Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Gerelyes Ibolya: Kínai szeladon kerámia a budavári palota leletanyagában 79-91

KÍNAI SZELADON KERÁMIA A BUDAVÁRI PALOTA LELETANYAGÁBAN (Usz: 51.581c); (7. kép 1.) A fentiekkel megegyező, nagyméretű, vastag, bordázott falú tál faltöredékei. Sötétszürke színű keménycserép, amelyet kívül-belül zöld színű, erősen repedezett szeladon máz fed. 3. Talptöredékek (kódjel: 460-/3.4h réteg); (6. kép 2.) Tál talpgyűrűjének töredéke az edény falának indításával. Szürke, anyagában kavicsot is tartalmazó kőcserép, kívül-belül zöld színű, fényes, repedezett mázzal. A máz-hiányos részeken vörösre égett. A tál öblében vékony, sötétebb zöld csík fut körbe. (kódjel:867-909/4); (6. kép 3.) A fentiektől eltérő típusba tartozó tál perem és talp töredéke. Anyaga szürke színű, kavicsot is tartalmazó kőcserép. Máza egyenletes, fényes, alig repedezett. Pereme sima, kissé kihajló. ÖSSZEGZÉS A tanulmány bevezetőjében már utaltunk rá, hogy egyes kutatók véleménye szerint valószínűsíthető, hogy mind az izniki fajanszok, mind pedig a kínai porcelán áru korai típusai már a hódoltságot megelőzően eljutottak magyar területre.

23 Jelen ismereteink alapján nem tartjuk kizártnak, hogy ez a tétel a szeladon kerámiára is vonatkoztatható. A fent leírt budai együttesekben a szeladon darabok 16. század végi rétegben kerültek elő, ám a réteg anyaga mindkét esetben 15. század végére keltezett darabokkal keveredett. E tény indokolja, hogy az 1541 előtti idekerülés lehetőségét felvessük. A hosszan továbbélő technikai és formai sajátosságok nehezítik az előkerült darabok pontos keltezését, így a budai edényekét is. Vonatkozásukban a Ming kor, mint tágabb időhatár, biztosan elfogadható, ezen belül, alsó határként a 15. század első felét jelölhetjük meg. A fent ismertetett kiöntőcsöves korsó nyilvánvalóan exportra készült, a muszlim vallású lakosság igényeit kielégíteni hivatott ibrik-forma. Díszítménye a 15. századra jellemző, a kék-fehér porcelán tálak motívum-kincsével azonos. A rekonstruált tányérka kissé elnagyolt, bekarcolt díszítése késői műhelyre, a 15. század vége utáni időszakra utal, éppen úgy, mint az összes többi tál-töredéken megfigyelt repedezett máz. A megvizsgált töredékek anyaga minden esetben jól kiégetett, szürkeszínű keménycserép, melyet a repedezettség ellenére fényes, egyenletes zöld színű máz fed. Ez kizárja, hogy a budai darabokat perzsa, vagy török területen készült szeladon-utánzatnak tartsuk.

24 23 Vö.3.7. jegyzet 24 A tanulmány az OTKA T037428 sz. pályázatának támogatásával készült. A fotókat Tihanyi Bence, a grafikai táblákat Kuczogi Zsuzsanna készítette. 83