Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

mája egy későbbi, a „G", és az „F" udvar kialakítása után alakult ki, az árok átalakításának régészeti nyomait azonban nem lehetett látni. Tény, hogy a „C" udvar ÉNy-i sarkában jól megfigyelhető volt, hogy a 43/3-4. 85. 99. 126. árkok összefolyásából hogyan alakult ki a feltárás idejére megmaradt nagy gödör. Rendkívül fontos jelenség, hogy a 85. ároknak a teljes, feltárt hosszában ugyanolyan betöltés volt, mint az udvar DNy-i sarkánál induló 90. árokban, amelynek az egyik ága az udvar DK-i sarkán keresztezte az 52/1. árkot, a másik észak felé forduló ágát (52/2. árok) pedig beleásták az 52/1. árokba. Az udvar ÉK-i sarkánál jól látszott, amint az 52/2. árok belekanyarodott a 43/2-3. árkokba. A 90. ÁROK A 90. árok a „C" udvar DNy-i sarkán a 85. árokból indult, kissé ívelt vonalban haladt az udvar DK-i sarkáig. Itt keresztezte az 52/1. árkot, és még 3 m hosszan követtük a feltárás határáig (32-33. kép). A 43. árokkal párhuzamosan, DK-i irányban haladt a falu felé. Az udvar DK-i sarkán, a két árok kereszteződésében kialakult egy ovális gödör (130

x

100 cm) amely az 1995-ös járószinthez képest, 170 cm mély volt. A belefolyó árkok alja 50 cm-rel magasabb szinten volt. A nyesett felszínen helyenként fekete földdel volt betöltve az árok, de az árok metszete, alakja és a méretek, ugyanolyan volt, mint a világosabb, barna, homokos földdel betöltött szakaszokon. Az 52/2. ÁROK Az 52/2. árkot a „C udvar kialakítása közben beleásták az 52/1. árokba. A 43. és az 52/1. árok összefolyásnál kialakult, 150

x

150 cm alapterületű, a nyesett felszíntől mért, 70 cm mély gödör feltöltésében jól látszott amint, a világosabb betöltésű, 52/2. árok derékszögben bekanyarodik a felújított 43/3. árokba. A 90. árok a „C" udvar déli oldalát határolta, és a DNy-i sarkon kialakult csomópont feltöltésében észrevettük, hogy az 52/2. árok valójában a 90. árok derékszögben észak felé elkanyarodó ága. A „D" UDVAR A „C" udvar déli oldalán helyezkedett el, K-Ny-i irányban 24 m széles volt. Ny-i oldalán a 85. árok 8 m hosszú, feltárt szakasza határolta. Az udvar ÉNy-i sarkán az árkok, mint korábban írtuk, a nyesett felszíntől számítva, 60-70 cm mély gödörben találkoztak. A 85. ároknak a gödörből kiinduló, 120 cm széles, 180 cm hosszú szakasza fokozatosan elkeskenyedett, és az árok alja felemelkedett. A kiásás határán, a nyesett felszínen az árok már csak 40 cm széles, és 20 cm mély volt. Ez ugyanolyan árokforma volt, mint amilyent a 43. árok nyugati felében már megfigyeltünk, és feltételeztük, hogy az udvar széles bejáratát mutatta. AZ „E" UDVAR Az udvarnak mindössze az ÉK-i sarka került elő, amely az 52. és a 90. árok kereszteződésének a déli oldala. Az árkok folyamatosan haladtak a falu felé, mutatták, hogy a falu felé folytatódik a terület kisebb, szabályos négyszög alaprajzú udvarokra való felosztása. AZ „F" UDVAR A lekeskenyített „B" udvar északi oldalán helyezkedett el. Szabálytalan alakú, hosszúkás udvar, a nyesett felszínen, a 85. és a 89. árokszélek között, 850 cm hosszú, középen, a 99. és a 105. árok között, 280 cm széles volt (36. kép). Az „F"és a „G' udvart alkotó, árkok vizsgálatánál, először arra gondoltunk, hogy talán az „F" udvar a valóságban nem létezett, mert lehet, hogy a 105. és a 99. árkot nem használták egy időben. Ezt azonban megcáfolták az „JF" udvar három sarkán feltárt, az árok-összefolyásokból kialakított gödrök rétegei. Az ÉK-i sarkon, ahová beásták a későbbi, 88. tüzelőberendezést, nem maradtak meg az árkok befolyásának a részletei (17. kép). Három sarok-gödör régészeti metszetén azonban, látszott, hogy a lekeskenyített „B"udvar keleti oldalán a 85. árok (37. kép), a nyugati oldalán a 89. árok, áthaladt a 99. árokkal alkotott csomópontokon, és összefolytak a 105. árokkal alkotott gödrökben (39. kép). A 89. és a 99. árok csomópontjának a metszetében pedig, látszott, hogy a két árok 30-40 cm mély alsó szakasza teljesen egyforma, barna, kissé homokos földdel volt feltöltve, amelytől élesen különváltak a későbbi beásások sötét szürke, hamuval, alig látható, faszéndarabkákkal kevert homokos betöltései (40. kép). A 89. és a 105. árok összefolyásánál ugyanilyen rétegezettséget találtunk, a gödör és a belefolyó árkok alja, valamint a felette megjelent rétegek olyanok voltak, mint a 89. és a 90. árkok által alkotott gödörben. A 99. ÁROK A 99. árok keleti vége a 43. 85. és a 105. árkok csomópontjában kiásott, 200 cm (É-D) x 150 cm (K-Ny), és a nyesett felszíntől 85-90 cm mély gödörből indult (37.kép). A gödör Ny-i szélén