Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin - Tóth Attila: A Budapest Margit-szigeti királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor területén előkerült építészeti kőtöredékek katalógusa = Katalog der im Bereich des Königssitzes und dem Dominikanernonnenkloster auf der Margareteninsel von Budapest gefundenen architektonischen Steinfragmente 179

BUDAPEST RÉGISÉGEI XL. 2006. IRÁSNÉ MELIS KATALIN - TÓTH ATTILA A BUDAPEST MARGIT-SZIGETI KIRÁLYI UDVARHELY ÉS A DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR TERÜLETÉN ELŐKERÜLT ÉPÍTÉSZETI KŐTÖREDÉKEK KATALÓGUSA I. FEJEZET A Margit-szigeti domonkos apácák a mohácsi csatavesztés hírére, 1526-ban, Magyarország ENy-i része felé menekültek. Mária királyné kérésére visszatértek a szigeti kolostorukba, de a zavartalan, nyugodt kolostori életnek vége szakadt. Az apácakolostor lakói nemcsak az itt maradt török katonaságtól féltek, hanem nehézségeket okoztak azok a hadjáratok is, amelyek során, II. Lajos király (1516-1526) halála után, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd a magyar királyságért és Buda elfoglalásáért csatáztak. A magyar, osztrák és török seregek megjelenése és letáborozása, a budai és a pesti oldal katonai eseményei bezárták az apácákat a szigetre, a kolostort elvágták a budai és pesti piacoktól, házaiktól és a falvaiktól. A bizonytalan helyzet miatt, 1529-ben Nagyváradra menekültek, de feltételezhető hogy kolostor ekkor még nem maradt őrizetlen. 1541-ben Buda török kézre került, a Margit-szigetről mindenki elmenekült, és ezt követően megkezdődött a középkori épületek pusztulása.

1 Az osztrák császári seregek 1542 őszén felvonultak Buda alá, hogy megkíséreljék Buda visszafoglalását. Először Pestet ostromolták, de a törökök ellenálltak. Közben korán elkezdődtek az őszi esők, és a császári sereg elvonult. A hadieseményekről szóló tudósításokhoz, Enea Vico készített illusztrációt (1. kép). Az 1542-ben készült rézmetszet a pesti oldalon zajló eseményeket ábrázolta, és feltüntette a Margit-sziget keleti oldalát is, mert a hadieseményekhez az is hozzátartozott, hogy a Buda visszavételére érkezett császári sereg bevonult a Margit-szigetre, a királyi udvarhelyre és az apácakolostorba. A Duna-parti várfalra ágyúkat állítottak, a katonák a királyi udvarhely kikötőjébe állított hajóhídon járkálnak. Látható még a ferences kolostor, és a keresztes lovagok vára.

2 A török hódoltság ideje alatt a törökök nem építkeztek a szigeten, kaszálóként hasznosították és lovakat tartottak. A lőfegyverek fejlődésével megnövekedett a lő1 FEKETE-NAGY 1973. 337-343. 2 RÓZSA 1995. 14. 3. kép. távolság, ezért a Margit-sziget déli felén szétlőtték és lerombolták a középkori épületmaradványokat. A történetei adatok szerint a sziget északi felén azonban, a 17. század végén még használható állapotban voltak az apácakolostor és a körülötte álló épületek. 1686-ban, Buda török alóli felszabadítására érkezett hadsereg bevonult a Margit-szigetre. A Duna-parton körben ágyúállásokat építettek. Lotharingiai Károly serege részére a királyi udvarhelyen és az apácakolostorban katonai kórházat létesíttek.

3 Az udvarhely nyugati épületében kapott helyet a katonai kórház kápolnája, amelyben megmaradt a középkori kövekből épített oltár (2. kép). A templomban és templom körül négy, nagy katonai tömegsírról van tudomásunk.

4 A18. század elején a pesti városi tanács felügyelete alatt még működött a szigeti kórház, és amikor megszűntették, erőteljes füstöléssel fertőtlenítették a kórteremként használt helyiségeket. A pesti kórházak felépülése után a szigeti katonai temető feledésbe merült. 1686 után a sziget a domonkos apácák örökösei, a clarissa apácák tulajdonába került, majd a 18. század végén megszerezte a Habsburg főhercegi család. 1799-ben József nádor magántulajdona lett, és azonnal hozzákezdett a sziget nádori üdülőhellyé alakításához.

5 Az 1995-2004 közötti régészeti kutatások során látható lett, hogy József nádor különösen nagy gondot fordított a királyi kastély és az apácakolostor maradványainak teljes eltűntetésére. Először mindegyik épületből kiszedette a mészkő és vörösmárvány építészeti részleteket, ajtó és ablakkereteket, küszöböket, lépcsőlapokat, valamint a faragott kövekből épített oszlopokat, falpilléreket, párkányokat, stb. (3. kép). Több helyen, főként a támpilléreknél hiányoztak a 3 VÁRKONYI 1984. 274-294. 4 Az első nagy tömegsírt 1838-ban, a templom hajójában tárták fel. KUBINYI 186121. A nyugati kastélyépület 1. helyiségében és a mellette lévő, nyugati folyosóban, valamint a templomhajó melletti északi udvarban, 1997-1998-ban újabb tömegsírokat találtunk. IRÁSNÉ MELIS 2004.111-112. A középkori templom szentélye és a Duna-parti udvarház közötti területen, 2005-ben, Kovács Eszter újabb 17-18. századi sírokat tárt fel. KOVÁCS 2006. 208. 5 GÁL 2000.18-19. 179