Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253

KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON III. (14-17. SZÁZAD) port újabban megismert legsűrűbb lelőhelyeinek tanúságával. A budai emberalakos edényre utaló töredékek

34 első analógiája Jena egykori karmelita kolostorából került elő (alapítása 1414); az itteni anthropomorf kőcserépedényből két töredék az arccal és a ruharedőkből (8. kép lf

6 Az arc másféle, - szerzője szerint talán szerzetest ábrázol - de a ruharedők függőleges vonala a budainak párja. Ami a készítés még továbbra is ismeretlen helyét illeti, Stephan részletes vizsgálata szerint a középkori Lausitz területe jöhet számításba. Erre mutat a neutronaktivációs analízis is: 15 kémiai elem alapján e csoport a legközelebb a zittaui kerámiához áll.

36 Waldenburgi kőcserép Budán Két korábbi feldolgozásban már ismertettem a siegburgi kőcserép budai példáit és 1990-ben ezektől már elkülönítettem az eltérő - akkor ismeretlen műhelyként tárgyalt - csoport jellemzőit. Utóbbiak a waldenburgi készítmények. Akkor keltezésüknél a 15. század kezdetére gondoltam; az új külföldi eredmények szerint ezt visszafelé a 14. század végétől is számíthatjuk. Egyébként az egyik budai töredék, egy pohárváll felragasztott málnaszemes dísszel lelőhelye alapján ugyancsak ezt támasztja alá: a Kápolna melletti udvarban álló kis épület - amit I. Ulászló idejében már használtak - padlószintje alatti „f" rétegből került elő. (9. kép 1) E vékony rétegek még az építkezést megelőző planírozás korábbi nyomai

37 (még a „c" rétegben is 14. századi fehér csésze). De a példány esetében sem zárhatjuk ki, hogy vannak még 1400 előtti darabok köztük. Bizonyos azonban, hogy a waldenburgi poharak mennyisége jóval kevesebb volt, mint a siegburgi. Ugyancsak technológiai jellemzői (cserépanyaga) alapján ide sorolhatjuk a ritka megoldású töredéket a ferde sorokban felragasztott tüskékkel. Alsó ré34 HOLL ActaArcHung 42. (1990) Abb. 2. 35 Rupp a 21. jegyz. említett cikke, Abb. 4:3, 6. - A szöveg szerint volt itt sakktábla-mintában elhelyezett pecsétdíszes töredék is; de egy korábbi ásatáson is találtak ilyet. 274. 21. j. 36 STEPHAN-GAIMSTER 2002.130-132,156; Abb. 50. (243 mintát vizsgáltak szászországi kerámiákból.) Zittau Drezdától 70 km-re fekszik DK-re, a cseh-lengyel határszögletben. Stephan e feldolgozásban részletesen cáfolja H. Rode régész állítását, aki Bautzenben talált darabok alapján ottani készítésüket állítja. Bár a cserepek fazekasműhely hulladékanyagában kerültek elő, mégsem rontott darabok; mennyiségük sem támasztja alá műhelylelet mivoltukat. (Itt is avval a máshonnét is ismert jelenséggel találkozunk, amikor a közönséges szemétanyagot bizonyítékként használták fel.) 37 E terület rétegrajza: GEREVICH 1966. 218: 326. kép. - Itt a korai rétegek megmaradtak, míg az épülettől É-ra az udvart kitakarították és csak a 15. sz. első harmadától kezdve kezdődött fokozatos feltöltése. szenek törésfelülete arra mutat, hogy itt ragasztották össze a külön készített talprésszel (10. kép) e szerint lehet, hogy megoldása olyasféle volt, mint a külföldi anyag tárgyalásakor említett „sündisznó-edényeké". E töredék lelőhelye (keleti szikla-Zwinger, 2. r.) I. Ulászló és Mátyás érmeivel keltezett; nagyobb részben a század második felének kerámiáival. Ennél későbbi időre töredékünket sem tehetjük, de lehet, hogy még a század első felében készült? Semmiképpen sem tartozhat a Horschik szerint elképzelt 1520/30 körüli időbe. Az újabb ásatások során a palota Előudvarában feltárt házaknál ugyancsak jelentkeztek a siegburgiak mellett waldenburgi példányok is. Pontos mennyiségüket nehéz megbecsülni, de legkevesebb tucatnyi példányt számíthatunk. Sajnos a rétegek megfigyelésének hiánya miatt nem tudhatjuk, tartozott-e ezekből néhány még az itteni házak lakóihoz (?), de zömmel valószínűleg a késői planírozáskor kerültek csak ide (ahogy a palotára jellemző kályhacsempék is). Az itteni poharak megformálásában nagy különbségek vannak: főleg a talpkarima kidolgozása sokféle, a palotából korábban bemutatott töredéken látható ferde bevágások körpecsét dísze, ujjal benyomkodott éles-hullámos szegély többféle megoldásban. (11. kép) Van köztük egy, amely nem kőcserép, de jó kidolgozásával másolja ezeket; máza foltos. (11. kép 1. 3) Egy hornyolt válltöredéken a felragasztott szamóca dísz is megvan (74/1. lh.). Az itt feltárt II. sz. ciszternából 3-4 különböző példányból kerültek elő töredékek, valamint egy ép példány, amelynek alakja azonban erősen különbözik az általános formától.

38 Ha az alsó rétegből került elő, úgy még lehetne 14. századi is, de feljebb itt is Zsigmond-kori leletek voltak. (A kályhacsempék a 15. század közepe előtt nem kerülhettek ide.) A város területéről előkerült waldenburgi poharak közül az aranyművesek műhelye közelében talált férfiarcos poharat kell kiemelnünk,

39 régebbi keltezése (a 14-15. század fordulója) helytálló, de jellegzetes kiképzése ide határozza meg készítését (11. kép 3) A Dreihausen-Falke csoport kerámiája Magyarországon A budai palota leleteit az újabb ásatások csak két egyenes falú pohár töredékével bővítették. Egyik az 38 Képe ZOLNAY L.: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról... BudRég 24. 4. (1977) 102. kép: 15. századi mázas díszedény. Nemcsak alakja, de színe is eltér a többségtől: piszkos sárgásbarna, foltos, ltsz. 78.12.2. 39 H. GYÜRKY, K.: Forschungen auf die Gebiete des mittelalterlichen Buda. ActaArchHung 34. (1982), p. 204-205. Abb. 20. M: 14,1 cm; ltsz. 1972.120. (A meghatározási nehézségekre jellemző, hogy akkor még a legkitűnőbb német régész is siegburginak tartotta.) 259