Budapest Régiségei 39. (2005)
Korom Anita: Adatok a barbotindíszes meredek falú tálak kérdéséhez a káposztásmegyeri császárkori telep kapcsán = Angaben zur Frage der steilwandigen Schüsseln mit Barbitinverzierung in Verbindung mit der kaiserzeitlichen Siedlung von Káposztásmegyer 71-88
ADATOK A BARBOTINDÍSZES MEREDEK FALÚ TÁLAK KÉRDÉSÉHEZ ai árun), de a pannóniai leletanyag tanúsága alapján helyi mesterek is készítették az 1-3. században. 34 A már szinte mázszerű vékony bevonat elkészítése valószínűleg az ólommázhoz hasonlóan nagyfokú tapasztaltságot igényelhetett. A meredek falú, hengeres testű edénytípus nem mondható túl gyakorinak a római kerámiaformák között, de nem is teljesen idegen a provinciális anyagban. Peremkiképzésük, meredek faluk, kezdetleges talpgyűrűjük formailag párhuzamba hozható a Drag. 22-es, 1. századi, Claudius kori terra sigillatával is (9. kép 3J. 35 Eddigi ismereteink szerint Pannóniában ez a típus csak szórványosan fordul elő, de Emonából, Parentiumból ismerünk hasonló formákat. 36 A kronológiai különbségek ellenére fontos a sigillata forma esetleges ismertének felvetése, mivel a szarvasi edényen látható applikált rozetta dísz valószínűleg sigillatákra vezethető vissza, továbbá a formai jegyek, különösen az edény alsó harmadában feltűnő hornyolat is erős hasonlóságot mutat a Drag. 22-es formával. A meredek falú római kerámiák körét tovább vizsgálva egy esetben találtam, a Bécsi úti 126-128 sz. telken feltárt 4-es számú kemence leletei között egy hasonló, kissé meredek falú, enyhén kihajló peremű, piros festésű poharat. 37 Felmerülhet a forma eredetének vizsgálatakor a fémedények kérdése is, hiszen a káposztásmegyeri tál fémes fényű bevonatával erősen emlékeztet erre az edénycsoportra. Azonban teljesen meggyőző formai párhuzama nincsen, laposabb, szélesebb bronz tálakat használtak, de a mélyebb, kisebb űrtartalmú, meredek falú típus hiányzik a fémedények köréből. Távolabbi párhuzamként ide sorolhatjuk a bronz tintatartókat, melyek azonban csak a cilindrikus testük miatt említhetők, mert mind magasságban, mind átmérőben távol állnak edényeinktől. 38 A talpgyűrűs kiképzéstől eltekintve alaki hasonlóság fedezhető fel a 2. sz. első felére keltezett un. festékes tégelyek egy csoportjával is (9. kép l-2). x Jól látható tehát, hogy külön mind a meredek falú kerámiaforma, mind a díszítés ismert a provinciális fazekasok körében, de együttes alkalmazásuk példa nélküli. Felmerülhet, hogy esetleg valamilyen formautánzatnak kell tartani az edényeket. Nagyon 34 SZŐNYI 1974. 25. 35 OSWALD-PRYCE 1920. 189-190. Pl. L.2., 10. 36 ZABEHUCKY 1988. 230., Abb. 19. 82., 85. 37 PARRAGI 1971. 68., 23. kép.l. 18 2-3. századra keltezhető bronz tintatartó került elő Óbuda, Testvér hegyről egy gyereksírból. M.: 5, Szá.: 3,5 cm (ZsiDl 1995. 55., 69. kép). 39 Ilyen tégelyeket tártak fel Aquincumban, az ún. festőlakásban (NAGY 1958.153.12. kép 1-5) és Nida-Heddernheimben (BACHMANN-CZYSZ 1977. 91-95., Abb 5., 7). hasonlítanak mind formában, mind díszítésben a Saalburgban 1897-ben előkerült, 135-260 közé keltezhető kútból származó faedények egyikére, a gabonamérőként használt háncsedényre. 40 (9. kép 4-5) A falemezből készített hengerszerűen kiképzett testet, két párhuzamosan futó, függőlegesen elhelyezett nittszegekkel erősítették össze, ez pedig visszatérő motívumként megtalálható meredek táljaink díszítésében. Egyediségük és kidolgozásuk alapján díszedények közé sorolhatnánk őket, de a kopottságuk inkább a mindennapos használatot feltételezi. Hoszszú használatra utal a szarvasi darabon a levált barbotincseppek nyoma is, ami összefüggésben van a készítés technikájával. A díszítést folyékony pépes anyagból kanál vagy pipetta segítségével helyezték az edényre, így a stabilabb rögzítés hiánya miatt ezek a fogás során könnyen letörhettek. 41 Ha a funkciójukat vizsgáljuk feltételezhető, hogy súlyuk miatt nem ivóedényként használhattak őket, hiszen ha a legnagyobb tál űrtartalmát kiszámoljuk kiderül, hogy az angyalföldi darab több mint egy liter folyadék befogadására volt alkalmas. 42 Ha követjük azt az elgondolást, hogy a díszítéseknek nemcsak a látvány lehetett a kizárólagos céljuk, hanem igen sokszor praktikus okuk is volt, 43 felmerülhet, hogy a barbotinok esetleg csúszásgátlóként kerülhettek az edény felszínére. Ha jobban meggondoljuk fül hiányában egy ilyen meredek falú nagy átmérőjű tálat üresen is nehéz felemelni. Nem lehet továbbá az sem véletlen, hogy fenékméretük megegyezik a szájátmérővel. Mivel testük majdnem szabályos henger, a belső űrtartalmuk könnyen felbecsülhető, így az is feltételezhető, hogy esetleg mérőedényként is használhatták. Másrészt a nagy fenékátmérő stabilitást biztosított az edényeknek, így alkalmassá tette folyékony állagú termékek befogadására, esetleg hosszabb idejű tárolására is. Párhuzamként a római korban használt bronz tintatartókat és a festékes tégelyeket említeném, melyek szintén hengeres alakúak. 44 A lelőhelyeket térképre vetítve jól látható, hogy négy Budapest területén, a többi pedig a Barbari40 BAATZ 1998. 66-67., 69. Abb 2. 3. 5. Ugyanilyen császárkori háncsedény került elő még Oberadenben és Vindonissában (BAATZ 1998. 66., 67. Abb. 3.). 41 GABLER 1964. 7-8. 42 Az angyalföldi tál űrtartalma megközelítőleg 1130 cm 3 , a szarvasi edényé 1067 cm 3 , az abonyié 1069 cm 3 , a káposztásmegyerié 824 cm 3 és a Bécsi útié 664 cm 3 . 43 Ilyen például a Faltenbechereken megjelenő homokbeszórásos díszítés, mellyel megnövelték az edény felületét, ezáltal a benne lévő folyadék gyorsabban hűlt le (GABLER-HORVÁTH 1996.153.). 44 NAGY 1958.152-153. 75
