Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Facsády Annamária: Ékszerlenyomatos római tégla Aquincumból = Brick with jewel impression from Aquincum 45

EKSZERLENYOMATOS RÓMAI TÉGLA AQUINCUMBÓL pannóniai sírkövek egy részén is megfigyelhetünk az ábrázolt személy ujján gyűrűt. A legtöbb esetben azok a férfiak viselik - bal kezük gyűrűsujján vagy kisujján -, akik kezükben irattekercset tartanak, illetve az irattekercset tartó férfiak kezén kivétel nélkül megtalálható.

29 Kérdés, hogy a lehetséges tulajdonos meghatározásához közelebb segít-e a gemma ábrázolása? Bár a gyűrűbe foglalt gemmák képi világának témaválasztása, az ábrázolások elterjedési területe és statisztikai elemzései alapján, bizonyos mértékig függhetett annak tulajdonosának- viselőjének foglalkozásától, társadalmi helyzetétől,

30 egy császári képmást hordozó gyúrűkő azonban más szempontok szerinti megítélést kíván. Propagandaértéke kétségtelen, ugyanakkor viselése kifejezésre juttatja az uralkodó iránti hűséget is. Gemmák ajándékozásáról nincs adatunk, csupán az uralkodói portrét magán hordozó pénzérmék osztogatásáról találhatunk elszórt utalásokat.

31 A Digestában

32 ékszerként viselt arany és ezüstpénzekről olvashatunk: „Nomismata aurea vei argentea vetem, quitus pro gemnis uti soient..." A 1. századtól követhető nyomon, hogy az érmeket - gemmaként felhasználva ékszer részeként viselik.

33 A kutatás nem foglal állást egyértelműen a császári ajándékozás kérdésében a császárportréval vésett gemmák esetében sem.

34 Stíluskritika alapján egy részük készítése udvari műhelyhez köthető, ugyanakkor bizonyos anomáliák alapján a provinciális gemmavésésben is feltételezhető gyakorlat a császárportré metszése.

35 A gyűrűben vagy abból kiesve előkerült „császári" gemmák három időhorizonton sűrűsödnek,

36 amelyek egy adott terület politikai hangsúlyát tükrözik. A gemmaleletek mennyiségét, ezen belül pedig a császárt és környezetének tagjait ábrázoló metszeteket tekintve meglepő az Aquincumban előkerült darabok csekély száma.

37 Figyelmen kívül hagyva a császári ház asszonyainak nemegyszer csak frizurájuk alapján valószínűsíthető képmásait, az impe29 Az aquincumi sírkőpiaszakára vonatkozóan: FACSÁDY 1997.105. 30 SCHMIDT, E.M. Gemmen und Glaspasten in der Prähistorischen Staatsammlung, München. Bayerische Vorgeschichtsblätter 36. (1971), p. 244.; AGUN 12-13. 31 FACSÁDY 1999-2000. 270. 32 PoMPONius, Dig. VIL 1,28. 33 FACSÁDY 1999.117. FACSÁDY 1999-2000. 290. 34 Aquincum egyetlen császárportrés gemmájával kapcsolatban ld. NAGY L: Bp. Tört. II. Bp. 1942.627., illetve ellenvéleményként NAGY T: Vettia Fortunata szarkofágja és mellékletei = Der Sarkofag von Vettia Fortunata und seine Beigaben. ArchÉrt 114-115. (1987-1988.), p. 240. 35 GESZTELYI 1985.182-183. 36 DEMBSKI, G: Kaiserliche Gemmen und Kameen aus Carnuntum. Carnuntum Jahrbuch 1998. 20. 37 AQUILEIA-AQUINCUM 1995. 89-95. ratorok arcmásával vésett intagliok mennyisége és területi eloszlása azt sugallja, hogy ezek készítése és szétosztása szabályozott lehetett. ELLENŐRZŐ LÁTOGATÁS A TÉGLAKÉSZÍTŐ MŰHELYBEN? A téglakészítő műhelyekről, azok vezetőiről a principátus korából kevés írásos adat áll rendelkezésünkre. Csupán néhány elöljárót ismerünk név szerint, de felirataik alapján sem a figlinarii/

8 sem a magistri figlinarum nem lehettek magas rangban, az immunes-hoz tartoztak.

39 Bár a császárportrés gyűrű tulajdonosának társadalmi helyzetét pontosan nem tudjuk meghatározni, a gyártási folyamathoz azonban némi adalékul szolgálhat gyűrűje lenyomata. Mivel a lenyomat duplázódott, feltételezzük, hogy a szárításra előkészített tégla legalább keze magasságában - állványon - lehetett, s nem a gyűrű esett véletlenül a földön lévő téglára. Alátámasztja ezt a feltételezést, hogy egyes téglafajtákon - tubusokon, imbrexeken, padlótéglákon - lábnyomokat nem lehet megfigyelni.

40 A gyűrűt nem viselhette a munkafolyamatban közvetlenül részt vevők egyike sem, így magasabb rangban lévő látogatót kell feltételeznünk. Bár a téglabélyegek előkerülési helyei alapján általában ezek, akár nagyobb távolságokra történt szállítását feltételezi a kutatás,

41 elgondolkodtató a töredék előkerülési helye. A kész tubust a helytartó rezidenciájának építkezéséhez használták fel, ezért esetleg az ellenőrzés sem lehetett véletlen. A téglatöredék újkori rétegből került elő, így közelebbről nem lehet meghatározni, mely épületrész készítésére, esetleg javítására került sor a gyűrűportré alapján feltételezett időszakban. Az ásatások során nagy mennyiségben előkerülő, bélyegei révén keltező értékkel bíró építőanyag előállításának konkrét folyamatáról, a munka szervezéséről, az egyes munkafázisokról kevés adattal rendelkezünk. Egy véletlenül megőrződött, apró nyom azonban gondolatébresztő lehet. 38 LŐRINCZ 1991.194. 39 LŐRINCZ 1991.193. 40 HAVAS 2005. 32. 41 LŐRINCZ 1990. 86., 41. j. 47