Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253
KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON III. (14-17. SZÁZAD) kedő szakaszt vastag kék sáv választja el, ezen kívül pedig fehér alapon arab betűs írás maradványa van. A tányér alján is volt festés: halványabb és hanyagabb megoldású. Darabunk pontos párhuzamát nem ismerjük, de már a 15. század második felére keltezett perzsa tányér szegélyén is felirat fut körbe és ez a szokás még a 17. századig követhető. 49 A perzsa tányérok egy részén ez időben a finom kalligrafikus tollrajzzal készített növény-virágdísz is jellemző, önállóan, vagy csak háttérként. - A budai tányér stílusa egészen más, mint a továbbiakban tárgyalásra kerülő csészéké, valamelyik fejlett műhelyből származik. - (A 16. század első negyedében ezen kívül Kütahya/Anatólia fajanszával is számolhatunk Budán.) 50 A kék-fehér perzsa fajansz és kínai előképei (16. -17. század) A perzsa fajansznak a következőkben tárgyalt kisméretű csészéi a kutatás előtt alig ismertek. Ennek egyik oka kerámia feldolgozottságának egyenetlensége: a műgyűjtés és a múzeumok érdeklődése számára inkább a korai korszak gazdag díszű, kiemelkedő kvalitású kerámiája fontos, a koraújkorból pedig az ugyancsak változatos dekorációjú nagy tálak és edények, melyek esetenként műhelyekhez is köthetőek. A 16-17. századi kis csészék ezekhez viszonyítva szerényebb kvalitásúak, a mindennapi használatban ugyan nagyon elterjedtek lehettek, de nem képviseltek megőrzendő értéket. A lehetőséget, hogy ilyenekkel a kutatást megismertethessük, először a budai királyi palota nagyarányú ásatása adta. 51 A továbbiakban az itteni nagyon sokrétű anyagból csak néhány jellegzetes csoport darabjait emeljük ki. Ezek ugyanis beszédes képviselői a régtől ismert kérdéskörnek: a kínai porcelán hatása a perzsa kerámiára. 52 49 LANE 1957. Pl. 20 A; Pl. 52 A; Pl. 52 B,és továbbiak. Ezek azonban más mintájúak és a fekete-türkiz színú csoportba tartoznak. Az utóbbi példány annyiban rokon, hogy közepét a vékony stilizált virágrajz teljesen kitölti. - Az É-perzsa Kubacsi műhely egyes darabjainál említik a puha fehér cserepet és a máz finom repedéseit, i. m. 35-36, 78; ez még nem elegendő az azonosításhoz. 50 Részletesen: HOLL 2005. 59-63. kép. 51 A palota régi ásatásának zárt leletegyütteseit feldolgozva került sor először részletesebben a közelkeleti és távolkeleti kerámiák áttekintésére, valamint a régészeti keltezés és a stílusvizsgálat lehetőségeire. A perzsa és kínai anyag itt bővebben tárgyalt, de válogatott példákból áll: HOLL 2005. A távolkeleti kerámia hódoltság-kori megjelenésére hívta fel a figyelmet GERŐ Gy.: Türkische Art. Red. Fehér G. Bp., 1978. 349-350; Abb. 6-8. Kiemelte a perzsa anyag változó minőségét és jegyeit. 52 LANE 1957. 34-36, 78, 82-89. - MEDLEY, M.: Chinese ceramics and islamic design. In: The Westward influence of the Chinese Arts. Colloquites on Art and Archaelogy in Asia No. 3. London, 1976.1-10. Esetünkben az a figyelemre méltó, hogy a kínai hatás az ilyen mindennapos, olcsó áru esetében is érvényesült; készítői különböző műhelyek esetében is igyekeztek hasonló megoldásokat találni. Ez arra mutat, hogy a kínai export nagyarányú fellendülése miatt a tea-kávé-bor fogyasztásánál használt kis kínai csészéket mindenütt használták és a perzsiai műhelyek igyekeztek valami hasonló áruval kiegészíteni - egyébként eltérő ízlésű kerámiák mellett saját árukészletüket. A leletanyag előkerülési helyei szerint ez főleg a távoli nyugati piac (az Oszmán birodalom és hódoltsági területe) esetében sikeres is volt. Az egyszerűbb kivitelű kis perzsa csészék egy részének megkülönböztetése a másolt kínai porcelánoktól néha nehézségbe ütközik - gyakorta találkozunk feldolgozásokban, múzeumi leltárakban „kínai porcelán" meghatározással is. A különbségek elsősorban a technológia oldaláról ismerhetőek fel. A jó minőségű, keményre égetett perzsa fajansz anyaga főleg a törésfelületeken, ezek szemcsézettségén tűnik ki - szemben a kínai porcelán sima vagy kagylósabb törésfelületétől. A bevonásukhoz használt máz is eltérő a kínaitól: 53 üvegesebb, a csészék talpkarimájának belsején néha vastagabban összefolyó, nem egyenletes és néha zöldes árnyalatú; máskor a csésze külső oldalán a talpkarima fölött lefolyva megvastagodott. A talpkarima rendszerint már nincs teljesen mázazva, a fajansz anyaga látható (míg a kínai kis csészéknél ez is mázzal bevont). Az üvegesebb máz a gyengébb minőségű készítményeknél néha elveszti eredeti fényét, illetve a földbe kerülve a romlásnak nem ellenálló és kissé irizáló felületet kap. A nagyon gyenge kivitelű, puhább fajanszok 54 esetében a csészék egészen elvesztik eredeti fehér-sárgásfehér színűket, piszkosfehér vagy piszkossárga felületűek, esetleg teljesen fénytelenné válnak. (Ezeket már nem lehet összetéveszteni a kínai darabokkal.) A megkülönböztetés másik lehetősége a stílus vizsgálata. Eltekintve most a jellegzetesen perzsa megoldású dekorációktól - a kínai csészéket utánzó darabok festési stílusa erősen különbözik. Az átvett minták - főleg virág, leveles ág, vagy kínai szimbolikus motívum, néha az egész felületet betöltő indásvirágos dekoráció - eltérő jellege főleg akkor tűnik 53 HODGES, H.: The technical problems of copying Chinese porcelains in thin glase. In: The Westward influence of the Chinese Arts. London, 1976., 79-87. (Itt a kínai porcelán anyagának és mázának eltérő összetételéről.) LANE 1957.109-110: A jó minőségű perzsa fajanszról, összetévesztése az irodalomban a porcelánnal. 54 LANE 1957. 34-35: egyes esetekben „puhább" fajansz. - A budai anyagban a rossz minőségű áru romlása miatt jól elkülönül, cserepe késsel karcolható. 261
