Budapest Régiségei 39. (2005)

Zsidi Paula: Uralkodó képmása egy aquincumi téglatöredéken = Imperial portrait on a brick fragment in Aquincum 187-204

URALKODÓ KÉPMÁSA EGY AQUINCUMI TÉGLATÖREDÉKEN megépítését említi, a 4. század második felében, A bazilika építésének időpontja a régészeti megfigyelések és a leletek hiányában jelenleg azonban nem rekonstruálható.

70 Ugyanakkor a pannóniai és az aquincumi kereszténység történetére vonatkozó újabb kutatások a keresztény közösségek megjelenését már korábbi időszakban feltételezik, s megerősödését már a constantinusi időszakkal hozzák összefüggésbe.

71 Új leletünk fényében tehát nem zárhatjuk ki, hogy a Symphorus mithraeum kultikus berendezésének összetörése és ezzel egyidejűleg a kultusz gyakorlásának megszűnése már a 4. század közepe körül megtörtént,

72 amikor a szentély közelében álló épületben egy, a keresztényeket pártoló császárt tisztelő közösség élt. Az azonban, hogy ez a közösség tartott-e itt - immár hivatalosan is engedélyezett - összejöveteleket, egyelőre kérdés marad. 70 A kettős bazilika alaprajzát publikáló Nagy Lajos leírja, hogy az épületből származó leletek nem maradtak meg, s a datálásról is csak annyit enged meg, hogy ez a bazilikatípus a 4. század elején terjedt el: NAGY 1940. 253. A darálással kapcsolatos kételyeit hangsúlyozza GÁSPÁR 2002. 20-21. 71 TÓTH 1994. 244-245.; PÓCZY 2000. 9-10; GÁSPÁR 2002. 33. Sajnos a 2001-ben, a korábbi kutatási felületen végzett hitelesítő feltárások (ZSIDI 2002b. 38^48.) éppen a késői rétegek tekintetében nem hozhattak látványos eredményeket. Azonban a visszatöltött földből származó leletanyag, valamint a régi feltárás leleteinek újraértékelése (legutóbb a szentélyből származó bronztárgyak egy részének újraértékelése történt meg PÓCZY 1991. 45-56.), kiegészítve a Nagy Tibor hagyatékban fellelhető eddig ismeretlen adatokkal, több támpontot nyújthatnak a polgárváros 4. századi vallási és társadalmi viszonyaira. 193