Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Benda Judit: Fazekasműhely a 18. századi Vízivárosban = Eine Töpferwerkstatt in der Budaer Wasserstadt des 18. Jahrhunderts 295

BENDA JUDIT fedőket (gyerekjáték?) „futószalagon" gyártották, erre utalnak azok a rontott darabok, amelyeket a második égetés során megfolyt mázuk mintegy hozzáragasztott az alapként szolgáló tetőcseréphez (11. kép). Szűrőtál Csak egy szűrőtál töredékei maradtak meg (9. kép), a vörösre égetett anyagú tálnak egy alj és egy oldaltöredéke. Az első égetés során sérült meg (talán mert az edény méretéhez képest túl vékonyra sikerült az oldalfala), ezért ez is mázatlan maradt. Bokály, csésze Kisméretű, halványvörösre égetett anyagú bokály füles oldaltöredéke volt (9. kép). Az edény az első égetés során megsérülhetett, mert díszítőfestése, máza hiányzik. Csészét nem találtunk, csak a pereméről (9. kép) letört kacskaringós hurkafüleket, valamint a rontott, összeégett darabok között egyet (11. kép, jobb felső sarokban). Kuglóf sütő, virágcserép Kívül sötétzöld, belül sárgamázas kuglóf sütő hullámos falú 4x5 centis oldaldarabkája. Bár nem volt elterjedt még a korszakban a később oly divatossá váló „Balkonenblumen", azaz virág (muskátli) házban, ablakban, tornácon tartása, de mégis erre utaló darabokat is találtunk. Egyenesen felhúzott falú, enyhén gallérosra alakított pereme alatti díszítése: két egyenes vonal között hullámvonal fut körbe (17. kép fent), fenekét három átszúrt lyukkal tették vízfelszívóvá (17. kép bal alsó sarok). Kályhacsempék A csempéknek három fő mintázási típusát lehetett elkülöníteni (19. kép): az írókával festettet, a formába nyomottat és a rátétdíszeset. A négyzetes kialakítású lapcsempéknek és a hozzá tartozó szegélydaraboknak is spirálosán csorgatták felületére a fehér festéket, majd ezt fedték be zöld mázzal. Más darabok, főként a lábazati és a párkánycsempék „térbeli" sablonba nyomva készültek és sima, egyszínű mázat kaptak. Szintén a kályha peremét díszítették azok a plasztikus rátétdísszel (rozetta, masni, növényfüzér = „copf") készült lapcsempe darabok, melyek már a klasszicizmus divatja szerint készültek. Játékok Általában kisméretű edények (9. kép): fedő, lábas, tányérka, kuglófsütő, kis fazék (21. kép második darab), de van köztük egy kutyafigura is, amelynek sajnos feje és három lába letörött. Az edénykék mind ugyanolyan megf ormálásúak és mázazásúak, mint a „felnőttek" edényei. Fazekas segédeszközök Az ásatáson négyféle, égetéshez használt segédeszközt találtunk (18. kép). A térbeli háromszög alakúra formált hasábok oldalait kivágásokkal áttörték, hogy a sokszori hőhatásnál, égetésnél ellenállóak legyenek. Ezek az égetendő edények „emeletekre" bontását szolgálták. Ezekre helyezhették a helyben készített kerámia lapokat, vagy a másodlagos felhasználású tetőcserepeket. Némelyikre ráfolyt égetés közben az edényről a máz. A kicsinyke háromlábak és az un. laposkák az edények egymástól való közvetlen elválasztását szolgálták, hogy a kemencében folyékonnyá váló máz vagy a nagy hő miatt össze ne ragadjanak. Két különleges lelet is előkerült: egy kályhacsempe- és egy csésze fülének formázási negatívja (20. kép). A csempe vastagfalúra kialakított, finoman iszapolt agyagból készült, formázott oldala homokkal finoman behintett. A negatív egy félkör alakú párkánycsempéhez készült, megmintázása barokkos: dúsan hajló levelek, gyöngyvirág, gyümölcs. Az anyaga és a többi munkától eltérő jellegű díszítése és kopottsága alapján úgy gondoljuk, hogy nem helyben készült, hanem a mester örökölte, vásárolta vagy régi hazájából hozta magával. Az angyalfejes negatív egyértelműen a műhelyben készült. Vékonyfalúra alakított, rosszul kiégetett, háromszög alakú darab. Oldalfalait visszahajlították, belsejében egy puttó feje és alatta két angyalszárny látható. Sajnos sem a kályhacsempéről, sem a csészefülről készült pozitív edénytöredéket nem leltünk. Találtunk viszont olyan másodlagosan megégett (11. kép), vagy túl nagy hőfokon égetett agyagedényeket (fazék, fedő, kacskaringós hurkafül) melyek fizikai változáson mentek keresztül,

28 szerkezetük szinte összeolvadt, üvegesé vált, mert az égetőkemencében „rossz helyre", tehát a tűz közvetlen közelébe kerültek. Vásárolt kerámia A mester és családja a műhelyben készült kerámiákat nyilván a saját háztartásában is használta, de szükségük és igényük volt piacon vásárolt holmikra is. Nem helyben készítettnek tartjuk a habán kerámiákat. A sárga-kék-zöld-lila mázzal festett töredékek közül kiemelkedik két ép darab (22. kép). Egy fröcskölt kék festésű bögre és egy szintén kék színnel szépen festett, virágos-leveles díszítésű szenteltvíztartó. Meg kell még említeni a töredékek 28

WARTHA 1892. 9-10. 300