Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben
FÉNYES GABRIELLA KÖZÉPKORI VIZMU MARADVÁNYAI BUDAPEST LÁNCHÍD UTCA 19-21. ALÓL (1/A lelőhely) A középkori Buda királyi palotája korának minden technikai ismeretét alkalmazó, korszerű vízellátással rendelkezett. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy Vincenzo Scamozzi velencei építész L'idea della architettura universale című, 1615-ben megjelent könyvében a leghatékonyabb vízemelési lehetőségnek, a Heron-féle szivattyúnak példájaként a budai palota vízellátását mutatta be. 1 Leírása alapján arra lehet következtetni, hogy egy, a Duna partján álló vízműből szivattyú emelte fel a vizet a királyi palotában lévő, magasan elhelyezett tartályba, ebből történt az udvar és a díszkút vízellátása, majd a ciszternába, a halastóba végül a kertbe folyt a víz. Ennek a rendszernek egyes elemei (ólomcsövek, bronzcsap, kút kőfaragványok töredékei, ciszterna) már a korábbi évtizedek kutatásai során előkerültek, de a vízellátás alapja, a Duna parti vízmű a legutóbbi időkig ismeretlen maradt, sőt helye is kérdéses volt. A budai Várhegy lábánál, a királyi palota alatt, a Duna-parton, a Lánchíd u. 19-21. sz. telken 2004-2006 között több szakaszban ásatást folytattunk, amelynek során feltárásra került egy 8,5X5,9 m hasznos alapterületű épület. Keleti, déli és nyugati fala törtkőből rakott és részben a szikla köpenyezését szolgálja, északi fala 1,6 m széles és kváderkövekből épült. Az épületen belül, annak északi felében egy 1,2x6 m méretű, kváderköves falazatú, 4,2 m mély aknát találtunk, keleti oldalán ma is vizet adó forrásfoglalattal (1.-5. kép). A víznyerő akna falán több helyen vastag vízkő lerakódást figyelhettünk meg. Az aknát alkotó kváderköveken 12 kőfaragó jegy van, amelyek a palota Zsigmond-kori kőfaragó jegyeire hasonlítanak. Az összes körülményt figyelembe véve, arra kell gondolnunk, hogy a feltárt épület egy, a Zsigmond-korban királyi közreműködéssel épült vízmű maradványa lehet. Ha ez így van, az építmény keletkezése összefüggésben állhat Zsigmond 1416-os oklevelével, amely szerint HartSCAMOZZI 1615. 357. man nürnbergi csőkovácsnak (vagy rézművesnek) 1000 rajnai guident utaltatott ki, hogy a budai várba felvezette a vizet. 2 Ha elgondolásunk helyes, és az általunk feltárt építményből történt a budai palota vízellátása, ez lehet a Scamozzi által leírt vízmű is. Jelen tanulmány először az akna betöltéséből nagy mennyiségben előkerült leleteket mutatja be, majd ezek felhasználásával, továbbá Scamozzi leírása és a 15.-16. században ismert műszaki lehetőségek alapján a vízemelő szerkezet lehetséges műszaki megoldásaival foglalkozik. 3 2. A LELETEK LEÍRÁSA A Lánchíd utcai épület aknájában két nagyobb, fából készült szerkezeti maradványt, egyéb megmunkált fadarabokat, illetve ezek töredékeit, korrodált vasalkatrészeket, faragott kőtöredékeket, téglákat és kerámialapokat, valamint állatcsontokat találtunk. Az ásatás során feltárt egyik, fából összeállított szerkezet pontosan illeszkedik az akna falaihoz, a másik az akna szélességi méretéhez, ezért feltételezhető, hogy eredetileg is abban álltak, nem utólag, az akna feltöltődésekor kerültek oda. A többi darab össze-vissza, rendezetlenül helyezkedett el az akna betöltésében. Az épület valószínűsíthető funkciója alapján ezek valamilyen vízemelő szerkezet elemei lehettek. A jelentősebb darabok a következők: Az akna északi, hosszanti fala mentén négy szabályosan bárdolt gerendából álló, összecsapolt fa keretszerkezetet találtunk (6-7. kép). Ennek talpazata az akna kőpadlóján állt. A padlón fekvő gerendában Az oklevél tartalmát összefoglalóan közölte: ALTMANN 1896-1897, Nr. 1967. MÁLYUSZ 1997. 2086 sz. Ezen a helyen mondok köszönetet az ásatás vezetőjének, Magyar Károlynak, aki a leletek feldolgozását számomra átengedte, munkámat tanácsaival segítette, és eredményeim publikálását támogatta. Hálás vagyok Péter Attila restaurátornak, valamint a Budapesti Történeti Múzeum könyvtárosainak és a grazi Karl Franz Universität Hauptbibliothek Sondersammlung munkatársainak a munkámban és kutatásaimban nyújtott segítségükért.