Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

SZKÍTA KORI TÜKRÖK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN dányon (8. kép 4b).

m Ez a Párducz-féle II. d típus, és a Kuznecova II. osztály 2. tagozat 1. csoport 1. típusa. Itt a nyél törzsének felső része ovális lemezzel kapcsolódik a koronghoz. A törzsön hosszirányban három-négy borda fut végig, a végén ragadozó, a korong kerek, lapos és peremmel rendelkezik. A kárpát-medencei tükrök keleti megfelelői az olbiai (8. kép 2b,c,d),

m a Krimgireevskaja stanicáról (8. kép 3a)/

13 a Preobrazenskij községből (8. kép 4a)

m és Bis-Oba-ból (8. kép 2a),

m Orskból (8. kép 5c)

m és az Annovka 26. sz. kurgánból származó példányok (8. kép 5b).

w Skudnova ide sorolja továbbá a Berezan' (Ltsz.: 12813és hiam 1235)™Smela,

119 Pjatigorsk (9. kép 5a),

m és a Taman' (Ltsz.: 155)

121 területről származó darabokat.

122 Az 01.16825-ös leltári számot viselő olbiai tükrön a hátlapon bevésett rajz látható, amelyen egy hosszúfarkú, hasított körmű lábakon álló, hegyes fülű, megnyúlt pofájú állatalakot ábrázoltak, körülötte bekarcolt vonalakkal díszítve (8. kép 2c)?

23 Talán ugyanez a macska-féle ragadozó stilizált ábrázolása. N. Bondar ezen tükröket a Kr. e. 6-5. századra,

124 míg Kuznecova a Kr. e. 6. századra datálja.

125 A nyeles tükrökön a macska-féle ragadozó mellett gyakori a napszrmbólumot jelképező szarvasábrázolás a szkíta művészetben, amely valószínűleg helyi gyökerű.

126 Magyarország területéről a mellpáncélzat díszeként azonosított

127 tápiószentmártoni elektron128 és zöldhalompusztai aranylemez

129 szarvasán asszír-babiloni-görög hatás ismerhető fel,

130 de a legjobb párhuzamok a sztyeppe vidéki fejedelmi kurgánokból kerülnek elő. Ilyen a Kr. e. 7-6. század fordulójára tehető kostromskajai aranyszarvas, melynek agancsa két irányba csavarodik, lábait maga alá húzza. Az ábrázolás egyszerre realisztikus és stilizált, a testéhez képest ugyanis a túlságosan 111 SKUDNOVA 1962.12. 6. kép m SKUDNOVA 1962. 12. m BONDAR 1955.74. 11a kép 114 BONDAR 1955.72. 115 BONDAR 1955.74.11b kép 116 SMIRNOV 1964. 302. 10/la kép 117 KAPOSINA 1956. 249.; ONAJKO 1966. XIX. t. 1. 118 SKUDNOVA 1962. 8., 10. 119 BOBRINSKIJ 1901. XI. t. 3; MINNS 1913.178. 73. kép 120 BONDAR 1955. 71-72., 74. 11a kép m SKUDNOVA 1962. 10. 122 SKUDNOVA 1962. 12. m SKUDNOVA 1962. 10-11., 3-4. kép 124 BONDAR 1955. 74. 125 KUZNECOVA 1987. 3940. 126 VÉKONY 2001. 406. m VÉKONY 2001. 407. m FETTICH 1928. 129 FETTICH 1927. m VÉKONY 2001. 406-407. is hosszú, elnyúló agancs díszítőelemként túllép a valóság határán. Hasonló a kelermesi és a Kul obai szarvas, mindkettő a Kr. e. 7-6. századi szkíta archaikus korszakból származik. A vadász elől menekülő szarvas ábrázolása, amely megmutatja az új hazába vezető utat, gyakran szerepel az eurázsiai népek legendájában, igen fontosnak érezték ábrázolásukat a művészetben. Bemutatásuknál fontos megjegyezni, hogy nem leroskadó, hanem felkelő vagy repülő tartásban jelenítették meg az állatot,

131 ezzel is utalva a nap, a világ felső régiója felé való tartozására. A macska-féle ragadozó és a szarvas ábrázolás szarvast űző ragadozó képzetét keltik.

132 A korong és a nyél találkozásánál a fekvő szarvasalak, a nyélvégződésnél az álló macska-féle ragadozó látható. A nyélen hosszirányban általában három vagy négy borda fut végig, a korong kerek, egyenes profilú, és majdnem minden esetben peremmel keretezett. Ez a Párducz-féle II. c típus, vagyis a Kuznecova-féle II. osztály 2. tagozat 1. csoport 2. típusa. Ide tartozik a Kárpát-medencéből a pókafalvi (9. kép 4e), a Muhi-kocsmadombi (9. kép 4c), egy ismeretlen lelőhelyű (9. kép 4a) és az oláhzsákodi (9. kép 4d) tükör. Ez utóbbi eltér a többitől gyengébb minőségű kidolgozásában. Skudnova ide sorolja az Olbia (9. kép 5b),™ Taman' (9. kép 5c),

m ül. Nal'cik területéről és két ismeretlen lelőhelyről származó darabot (9. kép 3a; Ltsz.: 1347).

135 A nal'ciki (9. kép 3b) és a 9. kép 3a darab kivételnek számít, hiszen a nyélvégződés mindkettőnél oroszlánt ábrázol, ráadásul a nal'ciki nyél korong felé eső részét jól láthatóan vadkannal díszítették. Ez utóbbinak méltó párja a bostoni Szépművészeti Múzeum szkíta kori tükre,

136 amellyel feltételezhetően egy műhelyben készült. A kárpát-medencei darabok további analógiája a pjatigorski (9. kép 5a),

m a krasnodari (9. kép 5d)

m és a bratysevo-i IV számú sírból előkerült példány (9. kép 2a).

m Hasonló, a Kuznecova-féle II. osztály 2. tagozat 5. csoport 3. típusa, ahol a nyél felső részén szintén szarvasalak, a nyéltörzsön pedig macska-féle ragadozó látható. A nyéltörzs díszítetlen és lapos, a korong kerek, profilja egyenes, perem nélküli. Ilyen például a Zurovka 447. kurgánból származó tükör (9. kép 2c).

m 131 VÉKONY 2001. 409. 132 LESZIH 1939. 78. m SKUDNOVA 1962.13. 7. kép 134 FARMAKOVSKIJ 1914. XIV t. 2; BONDAR 1955. 71. 7a kép 135 SKUDNOVA 1962.15. Az első a leningrádi Ermitázsban, a második a berlini Ókori Múzeumban található. 136 HOFFMANN 1965. 65-69. XX. 1.1-2. kép 137 BONDAR 1955. 71. 7a kép 138 MASLOV 2002. 154. 139 REICHL 1936. V t. 2. 140 IL'INSKAJA 1973. 4-5. 1/7. kép 17