Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253

KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON III. (14-17. SZÁZAD) A csészék egy másik csoportjára jellemző dísz az egész külső felületet borító, indásan kanyargó növénydísz, stilizált levelekkel. Általában nagyon hanyag rajzúak, a virágokat sematikusan, vagy csupán egy folttal jelzik (nem ismerhető fel naturális előképük). Jó minőségű kemény fajansz csészék, az egyik máza kissé irizáló és zöldes árnyalatú, festése élénk kobaltkék, fenekén egyszerű kereszt-alakú jeggyel. A további példányok is kemény fajanszok, egyiken a festés rikító ultramarinkék

59 (18. kép 4) Ennek peremét vékony barna csíkkal hangsúlyozták. Ugyanilyen megoldású a harmadik, de itt csak az indadísz vonala maradt és a virágokat jelző foltok, a levelek helyett kis kacsok ágaznak ki. A maradék felületek kitöltése is ilyen szervetlen kacsokkal történt. Utóbbi példány lelőhelye alapján (A nyugati várudvar középkori nívója feletti szemétréteg) nem lehet a 17. század első harmadánál későbbi. (18. kép 3) E jellegzetes csoport előképei is a kínai csészék között találhatóak, sőt Budán is előfordulnak (24. kép). Ezeket összevetve tűnik ki a stíluskülönbség: az eredeti dekorációk változatainak hanyag utánérzése egyszerűsítése, már nem olyan gondos rajzzal. Ugyanakkor a minta eltérése a sematizálás ellenére is még utal arra, hogy különböző mintájú (de azonos díszítés szerkesztésű és azonos korú) kínai csészék jelentették az alapot (egyes esetekben még a perem barna csíkjával is!). A kínai kék-fehér áru díszítő motívumai között szereplő madáralak ugyancsak utánzásra talált. Ritkább darabjai mind a jóminőségű fehér fajanszok között találhatók.

60 (19. kép 1) A kínai díszítésmód átvételének további példája, amikor követve az eredeti módszert (a fehér szín dominál, a festés egy-egy foltja azt még jobban kiemeli) a csészék oldalán három kerek foltot képezve stilizált virágmotívumot helyeztek el. Szembenézetből ezek közül mindig csak egy látható. Az eredeti kínai gazdagrajzú virágok helyett egyszerűbb megoldásút találunk, máskor már egészen összefolyó sematizált, hanyag sötétkék festést. A csészék közepes minőségű sárgásfehér fajanszból készültek (késsel karcolható anyagúak), csontfehér, vagy romlottabb piszkossárga színűek; a vékony fedőmáz irizál (kis méretűek, magasság: 5 cm; 20. kép 1). Az eredeti kínai motívum talán még a 16. század végéről származik, a palotában az 1600as évek elején már a szemétre került. (20. kép 2) - A perzsa 17. századi darabokról leolvasható, hogy a másolás során hogyan készültek az idő múlásával 59 FEHÉRVÁRI G.: AZ iszlám művészete. Bp., 1987. 171, szerint az E-iráni „Kubacsi"-kerámia jellemzője az indigókék árnyalat már a 15. sz.-ban. Kérdés, hogy feltételezhetjük-e ezt darabjaiknál? 60 HOLL 2005. 75. kép. mind gyengébb kivitelű példányok. Kék-piros, fekete-fehér és monokróm csoportok Az elsőből csak két példány töredéke maradt. A kiegészített esetében a fehér alapon (ami ma már a rossz minőség miatt piszkos sárgás) piros kerek foltok díszítik (ez nem máz, hanem a máz alatti földfesték; belsejében alul kis vörös foltokból képzett rozetta. Pereme alatt kék vonaldísz. E darabok egy nagyon ritka 15. századi kínai csoport késői, 17. századi másolatai (esetleg a 16. század második felére keltezett, máz feletti emailfestéses csészéké), de felvetődhet kütahyai eredetük is. (19. kép 5) Ugyanígy kis számban találkozunk monokróm, kívül egyszínű piros csészékkel, belsejükben színtelen, vagy elnagyolt kék festésű (19. kép 6). A 16-17. században egyaránt készültek. Csak három példány képviseli a monokróm, kívül sötétbarna csészéket, belül csontszínűek, minta nélkül. Kettőnek alján a kikarcolt dísz fehér színe látható. (Nagyon jó minőségű fajansz - összetévesztik a kínaival.) Anyagunkban ritka a fekete-fehér díszű, csak két nagyobb csésze és fedő képviseli. A többiektől egészen eltérő jellegű, nagyon finom rajzú darabok; egyik lelőhelye alapján (Pince „b" r. - 4.r.: 1959) talán még a 16. századba sorolható. (19. kép 3) A monokróm perzsa fajanszok legkitűnőbb készítményei a teljesen fehér csészék - melyeket csak melegebb, csontfehér színük különbözteti meg a kínaitól ; vékony faluk áttetsző.

61 A 17. században viszonylag gyakori darabok.

62 Ugyané műhelyben készültek halványkék festéssel is, de színárnyalatuk és visszafogottabb mintájuk teljesen más jellegű, mint a szokásos perzsa készítményeknél: a csésze fehér hatása a domináló. Vonalas festésű stilizált foltok, vagy egyetlen vékony sáv hanyag kivitele jellemzi ezeket (21. kép).

63 III. KÍNAI PORCELÁN Késő középkor Már régebben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kínai porcelán ritka darabjai korábban is elkerültek Budára. A részletesebb vizsgálatuk szerint a 14. század második felében Nagy Lajos király udvarába is került: egy nagyméretű váza töredékei kék festésű mintájának stílusa és technológiai jellege szerint az ismert ritka példányok közé tartozott. Hasonló, de 61 LANE 1957.109-110; kiemeli anyaguk finomságát, a vastag üveges mázukat; egyes esetekben bemélyített díszüket. 62 Részletesen HOLL 2005.124-126. 63 A bemutatott példány az E-i Előudvar ásatásból való, ennek és több kiegészített csésze pontos lelőhelyét nem ismerjük, valamelyik török gödörből származhatnak. 263