Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Csorba Csaba: A törökellenes harcok heraldikai emlékei : levágott török fejes címereink 69-78

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. CSORBA CSABA A TÖRÖKELLENES HARCOK HERALDIKAI EMLÉKEI (LEVÁGOTT TÖRÖK FEJES CÍMEREINK) A magyar címertan alapművei jórészt a 19. század második felében születtek, ekkor gyűjtötték össze és tették közzé szinte valamennyi 1526 előtt keletkezett és megmaradt címeres nemeslevelünket, s a legjelentősebb címeres sírköveinket is.

1 A 20. században elsősorban a 16-18. század címeresleveleinek, címeres emlékeinek gyűjtése és közreadása folytatódott, kiegészítve a más címeres emlékekkel (pl. címeres pecsétek).

2 A magyar címerhasználat történetét összefoglaló alapmű megszületése Csoma József érdeme.

3 Ragyolczi Csoma József, abaúji birtokos nemes, régész-történész-heraldikus, az autodidakta polihisztor mutatott rá először a 15. századi magyar heraldikának arra a sajátosságára, hogy a német, angol és francia címerekkel ellentétben itt a természetes ábrázolásra való törekvés uralkodott.

4 Csoma volt az, aki észrevette, hogy feltűnően sok olyan 15. századi címerünk van, amelynek címerképe harci viseletbe öltözött férfiakat ábrázol (részben egész alakokat, részben félalakokat, vagy egyes testrészeket.) A legrégibb ilyen a Bocskay család 1414-ből származó címere, amely páncélba öltözött lovast ábrázol. Felsorolja Csoma a többi hasonló címerképet is.

5 A török harcosok ábrázolására is Csoma figyelt föl: „Vannak a hadi viseletképek között keletiek is. Mindenik hűen adja vissza a török harcosok viseletét, a Mohoray-, Olsvay-, Berekszói-címerek mellképeiben. Kettőnél ott található a keleti jellegű széles, rövid, görbe kard s egy hosszabb és keskenyebb a Huszár-címerben 1466. évből.

6 1 BÁRCZAY 1897., NAGY 1857., NYÁRY 1886., SIEBMACHER 1885., stb. 2 ÁLDÁSY-MNM, MCK, NYULÁSZI-STRAUB 1999., stb. vö. MCSCL, KUMOROVITZ 1993. A tudományág meghatározó jelentőségű folyóiratai a Turul (1883-1950, újra indult 992-), a Nagy Iván Családtörténeti Értesítő, a Genealógiai Füzetek (1903-1912), a Levéltári Közlemények (1923-) 3 CSOMA 1913. Vö. KUBINYI 1993. 4 KUBINYI 1993. 74. 5 CSOMA 1913. 68-69. 6 Uo. 69. A Mohoray-címerben (adományozó: Zsigmond király kelt Strassburgban, 1418) egy szakállas török mellképe látható két szablya között. A sisakdísz a heraldikai szabályai szerint megismétli a pajzs ábrázolásának leghangsúlyosabb elemét, a török mellképét.

7 A török-magyar harcot ábrázoló korai címereink egyik jellegzetes példája a Radák család címere (adományozó: II. Ulászló király, kelt Budán, 1514). A címerpajzs bal oldalán egy magyar ruhás vitéz puskájával rálő a turbános török harcosra, aki ráfogja fölhúzott íját. A török mellén látható lőtt sebből patakzik a vér.

8 Hasonló harci jelenetet ábrázol a Dombay-címer: egy magyar vitéz kardjával az előtte álló török nyakába vág, baljával megragadja a lekonyuló fejű, kezéből a kardját kiejtő török vállát.

9 János király kevés megmaradt címeradománya között sajátos helyet foglal el a Záray Lázárnak adott címer (Buda, 1533), amelynek pajzsában szablyát tartó kar kalapos, szakállas férfifejet vág le. A címerkép arra utal, hogy az adományozott csatában vágott le egy német lándzsást.

10 Gávai Lukács szintén János királytól kapott címert (Buda, 1540). A pajzsban lovas magyar vitéz kopjájával egy turbános, lehanyatló török harcos mellét szúrja át.

11 Izabella királyné fennmaradt címeradományai között is találunk a török-magyar harcokra utaló címerképet: Somosdi Székely Balázs címerpajzsában (adomány kelte: Gyulafehérvár, 1547). Fokost 7 Közli legújabban NYULÁSZI-STRAUB 1999. IX. tábla 8 A képet közli legújabban NYULÁSZI-STRAUB 1999. XL. táblán. A címerképet értékelve megjegyzi: „A címerkép a hanyatló heraldika terméke, alkotója inkább festő volt, mint heraldikus; a hiányos címer kidolgozásánál a heraldika minden szabályát figyelmen kívül hagyta". 9 CSOMA 1913. 91. a címert közli a Turul (1891.130.) 10 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 72. rajz. Vö. CSOMA 1913.116. 11 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 73. rajz. 12 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 78. rajz. Vö. CSOMA 1913.116-117. 69