Budapest Régiségei 41. (2007)

MEGEMLÉKEZÉSEK - ZSIDI PAULA: Póczy Klára (1923-2008)

Meggyőzően tanúsítja ezt az általa vezetett több mint száz ásatás, s a közzétett csaknem félezer tudományos és népszerűsítő cikk, tanulmány. Legismertebbek Aquincumról, a pannóniai városokról, a római kori közművekről, valamint a főváros római kori emlékeiről írott könyvei, melyek külföldön is ismertséget szereztek nevének és a hazai római kori emlékeknek. Munkásságának nemzetközi elismertségét jelzi, hogy több rangos külföldi intézmény - többek között a Német és az Osztrák Régészeti Intézet is - tagjai közé választotta. Munkáját Kuzsinszky és Rómer Emlékéremmel, Móra Ferenc díjjal jutalmazták, s a közelmúltban a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntették ki. Ilyen gazdag életút különleges egyéniséget feltételez, s Póczy Klára különleges egyéniség volt. Méltósága, tartása tiszteletet ébresztett környezetében. Rendkívüli fegyelmezettsége, lelkiereje pedig példamutatóan állt mindnyájunk előtt. Ezek a tulajdonságai tették alkalmassá arra, hogy egy olyan szakmai csapat formálódjék körülötte, az ifjabb generáció tagjaiból, mely a példaadó alapokon tovább működve, mára a hazai provinciális régészet egyik elismert tudományos műhelyévé tette Aquincumot, s mindvégig, 86 évesen is csapattag maradt. Sohasem szűnt meg kapcsolata a múzeummal, figyelemmel kísérte a feltárásokat, érdeklődött az új eredmények iránt, részt vett a múzeum rendezvényein, programjain. Támaszt és segítséget jelentett mindnyájunknak, akihez bármikor fordulhattunk szakmai problémával, s bizonyosak lehettünk abban, hogy nem maradunk útmutatás nélkül. Az igazi kutató nemcsak saját kora, hanem az örökkévalóság számára is alkot. Póczy Klára is így tett, s igazi kutatóként, szinte életének utolsó napjáig dolgozott. Halála előtt néhány nappal még illusztrációkat kért készülő új munkája számára az Aquincumi Múzeum fotótárából. Kérése végén ez állt: „határidő nincs Egy aquincumi szarkofág sírverse az elhunyt intelmét közvetíti az élőknek: „Tiszta legyen lelked, szíveden jóság mosolyogjon, boldogan így nyugszol/'* Zsidi Paula Póczy Klára életműbibliográfiáját lásd: Forschungen in Aquincum 1969-2002. Bp., 2003. p. 14-26.