Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene-kori településtörténete II. = Siedlungsgeschichte von Budapest - Gellértberg und Umgebung in der späten LaTene-Zeit II. 31

MARÁZ BORBÁLA keltezhetők (1. kép), de ennek jellege és erődítése nem ismert. A Gellérthegy északi oldalán végzett feltárások során fémöntéssel foglalkozó műhelyek maradványai is előkerültek. A lakóházak típusai között földbe mélyített gödörházak, kerek alaprajzú és cölöpszerkezetű házak, valamint a föld fölött emelkedő és cölöpszerkezetű falú, téglalap alaprajzú épületek egyaránt előfordulnak. 2. GELLÉRT TÉR 3. (I. KER., HRSZ.: 5488): AZ ÚGYNEVEZETT LÁGYMÁNYOSI ÉREMLELET; KÉSŐ LATÉNE-KORI. Az egyik legjelentősebb éremlelet az eraviszkusz törzs szállásterületéről, amelynek pontos datálásában - és ennek kapcsán ez eraviszkusz pénzverés időhatárainak megállapításában - a kutatás mostanáig sem jutott nyugvópontra.

36 Az éremkincs a Gellérthegy lábánál, a Gellért tér 3. sz. ház alapozásánál került elő 1901-ben. Az edényben elrejtett éremlelet majdnem teljes; 119 db római köztársaságkori és Augustus-kori dénárt (Kr. e. 200-10.), valamint 365 db eraviszkusz ezüstérmét tartalmazott. Az eraviszkusz pénzek nagyobbrészt a római dénárok mintájára készültek; egy részükön a felirat az eredeti római írásjegyeket utánozza, más részükön pedig a törzs neve (RAVIS és IRAVISCI), vagy kelta személynevek (DOMISA, DVTEVTI) szerepelnek.

37 Az éremkincs földbe kerülésének idejére vonatkozóan egyetlen támpont a lelet legfiatalabb római dénárja Kr. e. 10-ből: ennek alapján az elrejtés legkorábbi időpontját Kr. e. 10-9 körűire tehetjük. Csaknem minden, Budapest késő LaTene-korával és a római foglalás kezdeteivel foglalkozó irodalom a gellérthegyi oppidum kiürítésének, megszűnésének idejét az un. lágymányosi éremlelet alapján határozta meg és a Kr. e. I. század utolsó évtizedére, ül. Vinicius hadjáratával összefüggésben a Kr. e. 11-9 közötti évekre keltezte.

38 3. GELLÉRT FÜRDŐ (I. KER., HRSZ.:5465, 5466, 5536/1 ): GELLÉRT TÉR - KELENHEGYI ÚT - KEMENES UTCA KÖRZETE - LT D-KORÚ És KR. U. 1. SZÁZADI TELEPÜLÉS(EK) RÉSZLETE A Gellért Szálló Kemenes utcai bejáratánál és a Gellért Szállótól a Kelenhegyi úton át a Gellérthegy 36 A téma részletes összefoglalására lásd: TORBÁGYI 1984; TORBÁGYI 2003. 37 Leletanyag: MNM Éremtár. Fontosabb irodalom: GOHL 1902. 17.; BÓNIS 1950. 348-349.; BONIS 1969. 226.; NAGY 1973. 78., 34-35. kép. 38 ALFÖLDI 1942. 151-156.; BÓNIS 1950. 348-351.; RADNÓTI 1955. 21-22.; MÓCSY 1961-1962; BÓNIS 1969. 226-230.; függőleges sziklafaláig terjedő sávban 1957-ben és 1958-ban Póczy K. végzett ásatást. Az itt feltárt vermek és gödrök kerámiaanyagának egy része LT Dkorú típusokat képvisel, de mellettük a Kr. u. 1. század második felére keltezhető és az aquincumi táborváros egyik fazekasműhelyében készült, vörös festésű tálak töredékei is előfordultak. A területen talált teljesen ép, peremes malomkő már nem kelta, hanem római kori típushoz tartozik. A teleprészlet a Rudasfürdőnél lévő bennszülött teleppel lehet egykorú.

39 1975-ben Pető M. a Gellért Pezsgőfürdő területén (Kelenhegyi út 4.) és a Kemenes utcai részen tárta fel, valószínűleg ugyanennek a telepnek a további részletét: edényégető kemencét, tűzhelyet és gödröket. A kelta eredetű kerámiaanyag mellett egy, a Kr. u. 2. század elejére keltezhető terra sigillata tál, terra sigillata-utánzatú edénytöredékek, valamint 1. századi szürke, pecsételt díszű provinciális kerámia is előkerült.

40 A Gellért téren, a Gellért Szálló bejárata előtt 2002-ben Beszédes J. végzett feltárásokat (2. kép 3a). Ennek során egy eraviszkusz telep két különböző periódusához sorolható településmaradványai (kenyérsütő kemencék, árok) kerültek elő. A településrészlet korát az ásató - a terra sigillata töredékek alapján - a Claudius uralkodásától Traianus/Hadrianus uralkodásáig, sőt a Kr. u. 2. század közepéig terjedő időre határozta meg. A római kori rétegek anyagában sok, LT D jellegű kerámia volt; a római foglalást megelőző, késő kelta időszakhoz tartozó gödör előkerüléséről is említést tesz az ásatásról szóló előzetes ismertetés.

41 A Gellérthegy délkeleti lejtőjének aljában és attól a Duna partjáig terjedő területen (Gellért tér Kemenes u. - Gellért fürdő körzetében) mind tisztán késő LaTéne-kori, mind pedig tisztán a Kr. u. 1. század második felére datálható objektumok is előkerültek. Mivel sem ezek teljes és részletes közlése, sem az egyes településrészek összesítő alaprajzon való rögzítése még nem történt meg - és erre a jelen tanulmányban sem adódott lehetőség -, továbbá a két különböző korszak maradványainak egymáshoz viszonyított rétegtani helyzetét sem ismerjük, településtörténeti szempontból ennek a „lelőhelynek" a jelentőségét még nem lehet értékelni. Nem ismert, hogy egyazon időszakból származnak-e a két különböző leletanyagot tartalmazó 39 PÓCZY 1959; leletanyag: BTM ősk. gyűjt., lelt. sz.: 58.9.1-44, 58.10.1-10. 40 PETŐ 1979. 281-285., Abb. VIII-IX.; PETŐ 1981. 34., 2. kép. Leletanyag: BTM római gyűjt., lelt. sz.: 76.1.1-228, 76.2.40-11. « BESZÉDES-TEREI 2003. 138-142. Leletanyag: BTM római gyűjt., leltározatlan. 34