Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II
Lelőhely: A falu északnyugati részéről egy földbe mélyített házból került elő kevés Árpád-kori leletanyaggal együtt. Tü(?) (19. kép 2) (2005.1.741.1.) Egyik végén tompa, másik végén hegyes. Hossza: 8 cm, anyagvastagsága 0,5- 0,1 cm Lelőhely: Az ásatási terület északi részén található gödör, melyből pár Árpád-kori kerámiadarab és őrlőkő töredéke került elő. Tű(?) (19. kép 3) (2005.1.1.41.1.) Egyik végén tompa, másik végén hegyes, ívelt. Hossza: 7,5 cm, anyagvastagsága 0,3 cm. Lelőhely: A 41. számú sír mellől került elő a temető területén. Az ásatáson három esetben került elő kör vagy négyzet átmetszetű néhány milliméter vastagságú pálcaszerű vastárgy, amelyet hossza miatt már nem tarthatunk csat pöckének. Ezekről, ha egyik végük hegyesre van kalapálva, könnyen feltételezhető, hogy tűk voltak. A tárgytípus meglétét Kánán még egy csont tűtartó töredék is alátámasztja. A tárgyak funkciója néhol nem teljesen egyértelműen meghatározható, ezért, mivel a ruházathoz és viselethez is köze van, még ha áttételesen is, ezért ebbe a csoportba tárgyaljuk. Az Árpád-kori varrótűkről 115 összefoglaló munka még nem született. Valószínűsíthetjük, hogy ez egyrészt a tárgy pontos beazonosítási nehézsége okozhatja, hiszen ha töredékesen kerül elő, funkciója kérdéses lehet. 116 Másrészt nem beszélhetünk gyakori előfordulásról sem. Gyakrabban találkozhatunk azonban velük sírleírásokban rontás elleni mellékletként. 117 Tűk kerülhetnek elő a babonás célból fejjel lefelé fordított edényekből is, hiszen a kés és a vasszög mellett éles, szúrós tárgyként ez is belekerülhet az edénybe. Kána esetében is találkozhattunk hasonlóval, csak az a tű nem vasból, hanem bronzból volt. Ez a tendencia később még inkább megfigyelhető, későközépkori anyagunkban inkább színesfémből találunk már varrótűket. III/3. KAPOCS, CSATOK Kapocs(?) (19. kép 4) (2005.1.3509.188.) Hiányos a hurokrésze. Hossza: 4 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: Nagyméretű téglalap alakú táro1115 A varrótűkön kívül a viseletnél találunk még tűket (melltű, pártatű), de ezek nem vasból készültek. 116 LÁSZLÓ 2001.18. 117 TETTEMANTI 1971. 230. lóhelyiség a falu déli, patakhoz közeli részén. Az objektumból nagymennyiségű csiga-, és hullámvonal díszes kerámia, valamint pár darab cserépbogrács peremtöredéke került elő, valamint sarkantyú és vaskés. Csat (19. kép 5) (2005.1.3723.15.) Egyenetlen anyagvastagságú, jó megtartású. Átmérője: 3,6x2,4 cm, szélessége: 0,3 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: Földbe mélyített ház a falu déli, patakhoz közel eső részén. Az objektumból közepes mennyiségű csigavonaldíszes, kihajló peremű fazéktöredék, valamint késpenge, patkószeg került elő. Csat (19. kép 6) (2005.1.33.97.) Jó megtartású. Átmérője: 3 X 5 cm, anyagvastagsága 0,5- 0,3 cm Lelőhely: Csattest (19. kép 7) (2005.1.1384.76.) Rossz megtartású. Átmérője: 5,3x3,8 cm, szélessége: 0,7 cm, anyagvastagsága 0,7 cm. Lelőhely: Az ásatási terület nyugati részén található gödör. Cserépbogrács, hullám- és vonal köteg díszítéses fazéktöredékek, orsógomb, vascsat, karika, kés kerültek elő a sarkantyú mellől. Csat töredéke (19. kép 9) (2005.1.1.360.1.) Töredékes, rossz állapotú, peckének csonkja rározsdásodott. Átmérője: 2,8 cm, anyagvastagsága 0,4 cm. Lelőhely: A 360. számú falazott sírból került elő, a csontváz mellől 12. századi obolus (CNH I. 168.) került elő. Csat (19. kép 10) (2005.1.1647.8.) Rossz állapotú, peckének vége vissza van hajlítva, így nem éri át a csattestet. Átmérője: 4,5x6,6 cm, anyagvastagsága 0,9 cm. Lelőhely: Gödör a falu nyugati részéről. Az objektumban néhány darab Árpád-kori kerámiatöredék és egy faragott csonteszköz került elő. Csat (19. kép 11) (2005.1.251.1.) Erősen korrodált, peckének hegye letört. Átmérője: 6,5-5,5 x 4,5 cm, anyagvastagsága 0,9 cm. Lelőhely: A falu északi területén található ház egyik gödréből került elő. A házból kevés Árpád-kori kerámiatöredékkel; kihajló, profilált peremtöredékekkel, szőlőmetsző kés, valamint egy ládikához tartozó zárszerkezet került elő. Csaffesf (19. kép 12) (2005.1. 3300.25.) Korrodált, négyzetes átmetszetű, aszimmetrikus. Átmérője: 3x5 cm, anyagvastagsága 0,2-0,5 cm, Lelőhely: A falu déli, patakhoz közeli részén található földbe mélyített házból került elő kevés Árpád-kori kerámiával együtt.
