Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Gerelyes Ibolya: Kínai szeladon kerámia a budavári palota leletanyagában 79-91

KÍNAI SZELADON KERÁMIA A BUDAVÁRI PALOTA LELETANYAGÁBAN gyűjtemények.

10 Az iszlám világában e kerámia típus iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést a hozzáfűződő hagyománnyal szokták indokolni, amely szerint méreggel érintkezve színét változtatja, vagy eltörik.

11 Egyiptomot a 12. század közepétől elárasztotta a szeladon kerámia, amelyet már az Ajjúbida kortól (1171-1250) másoltak az egyiptomi fazekasok. A behozatal folyamatos volt a Mameluk korban (1250-1517) is, 1400-ig bizonyosan.

12 Elsősorban Yüan kori, bekarcolt, vagy relief-motívumokkal - halakkal, krizanténummal, hegyes végű levelekkel - díszített, illetve teljesen díszítetlen felületű darabok kerültek elő a Kairó melletti Fusztát ásatásain, hatalmas mennyiségű, korabeli egyiptomi utánzattal együtt.

13 Egyiptomhoz hasonlóan, perzsa területre is nagy mennyiségben importáltak kínai szeladont. Arthur Lane a 14. századot jelölte meg, mint az import, illetve az imitációk gyártásának legfontosabb időszakát. Kutatásai alapján jelentős különbségeket figyelt meg az ekkor, illetve a későbbi időszakban; a 16-17. század folyamán készült perzsa utánzatok között. Véleménye szerint a 16. századi másolatok közelítik meg leginkább az eredeti mintát.

14 A fentiekben említett nagy gyűjtemények közül az egyik legjelentősebb az isztambuli Topkapi Szeráj gyűjteménye a maga 10000 darabos kínai porcelán kollekciójával, amelyben mintegy 1000 darab Yüan és Ming kori szeladont tartanak számon.

15 A korai darabok nagy mennyiségét az oszmánok két nagy zsákmányával, az 1514-es csaldiráni, illetve a Mamelukok felett aratott 1517-es győzelemmel; a tebrízi, illetve a kairói gyűjtemények megszerzésével szokták magyarázni.

16 A török forrásokban „mertebaní" néven emlegetett szeladon azonban már korábban eljutott Törökországba, hiszen az első szeladon imitáció II. Bajezid korából (14811512) ismert. Ez utóbbi kérdés, a török területen készült szeladon másolatok problematikája ma még kevéssé kutatott téma, abban azonban egyetért a kutatás, hogy a jelenleg Szafavíd, vagy Mameluk szeladonként nyilvántartott edények egy része 10 CARSWELL 1999. 6-7. 11 ATASOY-RABY 1989.125. K SCANLON 1971. 88-90. 13 SCANLON 1984. 116-118. Az utánzás mértékét tükrözi Robert Scanlon statisztikája, amely szerint egy kéthetes ásatási periódus során (1968. szeptember 14-26) 109 darab Lung-chü'an szeladonnal együtt 6917 korabeli egyiptomi utánzatot találtak a fusztáti feltárások során. Vö. SCANLON 1971b. 225. 14 LANE 1957. 9,105-106. Plate 86-87. 15 A Topkapi Szeráj gyűjteményének teljes katalógusa ismert. Vö. KRAHL 1986. 16 ATASOY-RABY 1989.121. Iznikben készülhetett a 16. század végén, vagy a 17. század elején.

17 A kínai porcelán törökországi importja 1550 után lendült fel, az ásatási anyag tanúsága szerint a 16. század végétől egyre nagyobb mértékű volt, és kimutatható, hogy nemcsak a szultáni udvartartás, hanem magánszemélyek is használták. A porcelán mellett a szeladon áru folyamatos beáramlásával is számolnunk kell, a 17. század első felében még egészen biztosan.

18 A BUDAVÁRI LELETANYAG Az ismertetendő szeladon darabok a budavári palota ásatása során kerültek elő, két különböző leletcsoportban. A leltárkönyvi bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy a két lelőhely anyagában vannak összeillő darabok. I. A nyugati belső udvar alatt fekvő kettős pince Az itt előkerült leletanyag összetételére, korára vonatkozóan Gerevich László részletezett leírására támaszkodhatunk. Eszerint a pince betöltésének 4., legalsó rétegében, 15. századi leletanyaggal keverten tártak fel, 16. századi jellegű hódoltságkori törmeléket, benne „níceai keménycserép (t.i. izniki fajansz) töredékeket", amelyet „a XVI. század vége felé,... valamilyen tisztogatáskor dobtak a már használaton kívül helyezett pincébe". „Itt került elő a szeladon kancsó összes töredéke". A rétegben három pénzérmét találtak: I. Mátyás dénárt (CNH 232), I. Ferdinánd 1550-es évekre keltezett hamis dénárját, valamint Rudolf 1579-es évszámú hamis dénárját.

19 Kiöntőcsöves korsó (ltsz:51.1318), (1-2. kép) Egyértelműen muszlim befolyást mutató, fémedény előzményekre visszavezethető, klasszikus ibrik forma.

20 Csonkakúp alakú talpgyűrűn erősen kihasasodó, körte-formájú edény ül, vállánál erősen összeszűkül. Hengeres, szájánál kissé kiszélesedő nyakát, a középen kannelúrával kettéosztott szalagfül becsatlakozása alatt három, finoman kiugró, A mertebaní elnevezés Martában burmai kikötőre utal, ahonnan nagy mennyiségben szállították a kínai árut Afrika és a Közel-Kelet felé. Vö. KÜTÜKOGLU 1983. 335. ; A török szeladon imitációról Vö. ATASOY-RABY 1989. 125; Am 1987. 242; ROGERS-WARD 1988. 203. A kereskedelmi forgalomba kerülő áruk limitált árát tartalmazó un. Narh-defterek 1640-ben is említenek, egymástól megkülönböztetve kínai porcelánt és szeladont. Vö. KÜTÜKOGLU 1983. 203-204. GEREVICH 1966.167-168. A 14. századtól iszlám piacra gyártott kínai porcelán edények egyik jellegzetes formája volt a fémedény előzményeket követő kiöntőcsöves korsó. Vö. MEDLEY 1976.178,185. 81