Budapest Régiségei 39. (2005)

Németi Margit: Az aquincumi Thermae Maiores funkcióváltásához a 4. században = Zur Funktion der Thermae Maiores von Aquincum im 4. Jahrhundert 137-150

AZ AQUINCUMI THERMAE MAIORES FUNKCIÓVÁLTÁSÁHOZ A 4. SZÁZADBAN nem volt lehetséges, mindössze a porticus részleteit figyelték meg.

27 A kaput dél felől egy olyan támpilléres fal határolja,

28 amely a mellette lévő téglalap alakú helyiséggel együtt a korábbi 24. sz. hidegvizes medence fölé nyúlik, ezzel egyértelműen a fürdő utáni periódushoz sorolható. Ez a fal határolja a már említett (2, kép 31. sz.) késői folyosót is nyugat felől.

29 Ebbe az L alakú fal által közrefogott felületbe „ültették be" azt a nagyméretű medencét, amely az épület kertjét díszítette. (2. kép 28. sz.) A THERMAE MAIORES ÁTÉPÍTÉSÉNEK IDEJE Az így kialakított épület átépítésének időpontját és annak pontos fázisait a teljes leletanyag vizsgálata nélkül nehéz lenne meghatározni. Az előkerült érmek túlnyomó többsége az I. Constantinus és I. Valentinianus uralkodása közötti időszakból származik.

30 A Valentinianus kori téglabélyegek az időszakban végzett építkezésekre ill. renoválásokra engednek következtetni. Az átépített thermae maiores helyiségeiben a padlóburkolatok többszöri javítgatása a helyiségek hosszú használati idejét bizonyítják.

31 Az épületet végül is tűzvész pusztította el; a terminus post quem a téglabélyegek alapján Valentinianus uralkodásának ideje.

32 A legkésőbbi előkerült érem I. Theodosius idejéből való.

33 Az ásatási megfigyelések és leletek alapján a fürdő új hasznosítást célzó átépítése tehát I. Constantinus alatt történhetett, de a továbbiakban is sor került építkezésekre, renoválásra, még Valentinianus uralkodásának ideje alatt is. Az egész épület - vagy legalább is egyes részei - pusztulása Valentinianus uralkodása végére, vagy inkább az azt követő időszakra tehető. A KÉSŐ ANTIK PALOTA A thermae maioresből így kialakított épület túlzás nélkül késő antik palotának minősíthető (5a. és 5b. kép). A nagy termek sorozata, a folyosók - amelyeken a személyzet forgalma és a helyiségek fűtése a lakók zavarása nélkül megtörténhetett - az önálló nyugati fürdőszárny, a porticusszal körülvett kert, benne a nagy vízmedencével, együttesen egy monumentális építményt képeztek. 27 Ld. 3. jegyzet. 28 KÁBA 1991. 23, a 28. sz medence leírásánál. 29 KÁBA 1991 25, a 31. sz. helyiség leírásánál. 30 KÁBA 1991. 59 sk. 1. század: 3 érem, 2. század (Traianus): 2 érem, 3. század: 11 érem, ebből 8 db. 268 utáni, 4. század: 35 érem, ebből Constantinus-dinasztia 22 db, Valentinianus-dinasztia 11 db. A legkésőbbi érem: I. Theodosius. 31 KÁBA 1991. 30, pl. a 11, 24, 25, 29, 33, 35. sz. helyiségek 32 KÁBA 1991. 24., 61. 33 Ld. fent a 28 j. és KÁBA 1991. 60. Fontos része volt az épületnek az egykori hatalmas palaestra (1. kép 2. sz.), amely különféle reprezentációs célokra (ünnepségek, gyűlések, küldöttségek fogadása stb.) éppen olyan alkalmas volt, mint a mozaikpadlóval díszített apszisos terem a kisebb fogadásokra.

34 (2. kép 35. sz.) A thermae maiores, mint a legiotábor legnagyobb épülete, a maga 120 xl40 m alapterületével kínálta magát ezekre a célokra. Méretei azt az alapterületet is meghaladták, amely a legiotábor praetorium^ számára rendelkezésre állhatott. Méretéből és alaprajzi beosztásából következőleg az átépített thermae maiores mindenképpen a legioparancsnoknál magasabb rangú személy ill. hivatal, vagyis a legmagasabb állami reprezentáció céljára szolgáló palota lehetett. E palota létrejötte minden bizonnyal a késő római erőd építésének a következménye. A szarmatákkal vívott háborúk I. Constantinus császár alatt új legiotábor felépítését tették szükségessé valamint a már korábban átalakított közigazgatási szervezet igényeinek megfelelő átépítéseket, ill. új topográfiai rend kialakítását. A Diocletianus uralkodása alatt létrehozott Valeria provinciát egy praeses és egy dux igazgatta. Noha a székhelyükről a rendelkezésre álló források hiányossága miatt megoszlanak a vélemények, annyi mindenképpen feltételezhető, hogy legalább a dux székhelye továbbra is a korábbi helytartói székhely vagyis Aquincum maradt.

35 TOPOGRÁFIAI ÚJJÁRENDEZÉS A 4. SZÁZADBAN - A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEK FUNKCIÓVÁLTÁSA A Hajógyár szigeti helytartói palotát már a 3. század utolsó harmadában feladták, de a budai oldalon vele szemben fekvő katonavárosi Duna-parti területet még tovább használhatták a korábbi közigazgatási funkciójának megfelelően akár az új késő római erőd megépítéséig

36 (14, 15, 16. kép). Ezt követően, a 4. században megépült Duna-parti későrómai erőd magába foglalta ezt a területet, amely így régi szerepét már nem tölthette be. Az új későrómai legiotábor, amely a civil lakosság egy részének is menedéket nyújtott, túl szűk volt ahhoz, hogy védett helyet biztosítson egy ilyen méretű palota és további reprezentációs épületek számára. A 34 A magán- és középület megkülönböztetéséhez Id. ELLIS 1985 alaprajzi elemzését. 35 Pannónia provincia átszervezésének problematikájához ld.: FITZ 1993-1994. 1180 sk., 1184,1185. Feltételezhető, hogy a dux székhelye továbbra is Aquincum maradt, a praeses székhelyéül Diocletianus uralkodása alatt Aquincumon és Sopianaen kívül FITZ 1993-1994. 1181 szerint Gorsium is szóbajöhet, ez utóbbi két hely mellett reprezentatív építkezéseik és pénzforgalmuk szól, de közvetlen epigráfiai vagy egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre erre vonatkozóan. 36 NÉMETH In: FORSCHUNGEN 2003. 61 sk., 91. 139