Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Benda Judit: Fazekasműhely a 18. századi Vízivárosban = Eine Töpferwerkstatt in der Budaer Wasserstadt des 18. Jahrhunderts 295

BENDA JUDIT fedőket (gyerekjáték?) „futószalagon" gyártották, erre utalnak azok a rontott darabok, amelyeket a második égetés során megfolyt mázuk mintegy hoz­záragasztott az alapként szolgáló tetőcseréphez (11. kép). Szűrőtál Csak egy szűrőtál töredékei maradtak meg (9. kép), a vörösre égetett anyagú tálnak egy alj és egy ol­daltöredéke. Az első égetés során sérült meg (talán mert az edény méretéhez képest túl vékonyra sike­rült az oldalfala), ezért ez is mázatlan maradt. Bokály, csésze Kisméretű, halványvörösre égetett anyagú bokály füles oldaltöredéke volt (9. kép). Az edény az első égetés során megsérülhetett, mert díszítőfestése, máza hiányzik. Csészét nem találtunk, csak a pere­méről (9. kép) letört kacskaringós hurkafüleket, va­lamint a rontott, összeégett darabok között egyet (11. kép, jobb felső sarokban). Kuglóf sütő, virágcserép Kívül sötétzöld, belül sárgamázas kuglóf sütő hul­lámos falú 4x5 centis oldaldarabkája. Bár nem volt elterjedt még a korszakban a később oly divatossá váló „Balkonenblumen", azaz virág (muskátli) ház­ban, ablakban, tornácon tartása, de mégis erre utaló darabokat is találtunk. Egyenesen felhúzott falú, enyhén gallérosra alakított pereme alatti díszítése: két egyenes vonal között hullámvonal fut körbe (17. kép fent), fenekét három átszúrt lyukkal tették víz­felszívóvá (17. kép bal alsó sarok). Kályhacsempék A csempéknek három fő mintázási típusát lehe­tett elkülöníteni (19. kép): az írókával festettet, a for­mába nyomottat és a rátétdíszeset. A négyzetes kialakítású lapcsempéknek és a hozzá tartozó sze­gélydaraboknak is spirálosán csorgatták felületére a fehér festéket, majd ezt fedték be zöld mázzal. Más darabok, főként a lábazati és a párkánycsempék „térbeli" sablonba nyomva készültek és sima, egyszínű mázat kaptak. Szintén a kályha peremét díszítették azok a plasztikus rátétdísszel (rozetta, masni, növényfüzér = „copf") készült lapcsempe da­rabok, melyek már a klasszicizmus divatja szerint készültek. Játékok Általában kisméretű edények (9. kép): fedő, lábas, tányérka, kuglófsütő, kis fazék (21. kép második darab), de van köztük egy kutyafigura is, amelynek sajnos feje és három lába letörött. Az edénykék mind ugyanolyan megf ormálásúak és mázazásúak, mint a „felnőttek" edényei. Fazekas segédeszközök Az ásatáson négyféle, égetéshez használt segéd­eszközt találtunk (18. kép). A térbeli háromszög ala­kúra formált hasábok oldalait kivágásokkal áttörték, hogy a sokszori hőhatásnál, égetésnél ellenállóak le­gyenek. Ezek az égetendő edények „emeletekre" bontását szolgálták. Ezekre helyezhették a helyben készített kerámia lapokat, vagy a másodlagos fel­használású tetőcserepeket. Némelyikre ráfolyt ége­tés közben az edényről a máz. A kicsinyke háromlábak és az un. laposkák az edények egymás­tól való közvetlen elválasztását szolgálták, hogy a ke­mencében folyékonnyá váló máz vagy a nagy hő miatt össze ne ragadjanak. Két különleges lelet is előkerült: egy kályha­csempe- és egy csésze fülének formázási negatívja (20. kép). A csempe vastagfalúra kialakított, finoman iszapolt agyagból készült, formázott oldala homok­kal finoman behintett. A negatív egy félkör alakú párkánycsempéhez készült, megmintázása barok­kos: dúsan hajló levelek, gyöngyvirág, gyümölcs. Az anyaga és a többi munkától eltérő jellegű díszítése és kopottsága alapján úgy gondoljuk, hogy nem hely­ben készült, hanem a mester örökölte, vásárolta vagy régi hazájából hozta magával. Az angyalfejes nega­tív egyértelműen a műhelyben készült. Vékonyfa­lúra alakított, rosszul kiégetett, háromszög alakú darab. Oldalfalait visszahajlították, belsejében egy puttó feje és alatta két angyalszárny látható. Sajnos sem a kályhacsempéről, sem a csészefülről készült pozitív edénytöredéket nem leltünk. Találtunk viszont olyan másodlagosan megégett (11. kép), vagy túl nagy hőfokon égetett agyagedé­nyeket (fazék, fedő, kacskaringós hurkafül) melyek fizikai változáson mentek keresztül, 28 szerkezetük szinte összeolvadt, üvegesé vált, mert az égetőke­mencében „rossz helyre", tehát a tűz közvetlen kö­zelébe kerültek. Vásárolt kerámia A mester és családja a műhelyben készült kerá­miákat nyilván a saját háztartásában is használta, de szükségük és igényük volt piacon vásárolt holmikra is. Nem helyben készítettnek tartjuk a habán kerá­miákat. A sárga-kék-zöld-lila mázzal festett töredé­kek közül kiemelkedik két ép darab (22. kép). Egy fröcskölt kék festésű bögre és egy szintén kék szín­nel szépen festett, virágos-leveles díszítésű szen­teltvíztartó. Meg kell még említeni a töredékek 28 WARTHA 1892. 9-10. 300

Next

/
Thumbnails
Contents