Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

újmajori falurész kertjeihez hasonló, 11-12. századi kertek a Csepel- szigeten, Szigetszentmiklós, Üdülősoron, a 13. században, oklevélben említett Szőlős falu körül kerültek elő. A megmaradt középkori jelenségek mutatták, hogy az itteni 11-12. századi kerteket ugyancsak többször átalakították. A HÁZAK. A félig fölbemélyített házak alaprajza lekerekített sarkú négyzet, vagy négyzethez közelálló négyszög, méreteik alapján a kisebb házak közé tartoztak. A 2. ház volt a legnagyobb: 310*310 cm (9,61 m

2

), a 6. ház volt a legkisebb: 290*295 cm (8,6 m

2

).

20 A Rákospalota Újmajorban feltárt házak 1-5 m

2-rel nagyobbak voltak, és a közepes méretű házak közé tartoztak. A rákospalotai 71. ház volt a legnagyobb: 14,6 m

2

és az 1, ház volt a legkisebb: 9,8 m

2

. A tetőszerkezetet mind a két faluhelyen ágasfákba helyezett szelemengerendák tartották, a cölöplyukak a házak belsejében, részben a házfalakba ásva helyezkedtek el. A házak a leggyakrabban előforduló, félig földbemélyített, kisebb és közepes méretű, rövidebb ideig használt építmények voltak, amelyek elsősorban a kertben dolgozó férfiak szálláshelyei lehettek. Mind a két lelőhelyen a kemencéket a ház egyik sarkában, a házfalakhoz építették. A szőlősi kemencék közül kettőnek (2-3. ház) négyzet, másik kettőnek (5-6. ház) négyzethez közelálló téglalap volt az alaprajza. A Rákospalota - újmajori házak közül kettőben (109. és 112. ház) ugyancsak négyzetalaprajzú a másik háromban (1. 5. 71. ház) négyzethez közelálló téglalap alaprajzú kemencék voltak. A kemencék építése mind a két lelőhelyen a kemence fenekének, a letapasztásával kezdődött, majd a sötét vörösre égett tüzelőtér körül másféle, sötét sárga agyagból felépítették a kemencék U alaprajzú oldalfalát. Szőlősön 3 házban a kemencefalak aljában nagy méretű folyami kavicsok, illetve folyami kavicsok és kődarabok voltak. A kavicsokat feltehetően közeli Duna-partról hozták. Egy házban csak a kemencének a házba nyúló két oldalán találtunk alaktalan köveket, a házfalak melletti kemencefalat karóvázra építették. A házak elhagyása előtt a kemencéket teljesen szétdúlták, a szétszórt kövek mennyisége alapján feltételezhető, hogy a kemencék két oldalát teljes egészében kövekből, zömmel folyami kavicsokból építették. 20 IRÁSNÉ MELIS 1992a. 42-45. Az újmajori házak kemencéiben kevés követ találtunk. Az 1. 5. és a 71. házban csak a kemence szájában voltak kövek, l-l nagyobb, cc. 22x16 cm, kő lenyomata látszott. A ház padlóján talált kövek közül azok, amelyek a kemencék mellett feküdtek, feltehetően a kemencékből származtak. A 109. házban, a 2. kemence szájának az északi oldalán, egy kisebb rakásban, 10-14 cm nagyságú, durván faragott kockakövek és ilyenek töredékei kerültek elő.

21 A kemence oldalát alkotó kályhásagyag enyhén vörösre égett, vagy sárgán maradt foltjai látszottak a köveken. A ház és kemencék maradványait a későbbi, szabadtéri tűzhely kiásása előtt annyira szétszedték, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a kemencék oldalában is voltak-e kövek. Az észak-pesti határban feltárt újmajori házak, és a 30 km-rel távolabbi Csepel- szigeti Szőlős falu négyzetbe, vagy téglalapba helyezhető U alaprajzú kemencéi, a kemencéknek ugyanabba a típusába tartoztak.

22 A Rákospalota - újmajori 1. 5. és a 71. házak azonban, más célokra is szolgáltak. Az 1. ház egész DNy-i negyedét betöltötte a padló szintjéről leásott, 146 cm széles, 50 cm mély gödör. A feltárás idején 4-6 cm vastag szürkés sárga agyaggal volt ki tapasztva, a gödör szélének a 15 cm széles tapasztás darabjai megmaradtak a ház padlóján. A gödör a méretei alapján a szabad területeken előkerült tároló gödrök, vermek közé sorolható, azonban a házbeli előkerülése azt mutatja, hogy feltehetően, nagyobb gondosságot igényelő élelmiszer-félét tartottak benne. Az 5. házban egy kisebb, 90 cm széles, 28 cm mély, hasonlóan kitapasztott gödröt találtunk a ház DK-i negyedében. A 71. ház ÉK-i negyedében ugyancsak az átlagostól eltérő munkagödröt találtunk. Feltűnő volt, hogy az ovális, 30 cm mély gödör függőleges fala, a déli oldalt leszámítva, épségben megmaradt a laza futóhomokban. Elképzelhető, hogy valamilyen, a gödör méretével A tatárjárás (1241) előtti Csőt falu egyik külső kertjében előkerült egy műhely, amelyet fonóháznak határoztunk meg. Az átépített kemence (II. periódus) falának a 3. kősóra 10 cm élű kockakövekből állt, és ezekről indult a kemence boltozata. IRÁSNÉ MELIS 2002. 214-216. A Dél-pesti határ 11-13. századi falvaihoz tartozó külső kertekben különböző kemencéket találtunk. A kis méretű földbemélyített, 12. századi házakban négyszögletes, alaprajzú, agyagba rakott kövekből épített kemencék kerültek elő. Az ilyen típusú kemencék eredetéről, földrajzi elterjedéséről, stb. a mai napig sem készült összefoglaló tanulmány. IRÁSNÉ MELIS 1992a. 50-51.