Budapest Régiségei 39. (2005)

Gyulai Ferenc - Kállay Miklós: Római kori bormaradvány egy Aquincum területén talált 2. századi hamvasztásos sír korsójában = Remain of Roman-time wine in a jug found in cremation burial from the 2nd century 125-128

GYULAI FERENC - KÁLLAY MIKLÓS A lúgos oldatból vanillines színreakció alapján polimerizálható polifenolokat - katechineket és leukoantocianinokat - sikerült detektálni. A rendelkezésünkre álló kalibráció a kis mintamennyiségek miatt a mennyiségi kiértékelést nem tette lehetővé. Ezekből az értékekből messzemenő következtetéseket amúgy sem lehetett volna levonni, hiszen a hőhatásból eredő bomlások a komponensek egymáshoz való arányát általunk nem követhető módon befolyásolhatták. Alapvetően fontos azonban, hogy a polifenol-vegyületek a mintákból egyértelműen kimutathatók voltak. 2.2.4. Fehérje-vizsgálatok A lúgos oldatból az ismert biuret-színreakció alapján fehérjék jelenléte mutatható ki a mintákból. 3. EREDMÉNYEK A mintákon elvégzett forró vizes és sósavas oldások borkőre (KH-tartarát, borkősav sth, ill. egyéb szerves komponensekre) engednek következtetni. A borkősav-mérési adatokból megállapítható, hogy a mintákban a borkősav ill. annak sói találhatók. A minőségi összetételt tekintve a szőlőben és a borban megtalálható fémek fordulnak elő. Ami ezek közül lényeges: a fő sóképzők - a K

+ és a Ca

2+ jelen vannak. A borra jellemző polifenolok és fehérjék kimutatására ill. mennyiségi meghatározására szolgáló módszerekkel kvalitative sikerült a mintákból azokat egyértelműen kimutatni. 4. KÖVETKEZTETÉS Az elvégzett analitikai vizsgálatok a 2. századból származó korsóból származó három mintában a bor szárazanyagára jellemző összetételt mutattak ki, különös tekintettel a borkősavra, amely csak a szőlőre ill. a borra jellemző. A mért értékek egymáshoz képest lényeges különbséget nem mutattak. A jelenlevő polifenolok és fehérjék, továbbá az előforduló fémionok (kálium, nátrium, kalcium és magnézium) is ezt támasztják alá. A szokásosnál magasabb kalcium érték az edény anyagából származhat. A fenti adatok alapján, a régészeti megfontolásokat is figyelembe véve kijelenthető, hogy a korsóban bormaradvány lehet, különös tekintettel arra, hogy a mintákban jelenlévő borkősav ill. sói csak a szőlőre jellemzőek, egyéb gyümölcsök gyakorlatilag nem tartalmazzák. A leletanyag páratlan jelentőségű, hiszen a Kárpát-medencéből eddig mindössze három italmaradványról van tudomásunk: Fehérvárcsurgó-Eresztvényi erdő egyik Hallstatt C korú fejedelmi sír ugyancsak általunk elemzett bormaradványáról, Intercisa lelőhelyen az egyik lepecsételt üvegben talált vízzel kevert olajjal azonosított italmaradványról,

1 és Szekszárdról egy állítólagos római kori borleletről.

2 IRODALOMJEGYZÉK GYULAI-KÁLLAY 2002 SÁGI-FÜZES 1966 GYULAI Ferenc - KÁLLAY Miklós: Italmaradványok a Kárpát-medencében. In: Borok és korok. Benyák Z., Benyák E (eds.). Bp., 2002. p. 113-114. SÁGI Károly - FÜZES Miklós: A régészeti-növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése (The fundamentals of archaeobotany and some methodological problems). Múzeumi Módszertani Füzetek 5. (1966), 71 p. 1 Füzes szíves szóbeli közlése. 2 SÁGI-FÜZES 1966. 126