Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

NAGY MARGIT esetben lehetett DK-ÉNy-i tájolást regisztrálni.

93 A hun kori magányos síroknál vagy a néhány sírból álló családi temetőkben a tájolás iránya fordított, az uralkodó a fejjel É-i irányba való fektetés.

94 ENyDK-i tájolásra lehetett következtetni a lengyeltótigyógyszertárnál földúlt hun kori harcossír esetében.

95 A Zalavár utca sír tájolása a TápéMalajdok „A" temető nagy részének DK-ÉNy-i tájolásához hasonló; ilyen irányú temetkezések teszik ki a temetőnek csaknem a felét, 43,4 %-ot.

96 Az alattyáni temető hun kori 13. sírjának kardos-lándzsás harcosát DK-ÉNy-i irányban fektették.

97 A Zalavár utcai sír iránya megegyezik a hun kor utolsó időszakára, az 5. század középső harmadára keltezhető Mezőkövesd-Mocsolyás lemezfibulákkal eltemetett női sírjának tájolásával is.

98 A LELETEK A Zalavár utcai sír szűk nyakú edénye minden bizonnyal italfélét tartalmazott (8. kép 6; 9. kép 6). Az italféle tárolására és fogyasztására szolgáló edények, az agyag- és üvegkorsók, poharak a provinciális temetők leletanyagában a késő római korban a kerámia többségét teszik ki.

99 Valószínűleg ugyanez a tendencia érvényesül a barbaricumi keramikában. A korsók számának megnövekedése és a formák változatosabbá válása a 4-5. századra jellemző. Az edény fej melletti elhelyezése a szarmata női sírokban kivételesnek számít,

100 a késő római provinciális lakosság körében sem jellemző,

101 a hun kori temetkezéseknél azonban általános szokássá vált. A Keszthely-téglagyári fiú feje mögé, a 93 PÁRDUCZ 1963. 52, 52. A DK-ÉNy-i tájolás csak a 133. és a 138. sír esetében helytálló; a 122. sírnál valószínűleg elírás, mivel a sírleírás szerint a koponya DNy-i irányban feküdt. 94 Tomka Péter az árpási ENy-DK-i irányú sírhoz kapcsolódva áttekintette a hun kori tájolás változatait. Megállapította, hogy a kitüntetett É-D-i irány mellett gyakorisági sorrendben az ÉK-DNy, ÉNy-DK, a Ny-K és a K-Ny-i irány fordul elő. TOMKA 2001. 179, 3. j. A felsorolást éppen a DK-ÉNy-i változatnál kell kiigazítani; ilyen irány példájaként Tomka a SzobKálvária dűlői 1-2. sírokat említi, holott Kovrig Ilona DNy-ÉK-i tájolási adatot közölt. KOVRIG 1959. 209. A pokrovski 36/2 kurgán torzított koponyájú férfi hallottját É-D-i tájolásban temették el. ZASETSKAYA 1994.198-199. 95 BAKAY 1978.149. 96 PÁRDUCZ-KOREK 1948. 291-296 adatai szerint Tápé-Malajdok „A" temetőben 23 sír tájolása DK-ÉNy; D-É-i 17 sír, DNy-ÉKi 3 sír. 10 sír esetében a tájolási adat hiányzik. 97 KOVRIG 1963.10-11, Abb. 3,193-194. 98 LOVÁSZ 2005. 50. 99 LÁNYI 1972. 69-79,176-177, Abb. 37^2. 100 KULCSÁR 1998. 66-69. 101 LÁNYI 1972. 96-99, Abb. 14-15. A koponya környékén egy-egy esetben került elő edény (Keszthely-Dobogó, Bogád, Kisárpás), több ilyen, rendhagyó eset fordult elő a Kő-i, ságvári, táci, tokodi temetőben; általános szokás a római korban a lábaknál elhelyezett edénymelléklet volt. birkahús melléklettel együtt, vörös festésű római korsót helyeztek, a lábhoz egy rossz kiégetésű edény darabját.

102 A lébényi spáthás harcosnál a koponya jobb oldala mellől került elő az agyag korsóüveg pohár együttes.

103 A regöly-pénzesdombi aranyékszeres női sír madárfejes agyag korsója és üvegpohara szintén a koponya jobb oldalánál feküdt.

104 A lengyeltóti gyógyszertárnál előkerült ÉNY-DK-i tájolású kardos, lószerszámos férfisír besimított korsóját a koponyától nyugatra, a sírfenéktől 20 cm-rel magasabban találták.

105 Az edénymelléklet a csornai diadémás női sírnál is a koponya mögött volt.

106 Az árpás-szérüskerti fiatal férfi sírjában a halott fejét körberakták edényekkel: a füles korsó a fej bal oldalán, a zöld üvegpohár és a kis agyagpohár a fej jobb oldalán volt.

107 A szobi 2. sír kézzelformált edénye a felsőtest jobb oldala mellett, a sír oldalába bevájt fülkében állt.

108 Az edény fülkébe helyezésének szokását a mezőkövesd-mocsolyási sír esetében Lovász Emese is megfigyelte.

109 A hun kor után megnyitott alföldi gepida temetőkben általános gyakorlattá vált, hogy az ital-mellékletet tartalmazó edényt a fej mellé állították.

110 Összegezve az edénymelléklet helyéről eddig elmondottakat, a 4. század végétől az 5. század közepéig keltezhető magányos temetkezések jellemző szokása, hogy az edényt a fej környékére helyezték. A Zalavár utcai sírban az edény oldalára dőlve került elő, ami koporsós temetkezésre utalhat,

111 bár a száraz homokos talajban koporsónyomot nem sikerült megfigyelni. 102 SCHMAUDER 2002. II, 34-35, Abb. 7. 103 SCHMAUDER 2002. II, 35-36, Abb. 9. 104 SCHMAUDER 2002. II, 58, Abb. 15. 105 SCHMAUDER 2002. II, 38. 106 KOVRIG 1985.107-108; BÓNA 1993. 247. 107 TOMKA 2001. 162-163, 3. kép. 108 KOVRIG 1959. 209-210, Fig. 2. A hun kori edénymellékletek elhelyezése azonban korántsem egységes. Úgy látszik, hogy a nagyobb sírszámú temetők népe a római-szarmata kori szokást, azaz az edénymelléklet lábhoz tételének gyakorlatát inkább őrizte, mint a magányos sírok eltemetői. Csongrád-Kenderföldek temetőjének 25 agyag- ill. üvegedényes sírja közül csak két esetben került elő a koponyánál az edény, inkább a medencében, a „kéznél", de leggyakrabban a „lábaknál" vagy a „saroknál", vö. PÁRDUCZ 1959. 310-318. TápéMalajdok „A" temető 14 edényét (az előkerülési hely 8 esetben ismert) a halott lábához, a lábfejek közé vagy a bokák magasságában helyezték el. PÁRDUCZ-KOREK 1948. 291-296. A tiszadobi temetőben kivételes a kissé zsugorított helyzetű 10. sír, melynél a kézzel formált edényt a koponya fölé, a többi temetkezésnél az edényeket a lábak mellé állították. ISTVÁNOVITS 1991. 38; ISTVÁNOVITS 1993. 98. 109 LOVÁSZ 2005. 52, Abb. 3. m Pl. Hódmezővásárhely-Kishomok: NAGY 2002. 94-95; Szőreg: NAGY 2005a. 143-145, Abb. 9. 111 Hasonlóan az árpási sír feldőlt edényeihez: TOMKA 2001.166. 104