Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Gabler Dénes: Terra sigillaták az albertfalvi vicus nyugati részén = Terra sigillata im Westteil des vicus von Albertfalva 71

TERRA SIGILLATÁK AZ ALBERTFALVI VICUS NYUGATI RÉSZÉN mann háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek anyagában.

30 Vindobonából 43 példányt ismerünk ebből az officinából,

31 de eljutott áruja Moesia inferiorba is.

32 A késői lezouxi műhelyek közé tartozik Mercator Il-é is; működését Kr. u 170-195 közti időpontra keltezik.

33 Pannóniai exportja valószínűleg a 180 előtti időszakra tehető. A lezouxi díszített edények közt Do(v)eccus áruja is megtalálható, aki a 2. század végén működhetett, sőt gyártmányai 3. század elejére keltezhető leletegyüttesekben is felbukkanjanak.

34 Ennek a műhelynek edényei a dunai piacokon is megtalálhatók, többek közt Brigetioban,

35 Virninaciurnban

36 és Novaeban

37 - holott a markomann háborúk a Közép-GaUiával való kereskedelmi kapcsolatokat megszakították, ezért lezouxi áru csak elvétve kerülhetett Pannoniába és Moesiába a Kr. u. 170/178 utáni időszakban. Minden jel arra utal, hogy ennek a fazekasnak működési idejét aligha lehet a 200 utáni időszakra kiterjeszteni, amelyre már korábban történtek kísérletek.

38 (Britanniában Clodius Albinus fellépéséig, Kr. u. 197-ig biztosan fellelhető ennek a műhelynek áruja a kereskedők raktárában.

39 A díszítetlen sigillaták közül leginkább a kevésbé töredékes Drag. 33 formájú paropsides és acetabula meghatározására volt lehetőség. Utóbbiak a Kr. u. 170-es évek közepén elsüllyedt Pudding Pan Rocki hajólelet 13. típusával vethetők össze. Az 58. sz. példányon másodlagos égésnyom figyelhető meg. Mind ez, mind az 59. sz. darab a 169. objektum (lakógödör) feketére égett pusztulási rétegéből került elő, azaz a lakógödröt egy tűzvész által okozott pusztulás omladékával töltöttek fel; valószínűleg a markomann-szarmata háborúk 170/178 évi eseményeit követően. Ugyanebből a lakógödörből került 30 FABER 1993.184; GABLER 1994. 365. 31 WEBER-HIDEN 1996. Taf. 43,3-11, Taf. 44,1-12, Taf. 45,1 Taf. 46, 1-16, Taf. 47,1-6 32 DIMITROVA-MILCEVA 2000. Nr. 252-254. 33 CGP 290 34 DICKINSON, B. - HARTLEY, B. - PENGELLY, H. W.: The Roman Cemetery at Brougham. Cumbria. Excavations 1966-67. Britannia Monograph ser. 21. London, 2004. 349. 35 JUHASZ 1935. Taf. III. 14 36 BJELAJAC 1990. pi. 9, 87 37 DIMITROVA-MILCEVA, A.: Importierte Terra sigillata aus Novae. BulLInst.ArchSofia 37.( 1987), Taf. XL 104, 107-108; Eadem: Terra sigillata und dünnwandige Keramik aus Moesia Inferior (Nordbulgarien). Sofia, 2000. 61, Nr. 260-261. 38 ROGERS, G. B.: Poteries sigillées de la Gaule centale. Les poters. In: Cahiers du Centre Archéologique de Lezoux (sous direction de Ph. Bet et R. Delage) 1999. 190- Kr.u. 170-200 közötti működési időre tett javaslatot- korábban: DORE, J. N. GILLAM, J. P.: The Roman Fort at South Shields. Excavations 1875-1975. In: The Society of Antiquaries of Newcastle upon Tyne. Monograph Ser. 1. Newcastle, 1979. No. 63. 39 CGP 256 elő egy konkáv oldalú, kisebb méretű Drag. 33 formájú pohár, alján CASURIUS bélyeggel. Ez a fazekas is a középső és a késő Antoninus korban működött; a pohár formája a gorsiumi és a regensburg-kumpfmühli Drag. 33 formájú sigillatákéval vethető össze; fenti lelőhelyeken is a 170-es évek közepére ill. második felére keltezhető kontextusban került elő.

40 A középgalliai díszítetlen áru megoszlása anyagunkban a következő: Drag. 18/31 formájú tányér 31 db Drag. 18 formájú tányér 3 db Drag. 27 formájú pohár 1 db Drag. 33 formájú pohár 17 db Drag. 46 formájú pohár 3 db Drag. 36 formájú tál 1 db Drag. 38formájú mortarium 1 db Carle 11 (?) formájú edény 1 db A legkorábbi rheinzaberni sigillaták is a markomann háborúk előtti időszakban érkeztek Albertfalvára; ezek közé tartozik a 23. sz. példány, amely motivumai alapján Reginus I, Janu(ariu)s I vagy egy hozzá közelálló mester edényének tartható. Pannoniában aránylag gyakori ezeknek az officináknak áruja. Működésüket A. Mees a Kr. u. 150/160 és 190/200 közti időszakra keltezte,

41 miután azonban Reginus I táljai gyakoriak a markomann háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek anyagában (pl. Ad Statuas)

42 mi inkább a korábban javasolt Kr. u. 150-180 közti évtizedekre tesszük pannóniai exportjukat. (Újabb munkájában A. Mees is amellett foglalt állást, hogy Reginus I gyártmányai csak Kr. u. 180-ig voltak forgalomban; pecsétlőit azonban tovább használhatták.

43

) Janu(ariu)s I áruja eddig legnagyobb számban Vindobonában

44 és Carnuntumban került elő,

45 megtalálható továbbá Vetus Salinában és Sárváron,

46 Brigetioban,

47 ritkábban Aquincumban,

48 Gorsiumban 40 GABLER-KOCZTUR 1977. Taf. 5,17-19; Faber 1993. Beil. 10,99. 41 MEES-KORTÜM 1998.162 42 GABLER, D.: The Roman Fort in Ács-Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. BAR IS 531 Oxford, 1989. 237-38,437. 43 MEES, A.: Organisationsformen römischer TöpferManufakturen am Beispiel von Arezzo und Rheinzabern unter Berücksichtigung von Papyri, Inschriften und Rechtsquellen. RGM Monographien 52,1. Mainz, 2002. 325. 44 WEBER-HIDEN 1996. 392. 45 ZÖCHMANN, Ch.: Relief ver zier te Sigillaten as gallischen, germanischen und rätischen Töpfereien im Museum Carnuntinum. Unveröff. Dissertatio zur Erlangung des Doktorgrates. Wien, 1987. Nr. 101-117. 46 GABLER, D.: Einige Besonderheiten der Verbreitung der Rheinzaberner Sigillaten in Pannonién. BVbl 52. (1987), 81. 47 KUZMOVÁ, K.: Terra sigillata in der Museumssammlung Komorn. Podunajské Múzeum Komarno, Katalog III. Rímské Zbierky, Komarno 1992. 48 GABLER 2002. 239. 81