Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II

1/8. KOPORSÓVASALÁS (LÁDAVASALÁS) Koporsó-, vagy ládavasalás (8. kép 1.) (Lsz.: 2005. 1. 392.15.) Leírás: egyik végén törésfelület van. Hossza: 9 cm, szélessége: 2,5 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Koporsó-, vagy ládavasalás (8. kép 2.) (Lsz.: 2005. I. 392.14.) Leírás: másodlagosan görbült, töredékes. Hossza: II, 5 cm, szélessége: 2,5 cm, anyagvastagsága 0. 2 cm. Koporsó-, vagy ládavasalás (8. kép 3.) (Lsz.: 2005. 1. 392.13.) Leírás: ép darab. Hossza: 14 cm, szélessége: 2,5 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: Mindhárom darab a templomtól 115 méterre északnyugatra található 392. sz. gödörből került elő csigavonaldíszes, kihajló, tagolt peremű fazéktöredékekkel, késsel és sarlóval együtt. Kánán három darab koporsó vagy ládavasalás került elő. A pontos meghatározása azért problematikus, mert nem sírból, hanem a temetőtől messzebb egy gödörből került elő mindhárom darab. A koporsóvasalás meghatározást ennek ellenére azért nem lehet teljesen elvetni, mert a 13. századtól temetőinkben egyre gyakoribban figyelhetünk meg ilyen tárgyakat. Korszak szerint vizsgálva a legközelebbi párhuzamnak tekinthetjük a csólyosi kun sírlelet koporsóvasalásait,

39 valamint a Cegléd-Madarászhalmon megtalált darabokat.

40 A teljesség igénye nélkül meg kell említeni a hasonló funkciójú, de némileg már különböző formájú, és későbbi aranyegyházi,

41 és a csúti

42 koporsóvasalásokat. Müller Róbert hívta fel a figyelmet arra, hogy az Árpád-kor végén megjelenő tárgytípust korábban gyakran használták ládákhoz, és csak akkor használták koporsókhoz, amikor teljesen elterjedt ez a mindennapokban.

43 így pedig elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy a másutt a 13-14. században koporsóvasalásként megjelenő tárgytípus Kánán egy évszázaddal korábban még ládához tartozott. 1/9. LEMEZEK Vaslemez (9. kép 1) (Lsz.: 2005.1.3753.1.) Leírás: Töredékes, korrodált, helyenként széle aláhajlított, egy egyenes széle van, a többi részén törésfelület látszik. Átmérője: 9,5x10 cm, anyagvastagsága 0,3 cm Lelőhely: A terület déli részén, a patakhoz közeli területen került elő a 3753. sz. gödörből közepes mennyiségű díszítetlen, kihajló peremű Árpád-kori fazéktöredékekkel együtt. Vaslemez (9. kép 2) (Lsz.: 2005.1.679.6.) Leírás: Minden oldalán törésfelület van, korrodált, két helyen aláhajlították összetartó széleit, ami alatt famaradványok vannak. Átmérője: 8,3x10,3 cm, anyagvastagsága 0,2 cm Lelőhely: Árpád-kori földbe mélyített házból került elő. A házból nagyon gazdag Árpádkori leletanyagot találtunk: nagy mennyiségű csigavonaldíszes oldaltöredéket, kihajló profilállt, szögfejszerűen kihajló, valamint ferdén lehúzott peremtöredéket, bogrács peremtöredékét, közepes mennyiségű fehér kerámiát, több üvegtöredéket, késtokmerevítést, szögeket. Vaslemez (9. kép 3) (Lsz.: 2005.1.673.1.) Leírás: Töredékes, egyik hosszanti oldalát kétszeresen visszahajlították. Átmérője: 27x14.8 cm, anyagvastagsága 0,2- 0,5 cm. Lelőhely: A terület északi részén, a 216. sz. ház kör alakú Árpád-kori gödréből került elő. Az objektumból közepes mennyiségű csigavonaldíszes bevagdalt díszes oldaltöredéket, erősen kihajló profilállt és kissé kihajló profilállt peremtöredéket, kis mennyiségű fehér kerámiát valamint egy orsókarikát és egy fazék alakú bogrács peremtöredékét találtunk. Az Árpád-kori falu feltárása során három nagyobb méretű vaslemezt találtunk. Anyagvastagságuk 0,2 és 0,5 cm között változik, két esetben figyelhetünk meg szegecs nyomokat, egy esetben pedig famaradványt. Pontos funkciójukat nehéz meghatározni, feltételezhetjük, hogy ládán lehettek rajta, de a vastagabb darab esetleg ajtó vasalása is lehetett. 39 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1969. 128-129. 40 MÜLLER 1975. 61-62. 41 SZABÓ 1938, 56-57. 42 GEREVICH 1943.112,135. 43 MÜLLER 1975. 72-73. 1/10. PÁNTOK, DÍSZVASALÁSOK

44 Vasalás (10. kép T) (Lsz.: 2005.1.1547.8.) Leírás: Egyik vége törött. Hossza: 13 cm, szélessége: 2,3- 0,5 cm, anyagvastagsága 0,4- 0,2 cm. 44 Ezek a vasalások is különböző Árpád-kori objektumokból kerültek elő.