Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

NAGY MARGIT lek, zsinegek, szőnyegek, erszények, tarsolyok, edénytartók stb.) az őskortól fogva használtak. A hurkolás technikáját a népi iparművészet szakirodalma az újkorra keltezi (1800-as évekre), holott meghajlított fejű vas és bronz tűk a késő római korból is előkerültek.

125 A barbaricumi vas és bronz horgolótűk feje 2-3 mm-es átmérőjű, azaz a hurkolandó fonal is hasonló vastagságú lehetett. A tű hegyes végére fa- vagy csontnyelet erősítettek; a nyél maradványai néhány példánynál, így pl. a Mezőszemere-Kismar i-fenéki 44. sír vas tűjénél megfigyelhetők.

126 A vas tűk vagy árak gyakran a fa tokhoz rozsdásodnak, ezért nem állapítható meg, egyszerű hegyes végű vagy horgas fejű tűvel van-e dolgunk.

127 A horgas fejű tűk lelőhelyeinek elterjedését vizsgálva, azt találjuk, hogy viszonylag ritkán temették el a halottakkal. A szokás valószínűleg egy-egy helyi közösségre jellemző: Szeged-Felsőpusztaszeren hét esetben,

128 Mezőszemere-Kismari-fenéken három esetben,

129 Füzesabony-Kastély dűlőn két esetben

130 fordul elő, egy-egy esetet találtam EndrődSzujókereszten,

131 Madaras-Halmokon (597. sír),

132 Tápiószele-pedagógusföldeken (4. sír),

133 Kiszombor „B" temetőben (213. sír),

134 Szentes-Jaksoron (1. sír).

135 A varró- és horgolótűk eltemetésének szokása a 45. században a germán népekre jellemző EszakJütlandtól a Fekete-tenger partvidékéig.

136 Valószínű, 125 LÁNYI 1972. 91, Abb. 66,13 - a hajtűk közé sorolva. m VADAY-DOMBORÓCZKY 2001, 30, Abb. 48,12. 127 Az endrőd-szujókereszti 80. és 108. sír vas eszközeinél fa tok jelenléte regisztrálható: VADAY-SZŐKE 1983, 86,118. 128 Szeged-Felsőpusztaszer 14. sír: PÁRDUCZ 1941.16, XII. t. 29; 16. sír: PÁRDUCZ 1941.17, XIII. 1.12; 17. sír: PÁRDUCZ 1941.17, XIV. t. 3; 20. sír; PÁRDUCZ 1941. 17, XV. t. 5; 24. sír. PÁRDUCZ 1941. 17, XVIII. t. 3; 25. sír: PÁRDUCZ 1941. 17, XV. t. 8; 34. sír: PÁRDUCZ 1941.18, XIII. 1.19. Összesen: hét sír = 14,5 % 129 Mezőszemere-Kismari-fenék 35. sír: VADAY-DOMBORÓCZKY 2001. 16 (a jobb kéznél), Abb. 21,3; 40. sír: VADAYDOMBORÓCZKY 2001, 22 (a sírföldből), Abb. 33,2; 44. sír: VADAY-DOMBORÓCZKY 2001. 29 (a sírföldből), Abb. 48,12. 130 Füzesabony-Kastély dűlő 60. sír, kampós végű bronztû a jobb kulcscsontnál: FARKAS 1989. 71; 150. sírban a jobb vállnál: FARKAS 1989. 73. Ruhatűként értelmezve: FARKAS 1989. 76. 131 Endrőd-Szujókereszt 88. sír, bronztű (a jobb könyöknél): VADAY-SZŐKE 1983. 88, 9. kép 5. 132 VÖRÖS 2003. 35. 133 DINNYÉS 1980.189,13.1.1 (bronztű). 134 PÁRDUCZ 1950.17, XLVIII. t. 9 (bronz, torques töredéknek meghatározva). 135 PÁRDUCZ 1950.19, LVII. t. 6. 136 Vas horgolótűk: Sejflod „F" sír (Észak-Jütland): NIELSEN 2000. II, 14, xl08. Tordírozott ezüst horgolótű: Maslomecz, Woi. lubelskie, (Lengyelo.) 494. sír: DIE VANDALEN 406-408., Kat. 15.135.1. (M. Qadys-Jusciriska). Vas és bronz példányok a marosszentannacsernyahovi kultúra területéről: Independent 3. sír, MITREAPREDA 1966. 170, Fig. 107,2; Dancsenü 371 sír, RAFALOVICS 1986, 174, Tab. LVILU; Ruzicsanka 29. sír, VINOKUR 1979.129, risz.17,7; 55. sír, 135, risz. 26; Koblevó 21. sír (2 db), SZIMONOVICS 1979. 7881, risz. 8,7-8; 36. sír: 44, risz. 8,9; 44. sír (2 db): 85, risz. 12, 7-8. hogy a madár hosszúcsontból megmunkált tűtartókat az alföldi szarmaták germán hatásra vették át. A csont tűtartók használata, Vaday Andrea és Domboróczki László megállapítása szerint, a 3. század végétől mutatható ki és a 4. században válik gyakorivá.

