Budapest Régiségei 39. (2005)

T. Láng Orsolya - Grynaeus András: Fa építőanyagok Aquincumban : régészeti és dendrokronológiai eredmények = Wooden constructing material in Aquincum : archaeological and dendrochronological results 89-109

T. LÁNG ORSOLYA - GRYNAEUS ANDRÁS nálhatták.

39 A fenyőfélék használata kapcsán talán érdemes kitérni arra is, hogy - bár a hordódongák nem képezték tanulmányunk tárgyát - a kutatások során az is kiderült, hogy azok a hordók, amelyeket az ásatások során másodlagosan felhasználva találtak meg a feltárók, nem pannóniai eredetűek.

40 A dongák anyagául szolgáló fenyők a Duna felső folyása mentén, valószínűleg a Fekete-erdőben éltek. így a dendrokronológia segítségével elvégzett keltezésük időrendi támpontokat adhatnak a kutatóknak, de a települések környezetének megismeréséhez nem nyerhetünk belőlük adatokat. Viszont a kereskedelmi kapcsolatok elemzéséhez új (abb) szempontokat nyújtanak. Aquincum katonai és civil településrészeiről egyaránt kerültek elő keltezhető fa építőanyagok. A felsorolt lelőhelyek: a canabae déli része, a Helytartói palotának otthont adó Hajógyári-sziget déli és északi részei, a polgárváros és a canabae közötti terület, illetve a polgárvárostól északra fekvő forráskörzet régészeti alapokon történt keltezését alátámasztani látszanak a dendrokronológiai adatsorokból nyert abszolút dátumok. 39 PLINIUS XVI, 81, 224. Ilyen megoldással találkozunk pl. Aachenben, vagy Dyfednél (Britannia), ahol a facsöveket agyaggal tapasztották ki, illetve végüket vas gallérral látták el: WIKANDER 2000. 62. Ld. ehhez még: FORBES 1995. 150. Említi még: HODGE 1992.112 . J. André szerint azonban a fenyő, mint görcsökkel teli fafajta alakalmatlan a vízvezetésre: ld. u.ott, 419, 40.1ábj. PETŐ 2003. 87. ül. VADAY 2003. 44. 96