kisebb méretű, zömökebb 24 ID Nr. 5126. 25 KuzsiNSZKY 1923. 64, FACSÁDY 2002. 522. 26 ID Nr. 2853. 27 ID Nr. 2838.

Next

/
Thumbnails
Contents