137 A tű és az orsógomb a Zalavár utcai sírban a halott bal karjának külső oldalánál feküdt. A két különböző magasságú részből álló, korongolt orsógomb érdekessége a lapos oldal széle mellett körbefutó besimított vonaldísz (8. kép 4; 9. kép 5). Az egyik oldalán szinte lapos, aszimmetrikus részekből álló orsógombnak számos párhuzama ismert, melyekből a Vyskov-i 1. sír 5. századi fülbevalós és fibulas sír együttesből előkerült példányát említem.

138 A Zalavár utcai sír 71 darabból álló, mintegy 72 cm hosszú gyöngysorát nyakban viselte tulajdonosa (7. kép; 9. kép 1). A gyöngyöknek csaknem felét (35 db = 49%) borostyángyöngyök alkotják. A borostyánból készült gyöngyök különféle nagyságúak, 0,7 cm átmérőtől 3,6 cm-es átmérőig. Formailag igen változatosak; megtalálhatók a gömb, henger, téglalap alakúak (TEMPELMANN-MACZYKJSKA 1985. 390,403,407. forma) (10. kép 7-9), a kettőskónikus forma két változata (410. forma) (10. kép 10-11) és a szabálytalan félgömb formájúak (400. forma) (10. kép 12-19.).

m A gyöngysor 37%-át a gömb formájú, szűk furatú, borvörös karneolgyöngyök teszik ki, melyekből háromféle méret (0,8, 1 és 1,4 cm átm.) van jelen (10. kép 4-6). A legkevesebb (14%) darabszámúak a fehér és zöld, gerezdéit díszű (10. kép 1-3) és a hordó formájú fehér és sárga üveggyöngyök. A hortobágy-porosháti halomsírok gyöngyanyagában feltűnő a borostyángyöngyök viszonylag gyakori előfordulása. Mivel a sírok többségében a rablás miatt a felsőtestből semmi sem maradt, a nyakban viselt borostyángyöngyökről alig tudunk meg valamit. Szokatlan, hogy borostyánokat a ruha alját díszítő gyöngyök közé is varrtak; de előfordulnak borostyángyöngyök a lábnál egy csomóba téve. A porosháti halomsírok általános borostyángyöngyformája a henger vagy a hasáb.

140 Madaras-Halmok szarmata-hun kori temetőjének gyöngykészletét vizsgálva Kőhegyi Mihály megállapította, hogy a borostyángyöngyök az összes gyöngy 7,79 %-át teszik 137 VADAY-DOMBORÓCZKY 2001.108. 138 TEJRAL 1982. 226, obr. 105,1-2; GERMANEN VIII, 29.8. 139 TEMPELMANN-MA.CZYI<[SKA 1985. Taf. 15. 140 Hortobágy-Poroshát 1/4. halom, 25 db borostyán a lábaknál: ZOLTAI 1941. 271; 1/11 halom: borostyángyöngyök a lábaknál, u. o. 272; 11/13. halom: hengeres borostyánok, u. o. 275,11/16. halom, a lábaknál, üveggyöngyökkel együtt, u. o. 276, III/9. halom, a lábaknál, üveggyöngyökkel együtt, u. o. 281, V/7. halom: a jobb bokánál nagy borostyángyöngyök: u. o. 288, Taf. VIII. 6 stb. 106